Csokoládékrém és tejbegríz

 Ez bizony egy internetes csalás, pedig nem is az AI generálta a képet, hanem én fényképeztem.... 

.Azt hihetnénk, hogy egy nagypohár desszert, de nem az, mert a felét tegnap megettem, és most úgy fordítottam, hogy ne derüljön ki, mert sajnáltam volna, ha nem fényképezem le.

Ami benne van, az is becsapós...

Gondolhatnánk, hogy valami pudingféleség, de nem az. Ez egy fűszeres tejbegríznek látszó cucc, és édeskrumpliból készült csokoládékrém, amire az egyik családtagom azt mondta, olyan, mintha sportszelet lenne... És, valóban olyan. Egy másik csaádtagom felhívott, miután megette és azt mondta, ez nagyon karácsonyi... És valóban olyan... A tejbegrízt ötfűszerrel ízesítettem, aminek az íze nagyon hasonlít a mézeskalácsfűszerre, akár azzal is csinálhattam volna, ha másik üveget veszek le a polcról.

Szóval, teljesen tudattalanul, de "kifejlesztődött" az egyik karácsonyi desszertünk.

Így készült:
50 dkg felkockázott édeskrumplit megfőztem, leszűrtem és 20 dkg 75%-os étcsokoládét (mi fairtrade csokit szoktunk venni) beletördeltem. A csoki a forró batátától megolvadt, így azonnal habverőzhető volt, közben egy kis rumaromát is csepegtettem bele. Ezt a csokoládé-batáta arányt pár éve találtam valahol az interneten, tortakrémként is használtam már.

Amíg az édeskrumpli főtt, főztem "tejbegrízt"...  Azért az idézőjel, mert ez nem egy normál tejbegríz volt, de akár az is lehetett volna, vagy máskor, ha úgy adódik, az lesz...
Most eg doboz kókusztejet, egy kis mandulatejet összeforraltam, édesítettem eritrittel és kevertem bele kínai ötfűszert, beletettem a mandulatejből visszamaradt manduladarálékot és teljes kiőrlésű tönkölydarát. 

A darát és a csokikrémet rétegesen beraktam poharakba, és tegnap gránátalma magokat szórtunk a tetejére, ma meg habot tettem a maradékra.

Cukkinikrém

 Szezonális, ezerarcú, így megunhatatlan... Ha mégis unod, akkor adsz neki olyan formát, amiről szinte senki nem modja meg, hogy ez is az... Kanalazhatod, kenyérre kenheted, tésztára halmozhatod, ahogy tetszik, és szinte annyit, amennyi tetszik, mert csak ártatlan dolgok vannak benne...

Hozzávalók (ez kb. 6 adagnyi, szükség esetén jól eláll a hűtőszekrényben, de szerintem nem kerül rá sor):

• 1 nagyobb fej hagyma, felkockázva
• 1-1,5 evőkanálnyi olaj (én repceolajat használtam, de bármilyen zsiradék megteszi)
• 1 db felkockázott piros színű paprika (ez kápia volt, de a színhatás miatt egy túlérett TV paprika is teljesen jó)
• 3 db zsenge cukkini (nem a legkisebbek, de még nem is "tökjellegű"), szőröstűl-bőröstül, nagylyukú reszelőn lereszelve
• 1 csokor zöldfűszer (kakukkfű, szurokfű, rozmaring, zsálya, bazsalikom) apróra vágva, 
• vagy 2 teáskanál pizza, vagy "toscana", vagy "provence" fűszerkeverék, vagy a friss és szárított fűszerek egyveleg
• 2-3 cikk fokhagyma
• 3-4 szelet, fűszeres olajban eltett aszlalt paradicsom, vagy egy nagyobb, lebőrözött, felkockázott paradicsom lecsepegtetve, hogy csak a húsa maradjon, ebben az esetben kicsit több fűszert használj)
• őrölt bors
  
• só

Azzal kezdd, hogy előszedsz egy olyan edényt, aminek elég széles az alja, hogy a zöldségek inkább süljenek és kevésbé párolódjanak, mert attól lesz finom, hogy nincs főtt íze.

Felforrósítod a zsiradékot, beleteszed a hagymát és a paprikát, kicsit kevergeted, majd kis idő múlva a cukkinit is hozzáadod,  átkevered, majd időnként megkeverve párolod-pirítod. 

A végefelé teszed hozzá a felkockázott paradicsomot, ez azért fontos, mert ha szétfő benne, nagyon piros lesz az egész. Ezzel együtt még egy kicsit párolod-pirítod és már kész is.

A legvégén sózod, hogy az "alkatrészek" ne engedjék ki magukból a nedvességet és ne egy főtt masszád legyen.

