Majdnem szezonális leves

Nagyon várom, hogy elinduljon a kosárszezon a Panoráma Ökokertnél, nagyon hiányoznak már a csütörtöki fecsegések az átvételkor és nagyon hiányoznak maguk a zöldségek is.
Szerencsére ezt a várakozást megkönnyítették Kingáéek azzal, hogy az utóbbi hetekben ott vannak az Új Városi Piacon. Így szerdán délután gyönyörű mángoldokat is vettünk tőlük. Azért írtam, hogy "majdnem szezonális", mert ezek áttelelttetett mángoldok (az ideire még kell várnunk pár hetet), és persze vegyszermentesek is. Fényesen, színesen gyönyörűek. Vettünk belőle bőven.

Amíg mostam és centrifugáltam a leveleket, gyönyörű színes leves képe kerekedett ki az agyamban. Szombaton reggel meg is főztem az én gyönyörű, citromos- fokhagymás mángollevesemet.

Kb. 10 adag levest csináltam ebből:

• 1 nagyobb vöröshagyma felkockázva
• 3-4 cikk zúzott fokhagyma
• 1 nagy csokor mángold
• 2 petrezselyemzöld felkockázva
• 2 sárgarépa felkockázva
• 4 szem krumpli felkockázva
• 1 db kezeletlen héjú citrom lereszelt héja és kifacsart leve
• 2-3 evőkanálnyi (olíva)olaj
• őrölt fehérbors
• só
• 3 dl vegán joghurt (olyat joghurtot használj, amilyet szoktál)

A felkockázott hagymát olívaolajon sóval pároltam, nagyon lassan, hogy csak üvegessé váljon, nehogy megpiruljon.

Amíg a hagyma párolódott, kivágtam a mángoldlevelekből a vastag ereket és felkockáztam.

Aztán megpucoltam a többi zöldséget is, és szintén felkockáztam.

Az üvegesre párolt hagymára rátettem a zúzott fokhagymát, őröltem rá borsot, majd beleszórtam a felkockázott zöldségeket, rövid ideig ezekkel is pároltam,végül beletettem a felkockázott mángoldszárakat is.

Kicsit tovább pároltam, majd felöntöttem vízzel és lassan forraltam.

Amíg a leves forrt, felcsíkoztam a mángoldleveleket és lereszeltem a citrom héját.

Amikor már  puhák voltak a zöldségek, kiszedtem kb. az egynegyedét, összeturmixoltam a joghurttal, ezt visszaöntöttem a levesbe és amikor újra felforrt, beleszórtam a leveleket és a citromhéjat, picit forraltam, és belefacsartam a citrom levét.

Azt hiszem jól sikerült.

Tejbegríz ez, ha hiszed, ha nem

 Most, hogy itt a tavaszi napéjegyenlőség, nálunk még rúgott egy utolsót a tél... Olyan fahéjasat, narancsosat, rumoscsokoládésat, almásat...

Nem írok arányokat, mert tejbegrízt már majdnem mindenki tud főzni (én sokáig nem tudtam, legtöbbször az uram főzte  a gyerekeknek), a többi meg csak olyan tessék-lássék munka (és persze, te használj minden alkotóelemből olyat, amilyet egyébként szoktál).

Szép piros almákat cikkekre vágtam, egy tapadásgátlós serpenyőbe öntöttem annyi narancslevet, ami épp beterítette az alját, amikor felforrósodott, beletettem az almagerezdeket, és időnként megkavarva hagytam, szépen megkaramellizálódjon, közben egyszer még meglöttyintettem narancslével. Amikor kész volt, megszórtam egy kevés fahéjjal, és félretettem.

Kesudió tejet felforraltam, beleöntöttem a teljeskiőrlésű tönkölydarát, egy csipetnyi sót, kavargatva forraltam, egy kicsit megédesítettem, és amikor megfőtt, a felét poharakba adagoltam.
A másik felébe beletördeltem pár kocka 85% kakaótartalmú étcsokoládát, pár csepp rumaromát és jó alaposan összekevertem, így a forró darába beleolvadt a csoki. Ezt is belepakoltam a poharakba, majd a tetejükre kanalaztam az almát.

