Translate

2022. május 1., vasárnap

A rántotta, ami sose látott tojást

Úgy érzem, egyre ügyesebb vagyok a  csicseriborsóliszt-rántotta sütésében.
Erre már azt is ki merem mondani, hogy majdnem tökéletes. A célközönség legalábbis tökéletesnek nevezte.


Hozzávalók (ketten ették ezt az adagot)

az alap:
  • fél bögre csicseriborsó liszt
  • 1 bögre víz
  • 2-3 evőkanálnyi sörélesztő pehely (a liszt mennyiségének a feléig elmehetsz)
  • kevés fekete só (nem fontos, csak abban az esetben, ha szeretnéd, hogy tojásos íze legyen)
  • egy nagyobb csipet só (amilyet használsz)
  • kevés kurkuma (a színe miatt)
  • kevés zsiradék
a turbó:
  • egy kis fej vöröshagyma finomra aprítva
  • 2-3 szeletolívaíolajban eltett aszalt paradicsom és az olaj, ami kijön vele az üvegből
  • pár szelet gomba (ez most konzev csiperke volt)
  • kevés (frissen) őrölt bors
Ahogyan csináltam:

Először a lisztet, a vizet a fekete sót, a kurkumát és a sörélesztőpelyhet kevertem össze.

Nagyon apróra kockáztam a hagymát és egy tapadásgátlóval bevont serpenyőben, a felforrósított olajokon párolni kezdtem, sóval, hogy a nedvességtartalma kioldódjon és ne piruljon azonnal. Rátettem gombát (ha nyerset használsz, hagyd egy kicsit párolódni), a felkockázott paradicsomot, jól átforrósítottam, borsoztam, és ráöntöttem a lisztes keveréket.

Pár másodpercig erős lángon hagytam, aztán takarékra vettem. Ahol szilárdulni kezdett a széle, alányúltam, és átfordítottam azt a részt, aminek már az alja pirult volt. Ezt mindaddig ismételgettem, amíg az egészet át nem fordítgattam, így nagyon szép színhatást értem el, valamint a puha és a pirult részek szépen váltogatták egymást.
FONTOS: nem szabad kiszárítani (csak, ha úgy szereted), változatos az íze és rusztikus a kinézete, ha ezek a puha és pirult ízek és kinézetek váltakoznak.


Sok-sok zöldség volt hozzá.

Kérlek, ha érdemesnek látok, érdekesnek, vagy hasznosnak találod, oszd meg, hogy mások is lássák.




2022. március 15., kedd

Pisztrángfilé édesköménnyel, citrommal és cukkinis kuszkusszal

Tudod miért jó, hogy elfelejtettem édesköményt venni szombaton, és hogy vasárnap, autózás közben, a Budapest - Miskolc útvonal felénél jutott eszembe? Éééés, miért jó, hogy ezúttal nem a "nembaj, csinálok mást" elve érvényesült? Mert bementünk megvenni egy miskolci áruházba, és a parkolóban egyszer csak azt vettük észre, hogy egymás mellett állunk az unokabátyámékkal. Nagyon jó volt összefutni.


Ez az étel nem az én kitalációm. Ritkán szoktam pisztrángot csinálni (van egy "bejáratott" étterem az Ördögmalom-vízesésnél, ahol nem csak enni szoktunk, hanem vákuumfóliázott, frissen füstölt példányokat is hozunk el onnan), filét pedig még nem is csináltam, de olyan tetszetős volt, hogy nem akartam otthagyni a hűtőpultban. Így kutakodtam az interneten, és Buday Péter receptje nagyon megtetszett. 

Mivel a pisztráng nagyon hamar elkészül, először a nagyobb tömegű köretet csináltam meg (ezt már csak én tettem hozzá, hogy valami szénhidrátot is együnk, Buday Péter csak édeskömény köretet csinált), DE FIGYELEM, LEGELŐSZÖR A LENTEBB FELSOROLT ÉDESKÖMÉNYT KELL FELSZELETELNI, mert tényleg pár perces cucc az egész.

