Translate

2022. január 9., vasárnap

Sajtos tojáslepény

Amikor nincs otthon kenyér, és az este bedagasztotthoz meg lusta vagy korán felkelni, hogy időben betedd a sütőbe, de legalább nem unalmas szendvicset eszel, tovább már nem tudom hosszabbítani a mondatot, de mégis, mert eszembe jutott, hogy kolbászzsírral kentem ki a serpenyőt 😀

Egyszóval, ez itt a lusták reggelije.


Hozzávalók:
  • 2 db tojás
  • 5 dkg teljes kiőrlésű (tönköly)liszt (vagy bármilyen, amit használsz egyébként, ha nem kell odafigyelned a CH felszívódásra)
  • kevés víz 
  • kevés zsiradék (én most 1 teáskanállal tettem a forrólevegős fritőzből pár napja kiöntött kolbászzsírból)
  • reszelt sajt 
A zsiradék kivételével mindent  összekevertem egy kis habverővel. Csak addig hígítottam vízzel (ez bármi, pl. tejszín is lehet, de én kövér vagyok, nem akartam az energiatartalmat tovább növelni), amíg az általában vett palacsintasűrűséget még nem érte el).

Egy serpenyőben megforrósítottam 1 teáskanálnyi zsiradékot (abból a zsírból használtam, ami a minap sütött kolbászból kicsöpögött a sütőedény aljába, így finom, fűszeres íze lett, egyébként a masszába bármilyen fűszert tehetünk, hogy ízes legyen), pirosra sütöttem benne a lepény egyik oldalát, aztán átfordítottam. 
A felső oldalra tettem sajtot, így, amíg az alja megsült, a sajt szépen ráolvadt.

Amikor megsült, kettéhajtottam (rosszul tettem alá a spatulát, ezért egy picit a hajtás széle betörött, amit úgy lepleztem a képen, hogy levágtam a csücskét), és a felső oldalát megint megszórtam sajttal.

Így, hogy kettéhajtottam, kényelmesen elfértek mellette a tányéron a zöldségek is.

ezúttal nem bírtam ki - mint a mindenféle internetes izéééken is látható - , hogy ne mutassam meg a sajt nyúlósságát 

ilyen volt, amikor az átfordítás után rászórtam a sajtot


2021. december 29., szerda

Jövőre is lesz karácsony, avagy citromos linzer lekvárral töltve

Írtam a minap, hogy az ünnepek előtt és alatt nem szeretek fényképezni, mert először nem érek rá, utána meg a családommal szemben nem tartom ízlésesnek, hogy várakoztassam őket, ezért ilyenkor fényképezek inkább...

Azt is írtam, hogy ahhoz, hogy mindnyájan ehessünk a sütikből amiket csinálok, két dolgom van mostanában:  a vegánosítás, meg olyan hozzávalók összeválogatása, amelyek nagy része lassú felszívódású szénhidrátot tartalmaz. Ezt átgondoltam és cizelláltam kicsit, mert több feltételnek is kell teljesülnie:
  • legyen finom és
  • legyen omlós, puha, vagy ropogós, amilyenre a jellege alapján számít, aki beleharap
  • ne legyen túl macerás
  • legyen cukormentes és ezzel együtt
  • lassú felszívódású szénhidrátokat tartalmazzon, pluszban
  • legyen vegán.

Nos, ez a linzer puha, kellemesen savanykás, egyszóval, nagyon finom (nem fontos hitetlenkednie a teljes kiőrlésű cuccoktól félőknek, meg kell kóstolni. Számomra a vajas íz hiánya az egyetlen probléma, de épp próbálom felderíteni, hogy kiskereskedelemben hozzájut-e az egyszerű háziasszony egy flakon vajaromához, ha igen, akkor ez a probléma is megszűnik.

Igazából ezt a kekszet itt már megmutattam egyszer, de akkor még csak a vegánság teljesült, most viszont mindnyájan ehet(t)ünk belőle.

Tehát, a hozzávalók:
  • 30 dkg liszt (30% finomliszt, 70% teljes kiőrlésű, én összekeverve tárolom egy nagy üvegedényben),
  • 20 dkg tisztán növényi margarin 
  • 10 dkg cukornak megfelelő mennyiségű édesítő, amit szeretsz használni (én 4 dkg eritrit és 1,5 dkg "negyedannyi" keverékét használtam)
  • 1 nagyobb citrom leve és lereszelt héja (persze, kezeletlen héjú)
A lisztet, zsiradékot, cukrot és a citromhéjat összemorzsoltam, majd a citromlével jól nyújthatóra gyúrtam a tésztát (ha nem elég a citrom leve, egy pici vizet tegyél hozzá).
Vékonyra nyújtottam (3-4 mm), korongokat szaggattam belőle (a felét csillag alakú kiszúróval kilyuggattam és 175 fokon (hőlégkeverés) 7 perc alatt megsütöttem. Nem kell túlsütni, csak szép rózsaszínű legyen az alja.