Egy marék diót 160 fokon kb. 7 percig pirítotam a forrólevegős sütőben, amikor meghűlt összevagdaltam és rászőrtam az alma tetejére.

Hát, ilyen volt nálunk a tél a tavaszban. 

Palacsinta, és fermentált kölesből készült "nemtúrókrém".

Nem ismerek olyan embert, aki nem szeret palacsintát enni. Nehézség akkor keletkezik, ha tejérzékeny, tojásérzékeny, vagy vegán vagy.
Ez egy nagyon egyszerű palacsintarecept, az alapját a Prove.hu-n található palacsintarecept képezi. A töltelék fermentált kölesből készült "nemtúrókrém", ami azon kívül, hogy baromira egészséges, baromira finom is. 
Amit láthatsz a köleskrém mellett, az meggylekvár, amit én főztem.

Na, akkor lássuk szép sorjában.

Azt fontos elmondani, hogy csinálhatod nem fermentált kölesből is, akkor nem kell előre "dolgozni", és egy kis citromlével savanykássá teheted.

A palacsinta:

100 g teljes kiőrlésű liszt

10 g csicseriborsóliszt

1 teáskanál édesítőszer (1:4)

1 csipet só

0,5 teáskanál kurkuma

1 teáskanál olaj

100 ml szénsavas víz

100 ml növényi tej (mandulatejet használtam)

Én 10 személlyel kalkuláltam, így ezeknek az ötszörösét tettem egy turmixgépbe és simára turmixoltam, majd vékony palacsintákat sütöttem belőle.

A fermentált köleskrém:

 

Én kb. 5 napig szoktam szobahőmérsékleten tartani a kölest, az az a savanyú íz, amit mi megfelelőnek tartunk ehhez a krémhez (tortakrémmé is alakítható, majd azt is megmutatom).

A fermentációhoz: 

1 bögre köles (ezt alaposan át kell mosni, mert a köles szaponin tartalma magas, sokan nem tudják, hogy emiatt nem szeretik, és ha alaposan átmosnák, a fura, szappanos íz elmúlna), amit egy szűrőben, folyóvízzel átmosok

0,5 l forralt, visszahűtött víz

1 dkg só

Mindezeket betöltöm egy tiszta (nem steril, csak tiszta) befőttes üvegbe, rázárom a tetejét, ráteszem egy kistányérra (kicsit ki fog szivárogni a víz az erjedés során, ezért mindig kell alá valami) és 5 napig békénhagyom a konyhapulton. Ezután, ha nem használom fel azonnal, akkor a hűtőszekrénybe teszem, ahol hetekig eláll.

A krémhez:

A fermentált kölest leszűrtem, majd

1,5 bögre vizzel és 

1,5 bögre mandulatejjel (az a tapasztalatom, hogy háromszoros mennyiségű folyadékban főzve lesz ehhez a túrókrémez hasonló állaghoz a legjobb), 

1 bio citrom lereszelt héjával, és

kevés édesítőszerrel  elkevertem, majd fedő alatt addig főztem, amíg a folyadékot beszívta és kis kürtők keletkeztek a felületén.

Ezt követően kihűtöttem és egy motoros habverővel alaposan átkevertem. Mivel úgy láttam, lehetne még egy kicsit krémesebb, egy kis növényi joghurtot is kevertem közé, de ez elhagyható.

Ezután megtöltöttem vele a palacsintákat, volt, amelyikhez baracklekvárt, volt, amelyikhez meggylekvárt tettünk.

