Pásztorpite helyett, sajtos-karfiolos, ropogós morzsával a tetején

Nem gondolom, hogy olyan, mintha krumplipürés lenne, nem is kell hasonlítgatni, csak azt kell gondolni, hogy egy nagyon finom étel. Pontosabban nem gondolni, hanem érezni. Mert tényleg nagyon finom.

Hozzávalók (kb. 6 személyes adag):

a húsos réteg:

• 40 dkg  darált hús
• 20-25 dkg gomba
• 1 közepes hagyma
• zsiradék
• bors
• só
• 2 cikk fokhagyma

a karfiolos réteg

• 1 közepes fej karfiol
• 1 dl-nyi (vizezett) tejszín
• 4 evőkanál tejföl
• reszlet szerecsendió
• őrölt fehérbors
• örölt kömény
• 1 cikk fokhagyma
• só 
• 10-15 dkg félkemény reszelt sajt

a morzsaréteg

• 4 szelet teljes kiőrlésű friss kenyér
• 1 evőkanálnyi olívaolaj
• 1 cikk zúzott fokhagyma

A hagymát apróra vágtam, olajon pároltam, őröltem rá borsot, zúztam rá fokhagymát, rátettem a darált húst és a gombát, majd puhára pároltam úgy, hogy a végén a lé, amit engedett, elpárologjon. Elsimítottam egy sütőedény aljában.

ez a szokásosnál is pocsékabb kép

A karfiolt gőzben kevés sóval megpároltam (ha nem használsz gyorsfőzőt, akkor vízben is főzhető), összetörtem, elkevertem tejföllel, tejszínnel (akinek mond valamit: csillagtejjel), a fűszerekkel és a reszelt sajttal, majd rásimítottam a ragura.

4 szelet teljes kiőrlésű lisztből készült kenyeret eltépkedtem, beletettem az aprítógépbe, elkezdtem forgatni, és amikor már majdnem teljesen morzsás volt, hozzátettem az olajat és a fokhagymát.
A morzsát elegyengettem a karfiolmassza tetején.

180 fokra előmelegített hőlégkeverésben sütöttem meg, talán 30 perc volt, nem állítottam órát, a morzsa színét figyeltem.

A sajt jól összetartotta, széles tálaló "lapáttal" ki lehetett emelni a tálból a kivágott szeleteket, de szerintem ennél az ételnél nem fontos a precízség. Uborkasalátával ettük.

Sajttal, olívabogyóval sült fokhagymás karfiol

Tegnap nagyon későn értem haza. Elázott, fáradt, és iszonyú éhes voltam.
Szóval, lerogytam a számítógép elé egy fél adag maradék rakott krumplit nyammogva, és egyszer csak egy gyönyörű kép tárult elém. 

Kedves ismerősöm, Vera - akitől már idéztem ételt itt a blogon- egy hihetelenül szép étel fotóját mutta meg a FB-on, az egyik gasztrocsoportban. Szicíliai karfiolnak nevezte. Az uram épp mögöttem ment el, meglátta, és azt mondta, nagyon kívánatos. Fáradtság ide vagy oda, erre bizony felkaptam a fejem, hiszen ritkán mondja bármire is, hogy szívesen megenné.

Mivel majdnem minden hozzávaló volt itthon (Kivéve a parmezánt, helyette vörös cheddart használtam. /Higgyétek el, trappista sajttal is tökéletes lehet, ha épp az van otthon, és olajbogyó nélkül is igencsak ízes./), ma gyorsan meg is csináltam, hogy örüljön.

Hozzávalók:

• 1fej karfiol 
• só 
• 2 kisebb fej hagyma felaprítva 
• 10 cikk fej fokhagyma összezúzva
• 3 evőkanál extra szűz olívaolaj 
• 1 marék fekete olajbogyó
• 2 evőkanál friss petrezselyem felaprítva 
• egy bögrényi reszelt keménysajt, de mivel vörös cheddar volt itthon, én azt használtam

A kisebb rózsákra szedett karfiolt forrásban lévő, sós vízbe tesszük, 5 percig főzzük, majd hideg vízbe átrakjuk, néhány perc elteltével pedig papírtörölközőre szedjük.
Közben előmelegítjük a sütőt 200 fokra. Egy sütőedényt 1 evőkanál olívaolajjal kikenünk. Közben serpenyőben elkezdünk melegíteni olívaolajat. Hozzáadjuk a felaprított hagymát, majd 3 perc múlva a zúzott fokhagymát és a sót. Puhára pároljuk, beletesszük a petrezselymet és a sajt felét, meg az olívabogyót).
Karfiolt a sütőedényben eligazgatjuk, ráöntjük az olívaolajos, hagymás öntetet. Megsózzuk, majd rászórjuk a maradék sajtot. 25-30 perc alatt aranybarnára sütjük.