Hozzávalók a körethez, 2 személyre:

  • 0,5 bögre (teljes kiőrlésű) kuszkusz 
  • 0,5 teáskanál só
  • 1 bögre forróvíz
A kuszkuszt, a sót és a forróvizet egy  tálban összekevertem és lefedtem. Amíg a köret többi része elkészül, épp megpuhult a kuszkusz. (Csinálhatsz persze pl. párolt rizst is, ha neked az egyszerűbb, vagy jobban szereted.)

A köret többi része:
  • egy evőkanálnyi zsiradék (én vaj és olívaolaj keverékét használtam)
  • 1 db cukkini, apró kockákra vágva
  • 1 db kápia paprika, apró kockákra vágva
  • 2 cikk fokhagyma
  • (frissen) őrölt bors
A zsiradékot felforrósítottam és a paprikát, meg a cukkinit beledobtam (fontos, hogy az összevágás előtt mindkettőt szárazra töröljük, hogy ne párolódjanak a zsiradékban), jól átkavartam, rátettem az összezúzott fokhagymát, még egy kis ideig kavargattam, aztán összekevertem a kuszkusszal. Szeretem ezt a fajta kötetet, mert szép színes és nagyon finom. (Ha az étel jellege úgy kívánja/engedi, aszalt paradicsomot és lilahagymát is szoktam hozzá tenni.)

Az eredeti recepthez:
  • 1 db nagyon vékony szeletekre vágott édeskömény
  • kb. 1 evőkanálnyi, szintén vaj és olívaolaj keveréke (de persze lehet az, amit szeretsz használni)
  • annyi liszt (én barna rizslisztet használtam, de mindegy milyen), amennyi a haldarabok bőrén megtapad
  • 4 db pisztrángfilé
  • 1 db citrom
  • bors
Amíg a zsiradék felforrósodott, a haldarabok bőrös oldalát lisztbe mártottam, a másik oldalát megsóztam, csöpögtettem rájuk citromlevet és őröltem rá borsot.
A liszte-bőrös oldalával lefelé beletettem a forró zsiradékba, kb. 1 percig pirítottam, majd átfordítottam és a bőr nélküli oldalát kb. fél percig sütöttem.

Kiszedtem a megsült filéket, egy keveset kiöntöttem a zsiradékból, beletettem a vékony szeletekre vágott édesköményt, és szinte csak átforgattam, nagyon hamar megpárolódik. Nyomtam rá egy kis citromlevet és megsóztam.

Aztán jól megettük.



2022. március 2., szerda

Rácsos almatorta

Már napok óta a konyhapulton volt egy kosárban egy halom, kissé elöregedett alma, de nem jutottam odáig, hogy sütemény legyen belőle. Aztán megjött az én megváltóm, a Bálint nevezetű. Pesztrált engem, amíg az apukája kórházban töltött egy éjszakát, és közben megsütötte az egyik kedvenc almás sütinket. Természetesen átalakította úgy, hogy én is ehessek belőle. (Ez persze arra is utal, hogy ha elcsábulsz erre a sütire, használj olyan lisztet és olyan cukrot, ami neked megfelelő.)

Azt gondolom, a rácsozással sem kell sokat vacakolni. Ez a hányaveti, kissé lompos pont jó. Ugyanolyan finom és még érdekesebb is, mint egy decens torta.  


Hozzávalók:

A töltelékhez

  • 1 kg hámozott, felkockázott alma
  • 1 citrom nagyon vékonyan (hámozóval) lehámozott héja (csak a sárga rész)
  • 1 citrom leve
  • 1-2 teáskanál fahéj, vagy mézeskalács fűszer
Ezeket 1-2 evőkanálnyi vízzel összeforraljuk. Nem kell túl puhára főzni, nehogy mire megsül a süti, lekvár legyen belőle.