Zöldséges, fehérboros, mustáros szűzpecsenye

 Tegnap este szeretetből főztem. Valakinek, akit nagyon szeretek és most nehéz élethelyzetben van. Azt gondoltam, a szomorúságában, kétségbeesésében, a napi rohanást követően jól esik majd neki valami színes, ízes, házi koszt.
Azt hiszem, jól gondoltam.

Hozzávalók (kb. 4 személyre)

• 60–80 dkg sertésszűz

• só, frissen őrölt bors

• 1-1 evőkanál olaj vagy vaj

• 1 fej vöröshagyma (finomra vágva)

• 1 szál sárgarépa (vékony csíkokra vágva)

• 1 szál petrezselyemgyökér (vékony csíkokra vágva)

• 1 szál paszternák (vékony csíkokra vágva)

• 20 dkg-nyi csiperke felszeletelve

• 1–1,5 dl száraz fehérbor

• 2 dl tejszín

• 1 evőkanál mustár

• 2 gerezd fokhagyma

• 1 evőkanál liszt

• kevés petrezselyem 

A szűzpecsenyét  kb. 1,5 cm vastag szeletekre vágtam, sóztam, borsoztam. Felforrósított serpenyőben az olajon és vajon a szeletek mindkét oldalát megpirítottam, majd kiszedtem a serpenyőből.

A visszamaradt zsiradékban a hagymát megpirítottam (inkább sárgás maradt, nem barnítottam meg), rátettem a fokhagymát, a gombát, megvártam, amíg levet eresztett és rászórtam a többi zöldséget.
Kis ideig pirítottam, majd megszórtam a liszttel, jól átforrósítottam, és felöntöttem a borral, majd alaposan kiforraltam.

Ezután beletettem a mustárt, elkavartam, beletettem a hússzeleteket, majd felöntöttem annyi vízzel, ami épp ellepte és puhára pároltam.

A végén szórtam rá petrezselymet, felöntöttem a tejszínnel, kicsit még sóztam, borsoztam, majd alaposan összeforraltam.

Galuskát főztem hozzá.

Zöldséges sárgaborsópüré és citromfüves-petrezselymes árpagyöngy fasírt

Már korábban is írtam, hogy ez egy laza szerkezetű, nem ragacsos sárgaborsópüré (nem "vakolat"). Most azzal egészítem ki, hogy ha nem szereted azokat a fűszereket, amit én használok, akkor nyugodtan fűszerezd magyarosra, tökéletes lesz mondjuk fokhagymával, borssal, kicsi fűszerpaprikával is.

Az árpagyöngy (felénk gersli, nagydara) fasírt finom, ropogós szélű, és azt most is fenntartom, ha nem vagy gyakorlott árpagyöngyfasírt sütő, tegyél bele egy kis lisztet, de sütheted sütőben is, és akkor tökéletesen egyben marad. Egyébként a titok: nedves (nem vizes, nedves) kézzel golyókat formálni, ellapítani, lisztbe (én őrölt zabpelyhet használtam) mártani, ellapogatni és nagyon forró olajba tenni.

A sárgaborsó, mint hüvelyes és az árpagyöngy, mint gabona, tökéletesen kiegészítik egymást, együtt komplett fehérjét alkotnak.

A sárgaborsópüré hozzávalói (4-6 személyre):

• 2 db sárgarépa
• 1 db petrezselyemgyökér
• 1 fej vöröshagyma Ez egyébként is szép, színes étel, úgyhogy én most lilahagymát használtam)
• 1 evőkanál növényi zsiradék (Elaplantot használtam)
• 1 eőkanál olaj (olíva és repce keverékét használtam)
• 1,5 teáskanál római kömény
• 1,5 teáskanál koriandermag
• 3 kávéskanál currypor
• 0,5 kg sárgaborsó
• aprított petrezselyemzöld (most korianderzöldet is szórtam bele
• aprított citromfű (ez most a kertünkből való, szárított, de amikor épp nem volt, használtam már bolti citromfűteát is)
• só

A felforrósított zsiradékba beleteszem a koriandermagot és a római köményt. Amíg pirulnak, felkockázom a hagymát, majd hozzáadom a fűszerekhez és picit megsózom. Beleteszem a felkarikázott zöldségeket, tovább pirítom, rászórom a curryt, alaposan átpirítom, hogy a gyönyörű sárga színe kiteljesedjen. Hozzáadom a megmosott sárgaborsót, kicsit kavargatom, majd felöntöm vízzel és szép lassan forralom. Időnként megkavarom, ha nem sikerült jól eltalálnom a víz mennyiségét, forró vizet szoktam hozzáöntögetni.