Ezen a "végponton" több választási lehetőséged is van:

• úgy hagyod, akkor egy rusztikus cuccot kapsz, ami tésztára tökéletes, de kenyéren felhalmozva is nagyon jó,
• egy krumplitörővel összetöröd, akkor már kencejellegű lesz,
• egy részét egy aprítógépben összezúzod, a többi részét hozzákevered (én erre esküszöm, ezt látod a képeimen),
• az egészet összeaprítod, akkor egy majdnem homogén krémet kapsz,
• egy turmixban homogénné pürésíted,
• nekem más ötletem nincs.
  
  
  

Megint fagyi

Így fagyizok én... (tudom, tudom, de számomra így hangzik jobban)

Beletesezk egy aprítógépbe:

• 10 dkg fagyasztott epret
• 2 vőkanálnyi mascarponet
• egy pici reszelt citromhéjat
• 1 evőkanálnyi eritritet,

bekapcsolom, és addig forgatom, amíg krémesre olvad az eper.

Aztán jól megeszem.

Rántotta, újhagymával és mángolddal

 Új fejezett kezdődött a családunk életében májusban. Tagja lettünk a Panoráma Ökokert közösségének, minden héten hozunk egy óriási zöldségkosarat. Ezzel a családunk értékrendjének megfelelően helyi, szezonális, jó minőségű, vegyszermentes zöldségeket eszünk és "lubickolunk" a helyzetben.  Nem csak lubickolunk, nagyon nagy nyugalommal tölt el a tudat, hogy a mi Legeslegeslegkisebbünk - aki tavaly augusztusban emelte a családunk létszámát nyolcról kilencre - cuppogása egészséges alapanyagokból készült ételektől hangos. Ezek a zöldségek frissek is, tök jó érzés, hogy az aktuális betakarításról szerdán kapott fényképek és tájékoztatások alapján tudjuk megtervezni a következő hét étrendjét.

A tegnapi kosárban a nagyon sok minden között rengeteg mángold is volt. Ismét vásároltunk a gazdaságban szabadtartású házi tojást is a zöldségkosarunk mellé, így a mai reggelink alapanyagai közül a repceolaj és a só a Czifra Cekker Csomagolásmentes boltból, a többi (az egy szem zöldpaprika kivételével MINDEN (igen, a paradicsom és az uborka is) a Panoráma Ökokertből származik. Felszabadító érzés, hogy helyben vásároljuk meg az ételeink alapanyagainek nagy részét

És akkor, a rántotta, 2 személyre:

• 1 evőkanálnyi repceolaj
• 1 szál újhagyma
• só
• 2 gerezd fokhagyma
• frissen őrölt bors
• 8 mángoldlevél
• 5 db tojás

Egy serpenyőben a felforrósított olajon egy felszeletelt újhagymát pároltam sóval (mivel a só nedvességet von ki a hagymából, nem pirul, hanem szép kényelmesen párolódik.

Ezt követően a fokhagymagerezdeket szétlapítottam a késpengével, majd apróra vagdalatam és rászórtam a hagymára, majd a borsot is ráőröltem. Amíg tovább párolódott, csíkokra vágtam a mángoldot, majd rászórtam a hagymákra.

A mángoldleveleket csak annyi ideig pároltam, amíg egy tálkában a tojásokat egy kicsit felvertem, majd a tojásmasszát beleöntöttem a serpenyőbe és egy kellemes, lágy rántottává forrósítottam.

Ilyen lett.

Omlett, zabpehelyből

 Nem jutott eszembe okosabb megnevezés, mert mégiscsak olyan omlett jellegű... Persze, nagyon finom is, és tök jó reggeli alternatíva.

Hozzávalók (2 adag):

• 8 dkg zabpehely
• 2 dl folyadék (víz is jó, én most mandulatejet használtam, de a kezünk ügyében lévő, általunk használt folyadékok bármelyike jó)
• 1 evőkanálnyi szezámmag
• 0,5 evőkanálnyi útifűmaghéj (elmaradhat, de azért is jó, mert biztosan egybentartja)
• 2 evőkanálnyi sörélesztőpehely (ez is elmaradhat, de azért is jó, mert ízesíti)
• pici só
• 0,5 kk zsiradék (nem extraszűz olívaolajat használtam)

A zabpelyhet leöntöttem a mandulatejjel, hagytam pár percet ázni, majd az olaj kivételével mindent belekevertem.

Egy felforrósított serpenyőt kikentem az olajjal, elsimogattam benne a masszát és mindkét oldalát pirosra sütöttem.

Zöldségekkel megszórva ettem.

Sós tallérok

Úgy néznek ki, mintha sajtos tallérok lennének, de ez csak a látszat. Azt viszont elmondhatom, hogy legalább annyira finom mintha az lenne, csak más. A másságával együtt, illetve attól függetlenül is nagyon finom.
Elöljáróban még annyit, hogy amikor először csináltam, nem tettem bele sörélesztőpelyhet és úgy is nagyon jó volt, de a sörélesztőpehely miatt - az "ezerféle" jótékony hatása mellett - még egy kis sajtos íze is lesz.
A tejtermékeket a korábban már leírt napraforgókrém helyettesíti. Aki tudja, hogy milyen finom a pirított napraforgómag, az bizony el tudja képzelni, hogy ezeknek a tallérokna milyen jó íze lesz tőle.