Miután kihűltek, kettót-kettőt lekvárral összeragasztgattam, a lyukakat egy kicsit meg is "púpoztam", porrá őrölt eritrittel szórtam meg.

abbahagyhatatlan, de muszáj mértéket tartani :D

Aki legörget az aljára, azt megjutalmazom a lekvár leírásával is.
A nyáron a kertből összegyűjtögetett és lefagyasztgatott szederhez vettünk málnát és áfonyát. 
1 kg gyümölcshöz 6 dkg cukornak megfelelő édesítőszert tettünk ("negyedannyi") és 3 dkg pektinta gyümölcsöt felforraltuk, hozzáadtuk az édesítőszerrel elkevert pektint, adtunk hozzá citromlevet, ezekkel főzzük még 5-10 percig. 

2021. december 28., kedd

Jövőre is lesz karácsony, avagy fahéjas keksz szilvalekvárral töltve

 Az ünnepek előtt és alatt nem szeretek fényképezni, mert először nem érek rá, utána meg a családommal szemben nem tartom ízlésesnek, hogy várakoztassam őket, ezért ilyenkor fényképezek inkább...

Ahhoz, hogy mindnyájan ehessünk a sütikből amiket csinálok, két dolgom van mostanában:  a vegánosítás, meg olyan hozzávalók összeválogatása, amelyek nagy része lassú felszívódású szénhidrátot tartalmaz. Ennél a sütinél a szilvalekvár gyors felszívódású, de a tészta része tökéletes (így, akiknek erre oda kell figyelniük, kisétkezésekhez  ehetik). Azt csak mellékesen említem meg, hogy baromira finom és PECSÉTELHETŐ!

A recept a kekszpecséthez mellékelt használati útmutatóról való (meggyőződésem, hogy olyan fordítókat alkalmaznak a cégek, akik nem tudnak főzni, hacsak nem a google-fordítóra kattintanak...), persze átalakítottam.

A magamfajta lusta és kényelmes háziasszonyoknak kifejezetten ajánlom!


Hozzávalók:
  • 25 dkg liszt (tartok egy nagy üvegedényben 30/70%-os arányban bekevert finom/TK lisztet, így egyszerűbb a dolgom)
  • 12 dkg  porcukor mennyiségének megfelelő édesítőszer (6 dkg eritritet és 1,5 dkg "negyedannyit" használtam, kávédarálóban őröltük meg)
  • 12-13 dkg vegán margarin (eredetileg 10 dkg vaj, de a TK liszt több zsiradékot igényel)
  • 1 db tojás helyett 1 evőkanál porrá őrölt aranylenmag (tojás helyett ezt szeretem használni, mert nem lesz tőle barna pöttyös a tészta), 3 evőkanálnyi vízben megáztatva
  • 1 dkg őrölt fahéj
  • a kekszek összeragasztásához valamilyen cukormentes lekvár, a fahéjhoz a szilva illik a legjobban
A hozzávalókat összegyúrtam, kb. 2 órán keresztül hűtöttem, majd kb. 3 mm vastagságúra nyújtottam, kiszúrtam és 160 fokon megsütöttem. Nem szükséges távolra rakni egymástól a kekszeket, hiszen nincs benne térfogatnövelő.
Pecsételésre fel! 




2021. október 3., vasárnap

Zöldborsófőzelék, aminek fehér a "leve", pedig...

 Az az igazság, hogy én nem nagyon szeretem, de az uram kedvéér' csinálok néha, persze olyanformán, hogy nekem is jó legyen. Barna rizsliszttel csinálom, amitől gyönyörű fehér marad a "leve", senki meg nem mondaná, hogy nem fehér liszttel készült.

Nagyon jó belekanalazni, mg így is, hogy nekem nem ez a kedvencem.

Hozzávalók (3-4 adaghoz):

  • 50 dkg zöldborsó
  • 4-5 dkg vaj
  • 3 dkg barna rizsliszt
  • 5-6 dl-nyi vízzel hígított tejszín (a tejszín/víz arány 20/80%, és így nincs szénhidráttartalma sem, nemhogy gyorsan szívódna fel)
  • 1 csokor petrezselyem
  • kevés eritrit
  • feltét: amit szeretsz, én most bacont és virslit pirítottam,  meg tükörtojást sütöttem
Ahogy én csinálom:
A vajat felforrósítom, ráteszem a borsót, sózom, és párszor átkeverve megpárolom.
Közben felaprítom a petrezselymet (valamiért a képeken nem látszik, pedig volt benne bőven).
Megszórom a liszttel, felöntöm a "tejjel" és összefőzöm. Beleszórom a petrezselyemlevelet és az eritritet, még egyet rottyan és már kész is.