Ha már puha, egy krumplinyomóval kicsit magnyomkodom, nem főzöm péppé. Így a zöldségek is látszanak benne, nem lesz egynemű püré. Ekkor keverem bele a zöldfűszereket is.

Az árpagyöngy fasírt (ebből a mennyiségből 12 db, kb. 7 cm átnérőjű fasírt lett):

• 1 bögre árpagyöngy
• 3 bögre víz
• só
• 2 db finomra reszelt sárgrépa
• bors
• petrezselyemzöld
• citromfű
• kevés liszt (őrölt zabpehely)
• a sütéshez kevés olaj

Az  árpagyöngyöt sóval teljesen puhára főztem (én kuktát használok, mert úgy nagyon gyorsan megfő), aztán kihűtöttem (most kitettem a hóba), közben lereszeltem a répát.
Amikor meghűlt az árpagyöngy, a felét és a répa felét beletettem egy aprítógépbe és összezúztam (ha erre nincs módod, használ egy kis lisztet). Ez a pép jól összeragasztja a hozzávalókat, így ezzel kevertem össze a többi árpagyöngyöt, répát és a fűszereket.

Kicsit állni hagytam, majd nedves (nem vizes, mert attól szétáznak a fasírtok, tényleg csak nedves) kézzel golyókat formáztam, amiket ellapítottam és belemártottam a lisztbe.

Forró olajban (ne lepje el, csak az alja süljön) mindkét oldalát ropogósra sütöttem, Nem szabad sokat sütni egyszerre, mert akkor a keletkező pára miatt elázik és esetleg szétesik. Papírtörlőn alaposan leitattam mindegyiket.

nokedli, tojás nélkül

 Tűlzás nélkül állíthatom, ez a világ legjobb vegán galuskája. Ha "csak" tojásérzékeny vagy, akkor is nagy hasznát veszed...

Ez kb. 6-8 személyre szól, hamar "ki lehet tanulni a mesterséget" és akkor pontosan tudod szabályozni ahhoz mérten, mennyire van szükséged és mennyire vagytok nagyétkűek...

Hozzávalók: 

• 20 dkg aprószemű, teljes kiőrlésű zabpehely
• 3 evőkanálnyi lenmagőrlemény és hozzá 9 evőkanálnyi forróvíz
• 1 teáskanálnyi kurkuma
• só
• fehérliszt (ma azt használtam, de teljes kiőrlésűt is szoktam), aminek a mennyiségét nem tudom megmondani, 5-10 dkg közötti lehet

Azon a napon, amikor galuskát akarunk ebédelni, reggel beleteszem a zabpelyhet egy müzlistálba, és leöntöm annyi hidegvízzel, ami éppen ellepi. Kb. 20 perc múlva újra feltöltöm úgy, hogy éppen ellepje, és ott hagyom a konyhapulton.

A galuska főzése előtt kb. 10 perccel összekeverem a lenmagőrleményt (én aranylenmagot használok, mert annak a sárga színe jobban passzol a galuskához, de ha csak barna lenmagod van, az is jó) a forróvízzel és a kurkumával. Kb. 10 perc alatt masszív, sűrű, nyúlós masszává válik, ez tartja majd össze a galuskákat.

Közben odateszem forrni a főzővizet.