Egy elektromos ostyasütőt használok, de holnap fogom kipróbálni a tepsiben sütést, és frissítem majd a bejegyzést, leírom az eredményt.

Tehát:

• 2 evőkanálnyi őrölt lenmag  (ezt 2 db tojás helyett használom)
• 15 dkg csicseriborsóliszt
• 20 dkg barnarizsliszt 
• 1 tk. sütőpor
• 1 tk. só
• 10 dkg margarin
• 3 ek. (kb. 5 dkg) sörélesztőpehely
• 20 dkg napraforgókrém 
• 1-1,5 tk. őrölt kömény
  
  

Azzal kezdem, hogy az őrölt lenmagot beáztatom 6 evőkanál vízbe.

Az összes hozzávalót kimérem és beleteszem egy robotgépbe (természetesen gyúrható is, csak én lusta vagyok és kényelmes), ráöntöm a lenmagzselét és összeforgatom. Nagyon hamar elegyedik.
Ezt követően laza mozdulatokkal átgyúrom.

A tésztából kb. 2,5 cm átmérőjű gombócokat formálok (102 db lett) és 3 darabonként megsütöm az ostyasütőben.

Azt gondolom, azok részére, akik nem esznek sem tejtermékeket, sem tojást, ezek a tallérok nagyon jó alter alternatívát jelentenek. 

A csicseriliszttől és a barnarizsliszttől nem kell félni. Ezek együtt - mint hüvelyes és gabona - teljesértékű fehérjévé komplettálódnak, a sörélesztőpehely és a lenmag  pedig nagyon sok értékes tulajdonsággal járulnak az egészségünkhöz. Nem csak vegán étkezés során, és cukormentes diétában érdemes használni ezeket, mivel mindenki szervezetére nagyon jó hatással vannak.

Köszönöm, ha leírod a kapcsolódó gondolataidat a bejegyzés alá, a megjegyzésekbe, és köszönöm, ha megosztod ezt a receptet. Az a mániám, hogy juttassuk el minél több emberhez: az egészséges, rostdús ételek is lehetnek baromira finomak (és szépek is).

Sárgalencse palacsinta

Már egy ideje látok keringeni az interneten egy vöröslencse palacsintát, ami nagyon szimpatikus, mert csak vízből, lencséből és sóból áll. Mára spenótos-gombás sárgalencse lasagnét terveztem, de lusta voltam megcsinálni, inkább kipróbáltam ezt a palacsintát, csak sárgalencséből. Nagyon jól tettem, tök jót vacsoráztunk.

Mivel a lencse hüvelyes, tettem a töltelékül szolgáló raguba gabonát, ami ezúttal teljeskiőrlésű kuszkusz volt (persze, egyáltalán nem uralkodott el a kuszkusz), hogy telejesértékű fehérjét kapjak (ez az úgynevezett fehérjekomplettálás).

A palacsinta hozzávalói:

• 10 dkg sárgalencse
• 1 csipetnyi só
• a lencse térfogatához képest 2-szeres mennyiségű víz
• kevés olaj a sütéshez

A megmosott sárgalencsét beáztattam, és 3 órányi állás után az áztatóvízzel elturmixoltam. 

A ragu hozzávalói:

• 1 evőkanálnyi (olíva)olaj
• 20 dkg gomba
• 15 dkg spenót
• 2 cikk fokhagyma
• őrölt bors
• 15 dkg-nyi darabos paradicsomkonzerv
• 10 dkg kuszkusz
• só
• a tetejére (növényi) tejföl, én sóztam és borsoztam is.

Először a kuszkuszt egy kevés sóval és 2-szeres mennyiségű forróvízzel beáztattam.

A gombát a felforrósított zsiradékon kevés sóval pároltam, majd rátettem a fokhagymát, a spenótleveleket, őröltem rá borsot, és amikor a spenótlevelek egy kicsit összeestek, ráöntöttem a paradicsomkonzervet.
Jól összefőztem, majd a ragut összekevertem a kuszkusszal.

Amíg főtt a ragu, egy enyhén kiolajozott palacsintasütőben kisütöttem a lencsemasszát (minden palacsinta előtt kentem egy picit). 6 db, egyenként 14 cm átmérőjű palacsinta lett belőle. A sütésnél óvatosabbnak kell lenni, mint a lisztből készült palacsinták esetében, mert ezek merevebbek. Amikor elkészült, letakartam a palacsintakupacot egy másik tányérral, hogy biztosan puhák maradjanak.

A tányérjainkon a kiterített palacsintára tettünk a raguból, megtejfölöztük és jól megettük.

Köszönöm, ha leírod a kapcsolódó gondolataidat a bejegyzés alá a megjegyzésekbe, és köszönöm, ha megosztod ezt a receptet. Az a mániám, hogy juttassuk el minél több emberhez: az egészséges, rostdús ételek is lehetnek baromira finomak (és szépek is).