A tésztához:
  • 20 dkg zabpehely, nem túl finomra őrölve (1 dkg-ot tegyél félre a tésztaalap megszórásához)
  • 20 dkg teljes kiőrlésű liszt
  • 10 dkg cukor mennyiségének megfelelő édesítőszer, most 2,5 dkg "negyedannyi"
  • 5-7 g sütőpor
  • 2 db tojás
  • 20 dkg vaj
Mivel Bálint egy hős, nem lusta és kényelmes, mint az anyukája, ezért először a száraz anyagokat összekeverte, összemorzsolta a vajjal, aztán összegyúrta a tojással.
(Én a szárazanyagokat beleborítottam volna az aprítógépbe, a vajjal morzsásítottam volna, végül belepottyantottam volna a tojásokat, és csak akkor borítottam volna a konyhapultra, amikor már összeállt a tészta.)

Ezután a tészta 2/3-át a sütőpapírral bélelt (24 cm átmérőjű) tortaformába dögönyözte (pici peremet csinált a tésztának), beleszórta a félretett zabpelyhet, beleöntötte a kihűlt almát, majd kukacokat gyúrt a maradék tésztából és berácsozta vele a tetejét.

Hőlégkeverésben 160 fokon sütötte 50 perc alatt ilyen szép színűre. 

Az apukája nagyon örült neki másnap, hogy sütivel vártuk haza.


16 szelettel számolva szeletenként 22 g szénhidrátot tartalmaz (alma 139g, zabpehely 112g, liszt 100g). Persze, a többiek nagyobb szeletet ettek belőle, nekem meg ennyi "jár", ami azért cseppet sem kevés.


2022. február 19., szombat

"Tejfeles tokányka"

Vártunk tejfeles tokányra,
itt a villa, itt a kés;
moss kezet, de el ne késs!”

Az uram egyik kedvenc meséje a  Bárány Boldizsár, és talán ezér' vágta rá  a szokásos "úúúúristen,má'megin'csütörtökvan,miafenétfőzzekhétvégén" kérdésre: tokánykát. 
Gyorsan vettem is pulykamellet, mert az ilyen ritka alkalmakat ki kell használnom. 

Aztán ma reggel, amikor felébredtem, azt  hittem, fantom kávészagot érzek, de kiderült, hogy csak túlaludtam magam és valóban a kávém gőzölög az éjjeliszekrényemen. Mivel már úgyis mindegy volt, ágyban maradtunk, kávézgattunk és meghallgattuk az Első bégetést Kubik Anna előadásában, azután reggeli közben és a második kávézás idején, a klasszikus, általunk szeretett Márkus László féle előadásában végighallgattuk, közben pedig megfőztem a "tokánykát".
Kicsit olyan volt, mintha a népeinkkel hallgatnánk, de persze, ki erre, ki arra, élték ma is a felnőtt életüket, mi meg jó érzésekkel gondoltunk a régi időkre is, meg arra is, hogy felnőttek és nem a szoknyámszélén üldögélnek, hanem mindenki kiteljesedett.

(Tök olyan, mintha másoltam volna valahonnan a bejegyzést, pedig "istenbizony", csak a felső idézetet szedtem le az internetről.)


(Felsorolom, hogy mikből főztem, de ha te csinálod, használj olyan zsiradékot, olyan lisztet, olyan húst, és olyan bármit, amilyet szeretsz használni.)

Hozzávalók:

  • 2 dkg-nyi vaj
  • 1 evőkanálnyi "főzős" olívaolaj
  • 5 dkg vöröshagyma
  • 1 dkg fokhagyma
  • őrölt bors
  • 1 mokkáskanálnyi fűszerpaprika
  • 1 teáskanálnyi majoranna
  • 50 dkg felcsíkozott pulykamell
  • 5 dkg paprika
  • 5 dkg paradicsom
  • 25 dkg zöldborsó
  • 2 dkg barnarizs liszt
  • 3 evőkanálnyi tejföl
A felkockázott hagymát és az összezúzott fokhagymát a felforrósított zsiradékra tettem, sóval pároltam amikor üvegessé vált, rátettem a húst és addig kavargattam, amíg minden darab kifehéredett.

Ráőröltem a borsot, rászórtam a majorannát és a fűszerpaprikát, jól összekevertem, rátettem a paprikát és a paradicsomot (aprítógépben megdaráltam, de apróra vágva is tökéletes lehet), összekavartam, majd lefedve puhára pároltam.