Amikor letelt a lenmag ázási ideje, az ázott zabpehely felét aprítógépbe teszem és alaposan összezúzom (enélkül is jó, gyakran kihagyom ezt a fázist, de masszívabb lesz az állaga, ha aprítod, vagy esetleg turmixolod, de fontos, hogy több vizet ne adj hozzá).
Ezután a sót, az áztatott zabpelyhet és a zabpehelypépet beteszem egy tálba, elkezdem keverni, és a finomlisztet óvatosan adagolom hozzá.
Amikor a víz felforrot, beleteszem a sót és egy teáskanállal egy db. galuskát belepottyantok a vízbe. Ha egyben marad és szépen felugrik a víz színére, akkor beleszaggatom a többit, ha szétesik, akkor még keverek bele lisztet, majd beleszaggatom a forrásban lévő, sós vízbe (ha keveset csinálok és/vagy ráérős vagyok, akkor szeretem deszkáról szaggatni, de ma nagy adagot főztem, így galuskaszaggatót használtam).

Ha minden galuska feljött  víz színére, átöntöm egy szűrőtálba és alaposan lecsepegtetem. Ha azonnal esszük, akkor csak átöntöm a tálba, amit majd az asztalra teszek, ha előre főzöm, akkor át szoktam öblíteni hideg vízzel.

Igazából ennyiből áll. Beletellett néhány éve, amíg sikerült tökéletesre fejleszteni, régebben sokat bosszankodtam miatta, de most már nagy nyugalommal csinálom. Annyira masszív a tésztája, hogy majdnem olyan utálatos dolog lemosni az eszközökről, mint az "eredeti" formulát.

Télies leves

A téli idő arra inspirált, hogy valami télies levest főzzek ma. Összeszedtem a hűtőszekrényben található zöldségeket és elkezdtem pepecselni. Igen, jól írom. Lusta és kényelmes voltom ellenére pepecseltem.
A kelbimbókat kettévágtam és a vágási kerületüket Eleplanttal (növényi zsiradék) kikent serpenyőben megpirítottam.

Közben hagymát nagyon apróra kockáztam és szintén Eleplantban egy kevés sóval pároltam-pirítottam úgy, hogy időnként egy kis forróvízzel felöntöttem, így a végére teljesen szétesett.

Amíg ezek pirultak/puhultak, gombát szeleteltem, elkezdtem pirítani, szintén egy kevés Eleplanton, aztán közékevertem a gombapirítás közben megpucolt, felkarikázott sárgarépát és petrezselyemgyökeret, amikkel együtt pirítottam tovább.

Amíg színesedtek a zöldségek, széttördeltem/vagdostam egy kicsi brokkolit.

Közben eszembe jutott, hogy van egy felbontott mandulajoghurt, így kicseréltem vele az először elővett zabtejszínt.

Miután  megpirult a gomba-zöldség keverék is, mindent beleborítottam egy fazékba, megszórtam vöröshagyma granulátummal, fehérborssal, őröltköménnyel, reszeltem rá szerecsendiót, tettem még bele sót, és felöntöttem vízzel. 
Pár perc főzés után beletettem a brokkolit is.

Amíg főtt a leves, egy kis őrölt zabpelyhet elkevertem a mandulajoghurttal, és amikor minden megpuhult, a kutyulékot beleöntöttem a levesbe. Tettem még bele jó sok felaprított petrezselyemlevelet. Aztán eszembe jutott, hogy akár csíphetne is, ezért néhány bird's eyes paprikát összevágtam és beleszórtam. Ezzel már csak pár pillanatig forraltam.
Isteni lett.

Nem írok hozzávalókat és mennyiségeket sem. Inspirációnak szántam ezt a leírást, nem csak az olvasó, hanem önmagam számára is. Azt szeretném láttatni, hogy hangulattól és a hűtőszekrény tartalmától függően, nagyon finom és nagyon szép ételeket lehet főzni.

Az én hangulatomat most a kertünk, pontosabban a kertünkben lakó erdő látványa befolyásolta.