A feltéthez pár szelet bacont csíkokra vágtam, megpirítottam, közészórtam a virslikarikákat, amikor az is megsült, egy szűrőkanállal kiszedtem és a visszamaradt zsíradékban tükörtojást sütöttem.




  


2021. május 14., péntek

A legegyszerűbb meggyfagyi (vagyis inkább jégkrém)

 Imádok fagyit enni, de ebben a sokat emlegetett szénhidrátmizériában nem egyszerű. Na, de mire való a fagyasztott meggy? Hááát, hogy fagyivá olvasszuk.

Hozzávalók:

  • 40 dkg fagyasztott meggy
  • 25 dkg mascarpone
  • 1 dl cukormentes habtejszín
  • kb. 1,5 evőkanálnyi eritrit
Mindezeket betesszük egy aprítógépbe, és többször, rövid időre bekapcsoljuk. Addig tartson az aprítás, míg a meggy annyira olvad meg, hogy a többi hozzávalóval elkeveredve fagyi állagot vesz fel.

Bármilyen fagyasztott gyümölcsből tökéletes.


 




 






2021. május 11., kedd

A legegyszerűbb kacsamájkrém

 

Maga a májkrém pár perc alatt kész, a tojásfőzéshez kell egy kis idő.

Hozzávalók:

  • 30 dkg kacsamáj (bármilyen máj) felcsíkozva
  • 1 nagyobb vöröshagyma
  • 1 evőkanál zsír (vagy amit használsz, de zsírral a legfinomabb)
  • bors
  • 2 főtt tojás
  • 1 evőkanálnyi mustár
A szeletekre vágott hagymát sóval megpároljuk a zsíron. Így a só kivonja a vizet a hagymából, ezért nem sül, hanem párolódik. Amikor már puha a hagyma, nagyon felforrósítjuk, rádobjuk a májat és gyorsan megsütjük, hogy ne száradhasson ki.

A sült májat és a többi hozzávalót aprítógépbe tesszük és homogén krémet csinálunk belőle.

Ennyi. 

Azonnal is jó, de másnap finomabb.




2021. március 21., vasárnap

Zöldséges bulgur

 Vannak, aki azért eszik a bulgurt mert szeretik és vannak, akik muszájból. Mi az első tábort erősítjük, sőt, annyira elvetemültek vagyunk, hogy tavalyelőtt (istenem, nem tudtuk akkor még, hogy különleges emlékké válik mostanra egy, az ország "másik végében" eltöltött hosszú hétvége...) Pécsről cipeltettünk az autóval egy jó nagy zacskó barna bulgurt, mert akkoriban errefelé nem kaptunk sehol.

Az utóbbiakanak szól ez a blogbejegyzés. A szénhidrátdiétát tartók közül  sokan mondják, hogy nem tartják finomnak. Nyilván, a fehér rizsen, krumplipürén (istenem, ha még egyszer ehetnék egy jó nagy adagot...), fehérlisztes tésztákon szocializálódott embereknek gondot jelentet mind a színvilág, mind az ízvilág. Szerencsére vannak praktikák, amik elősegítik a megbarátkozási sebességet. Itt van például a mai ebédünk. Fasírtot ettünk, zöldséges (barna)bulgurral.


Amiből készült a köret:
  • 10 dkg (barna)bulgur
  • 2 teáskanálnyi zsiradék
  • 20 dkg cukkini
  • 20 dkg kelkáposzta
  • 5 dkg kápia paprika
  • 0,5 teáskanálnyi őrölt köménymag
  • 1 evőkanálnyi zsiradék
A zsiradékon átpirított bulgurt sóval és kétszeres mennyiségű forróvízben főztem (fedő alatt) addig, amíg az összes nedvességet beszívta.

Eközben kis kockákra vágtam a cukkinit, a paprikát és kis csíkokra a kelkáposztát (mivel a zöldebb külső leveleket már korábban elhasználtam, ezért a káposzta eléggé belevész a színvilágba), egy nagy átmérőjű (fontos, hogy tudjanak pirulni, ne egymást párásítsák, és csak puhuljanak) serpenyőben megforrósítottam a zsiradékot, rátettem a köménymagot, miután átkavartam, beleöntöttem a zöldségeket. Mire megpirultak, meg is puhultak (mi csak "harapósan" szeretjük, nem puhítom meg ilyenkor), összekevertem a a bulgurral, lefényképeztem és már ettük is.

a zöldségek, pirulás közben

Egyébként a sima sós vízben pároltat is szeretjük, de sokféleképpen szoktam csinálni (nálam a főzés olyan, mint a Surda frizurái...). Érdemes kipróbálni hagymával, fokhagymával, aszalt paradicsommal, olaszos fűszerekkel, és még sorolhatnám, hogyan... Ha van kedvetek, írjátok meg, ti hogyan szoktátok.