Beleöntöttem a zöldborsót, a tejszínnel elkevert lisztet és jól összekevertem (egy kicsi vízzel kellett közben hígítanom), Amire a borsó puha lett, a liszt is megfőtt.

Tettem bele petrezselyemzöldet is, de persze anélkül is finom.

Párolt basmati rizzsel ettük.






2022. február 5., szombat

Túrósmarni

 Az urammal legelső közös szakácskönyvünk az 1985. évi OMÉK-on vett Monspart Éva-Salamon Magda féle Főzzünk másképpen is című remekmű, ami évekig nagyon jó szolgálatot tett nekem. Nem csak azért, mert kiszakítja a használóját a pörkölt-rántotthús-fasírt szentháromság bűvöletéből - mondjuk és még benne sem voltam, hiszen főzni sem tudtam -, hanem, mert tényleg remekmű azért is, mert egyszerűen elkészíthető ételek egyszerű leírásait tartalmazza. Akkoriban mindent szó szerint, mondhatni, betű szerint hasznosítottam belőle, manapság már csak belelapozok, ha inspirálódni szeretnék. 

Évekig egy pici lakásban laktunk, ahol csak egy kétlapos elektromos főzőlapunk volt, így süteményeket nem tudtam sütni. Ebben a könyvben szerencsére rengeteg édesség is van, amit egyszerűen meg lehet csinálni, pontosabban meg lehetett csinálni az akkori abszolút nem tudásommal is és sütő sem kell hozzá.

Az elsők egyike a túrósmarni - az én agyamban túrós marni - volt, amit most is jó csinálni, mert gyorsan elkészül, és jó csinálni azért is, mert könnyen át tudtam alakítani olyanná, hogy a szénhidráttartalma annak megfelelő legyen, ahogyan nekem a megemelkedett vércukorszintem miatt táplálkoznom kell.

Hozzávalók:

  • 25 dkg túró 
  • 3 dkg olvasztott vaj
  • 3 dkg cukor helyett eritrit, vagy más édesítőszer
  • csipetnyi só
  • 1 citrom reszelt héja (kezeletlen héjú legyen mindenképp!)
  • 1 evőkanálnyi citromlé
  • 2 tojás, szétválasztva
  • 8 dkg teljes kiőrlésű tönkölybúza dara (vagy "sima" gríz, ha neked nem kell erre figyelned)
  • a sütéshez még egy kevés vaj
  • az evéshez lekvár
Az elkészítés:

A tojásfehérjékből az eritrittel kemény habot verünk.

A túrót egy kicsit áttörjük, jól összekeverjük az olvasztott vajjal, a tojássárgákkal, a citromhéjjal és lével, hozzáadjuk a sót és a darát, végül a tojáshabot.

Egy serpenyőben vajat forrósítunk, beleöntjük a masszát és egyenletesen elterítjük, Szép pirosra sütjük, majd átfordítjuk (egy fedő, vagy egy nagyméretű tányér jól jöhet ehhez a művelethez), a mások oldalát is szép pirosra sütjük (esetleg pótoljuk a felsízvódott vajat, ha szükséges), aztán egy (vagy kettő, én úgy szoktam) fakanál segítségével darabokra "cincáljuk", és még úgy is átpirítjuk.

Mi lekvárral szoktuk enni (ez itt cukormentes barack), de persze nyers gyümölccsel, vagy kompóttal is nagyon finom.






2022. február 1., kedd

Palacsinta vacsora

 Az uram agyonszekált az elmúlt hétvégén...  Szerinte soha nem sütök neki palacsintát, és lássuk be, igaza van... Amióta édes kettesben leledzünk, csak akkor csinálok, ha hazajönnek a gyerekek és valaki kéri. Végül beadtam a derekam, de azért előtte jól bepanaszoltam őt a gyerekeknél a szekálás miatt.