Főtt árpagyöngyöt csináltam hozzá (egyik nagymamám gerslinek, a másik nagydarának nevezte), és abba került petrezselyem, mivel a sajtos-hagymás keverékből kifelejtettem. 
Az árpagyöngy eléggé sokára puhul meg, ezért én általában kuktában főzöm, 2-2,5-szeres vízben, sóval. A "jobbik fajta" kuktában úgy szoktam, hogy miután felfőtt, kikapcsolom alatta a tüzet és megvárom, amíg nyitható, ez épp elegendő idő arra, hogy megpuhuljon. A régebbiben főzéskor a sípolástól számított 10 perc után zárom el a tüzet. Igazából mindenkinek ki kell tapasztalnia a saját főzőedényét. Fazékban szerintem kb. 40 perc alatt fő meg.

Vera azt írta, a hagymás öntetet ízlés szerint fűszerezzük, de én úgy gondoltam, a hagymák és a sajt megteszi a magáét, nem kevertem bele semmilyen más fűszert a són kívül.

Az uram végül még nem evett belőle, mivel csülökpörköltevős vendégség volt nálunk. Lőrinc viszont ezt ebédelte, és nagyon ízlett neki. Később megsúgta a célszmély, hogy titkosan belekóstolt és ő is és  nagyon finomnak találta.

Ízes, színes karfiol, pár perc munkával

Egyszerű, gyors. Szóval, lusta háziasszonyoknak való.

Ez egy háromszemélyes adag lett.

Hozzávalók:

• pici vaj 
• só
• 3 szem héjában főtt  krumpli
• 3 db előfőzött sárgarépa
• kb. 1/3 előfőzött karfiol
• 1 evőkanálnyi lenmag (elhagyható)
• 1 evőkanálnyi amaránt mag (elhagyható)
• 2-3 dkg-nyi reszelt félkemény sajt (ez edami volt, de persze bármilyen lehet)
• őrölt bors
• 2 cikk fokhagyma
• 3 dl joghurt
• 5 dkg-nyi reszelt füstölt sajt (mozzarellát használtam)

A tűzálló edényt kivajaztam, beleszeleteltem a krumplikat, rádaraboltam a répát, megszórtam a magokkal, őröltem rá borsot, reszeltem rá sajtot. 

Beletettem a rózsáira szedett karfiolt (nem voltak nagyok, mert a közepét használtam), és ráöntöttem a reszelt sajttal, zúzott fokhagymával, sóval elkevert joghurtot.

Ha valaki a szememre szeretné vetni, hogy meg kellett pucolni a zöldségeket, és elő is kellett főzni, tehát mégsem lustáknak való, azoknak mondom: de, lustáknak, és jól szervezőknek. Ugyanis az előző napi franciasaláta alapanyagokból félretett répát és krumplit használtam, a karfiol pedig az aznapi zöldséglevesben élt előéletet, kb. 10 percig. Szóval, nyugodjon meg mindenki, tényleg lustáknak és kényelmeseknek való ebéd.

A húsos szekciójé annyiban lett más, hogy hagymakarikákat színesre pároltam borssal, fokhagymával, és vékony csíkokra vágott csirkemellet pároltam benne, majd közé került a cuccnak, úgy a középső "emeletre".

Petrezselymes rizs és saláta is volt mellé.

Nos, eddig ritkán írok...

"Azóta" sem írtam... Igaz, nem is főztem olyat, amire később ne emlékeznénk.
Ma viszont sütöttem csicseriborsó-köles lepénykéket,  vega rakott karfiolt, és csinálok szejtánt vadasan.

A lepénykék: egy rész főtt csicseriborsót, egy rész főtt kölest, és fokhagymát aprítógépben pépesítettem,  majd, borsot, sót, tojást és mustárt tettem bele, azután közzékevertem annyi hajdinalisztet, hogy vizes kézzel lepénykéket tudjak formázni. Ezeket belemártottam hajdinapehelybe, és tapadásgátlós serpenyőben kevés olajon szép pirosra sütöttem. A maradék párolt köles mellé készítettem vajon párolt (mikróban 5 perc) mexikói zöldséget.

Karfiol: megfőztem a karfiolrózsákat sós vízben. Egy kivajazott edénybe szórtam tönkölylisztből sütött (az uram készíti) kenyérmorzsát, beletettem a karfiolokat, majd csípős gabonakolbászt morzsoltam rá. Befedtem a maradék morzsával, majd a következő keveréket simítottam a tetejére: két kicsi joghurt, egy tojás, fokhagyma, törött bors, napraforgómag, lenmag, szezámmag, tökmag.

180 fokon 40 perc alatt szép barnára sütöttem.