Csak a massza felét sütöttem ki, a másik fele a hűtőszekrényben volt, most sütöttem ki (vagy meg?), sok éves tapasztalatom, hogy nagyon jót tesz neki a jó hosszú pihenőidő.
Én borsos-csípős túrókrémmel és salátával ettem, ő pedig dióval, de valamiért kakaópor is van a tányérján, ahogy elnézem... Most meg épp odasomfordált a konyhapulthoz és azt motyogja: nna, megeszem én még azt a kettőt... Azt mondja, lekvárt tesz bele. 

Hozzávalók:

  • 30 dkg teljes kiőrlésű liszt (ha neked nem kell figyelni a szénhidrát bevitelre, akkor olyan, amilyet szeretsz használni)
  • 3 db tojás
  • 1 dl tejszín+2 dl víz (tej helyett, hogy lassú felszívódású legyen a palacsinta, de persze, akinek ez nem szükséges,  nyugodtan használjon olyan tejet, amilyet szokott)
  • 3 dl szódavíz
  • 1 evőkanálnyi olvasztott vaj (vagy olaj)
  • plusz a sütéshez még egy nagyon kevés

    (A túrókrémet 8 dkg túróból, 2 evőkanálnyi tejfölből, sóval, örölt borssal és őrölt chipotle chilivel csináltam. Ezt 3 db palacsintába töltöttem bele.)
Mindezeket alaposan összekeverjük (botturmixszal a leggyorsabb, de nyilván mindenkinek megvan a saját módszere), hagyjuk egy kicsit (vagy nagyon sokat, lásd én most a massza felét 2 napig pihentettem) állni, majd kisütjük. 
Én arra szoktam rá az utóbbi időben, hogy egy szilikonspatula élét belemártom egy pici vajba és belekenem a palacsintasütőbe, de enélkül is jó, ha tapadásgátlós serpenyőben sütöd).

Nekem 19 db lett ebből a mennyiségből (20 cm átmérőjű palacsintasütőt használtam).








2022. január 9., vasárnap

Sajtos tojáslepény

Amikor nincs otthon kenyér, és az este bedagasztotthoz meg lusta vagy korán felkelni, hogy időben betedd a sütőbe, de legalább nem unalmas szendvicset eszel, tovább már nem tudom hosszabbítani a mondatot, de mégis, mert eszembe jutott, hogy kolbászzsírral kentem ki a serpenyőt 😀

Egyszóval, ez itt a lusták reggelije.


Hozzávalók:
  • 2 db tojás
  • 5 dkg teljes kiőrlésű (tönköly)liszt (vagy bármilyen, amit használsz egyébként, ha nem kell odafigyelned a CH felszívódásra)
  • kevés víz 
  • kevés zsiradék (én most 1 teáskanállal tettem a forrólevegős fritőzből pár napja kiöntött kolbászzsírból)
  • reszelt sajt 
A zsiradék kivételével mindent  összekevertem egy kis habverővel. Csak addig hígítottam vízzel (ez bármi, pl. tejszín is lehet, de én kövér vagyok, nem akartam az energiatartalmat tovább növelni), amíg az általában vett palacsintasűrűséget még nem érte el).

Egy serpenyőben megforrósítottam 1 teáskanálnyi zsiradékot (abból a zsírból használtam, ami a minap sütött kolbászból kicsöpögött a sütőedény aljába, így finom, fűszeres íze lett, egyébként a masszába bármilyen fűszert tehetünk, hogy ízes legyen), pirosra sütöttem benne a lepény egyik oldalát, aztán átfordítottam. 
A felső oldalra tettem sajtot, így, amíg az alja megsült, a sajt szépen ráolvadt.

Amikor megsült, kettéhajtottam (rosszul tettem alá a spatulát, ezért egy picit a hajtás széle betörött, amit úgy lepleztem a képen, hogy levágtam a csücskét), és a felső oldalát megint megszórtam sajttal.

Így, hogy kettéhajtottam, kényelmesen elfértek mellette a tányéron a zöldségek is.

ezúttal nem bírtam ki - mint a mindenféle internetes izéééken is látható - , hogy ne mutassam meg a sajt nyúlósságát 

ilyen volt, amikor az átfordítás után rászórtam a sajtot