Sült retek és babkrém

általában szezonális zöldségeket eszünk, de időnként vannak kivételek... az egyik majdnem állandó kivétel a hónaposretek... most is volt a hűtőszekrényben, és valamiért megfagyott... nem akartam sem kiolvasztani, sem kidobni, ezért elhatároztam, hogy sült retek lesz belőle, aztán maradékmentés is kerekedett köré... citromos, narancsos, chilis sült retek lett belőle... volt egy lereszelt héjú bionarancs, egy fél kezeletlen héjú citrom, és egy pici darab zöld chili... mindent daraboltam, szeleteltem, kifacsartam, a maradék gyümölcshúst kiszedtem a narancshéjból, és 200 fokon, 30 perc alatt megsütöttem... ez épp elég idő volt arra hogy kitaláljam, összetörök krumplinyomóval egy fehérbab konzervet (mármint a babot) és citromlével, meg őrölt borssal, meg egy kis törött fehér és fekete mustármaggal összekeverjem... így ilyen szép színes szendvicseket ebédeltünk...

lehet, agyatokra megyek a sok fotóval, de én nem győztem betelni a színekkel, így nem kukáztam ki a képeket

Melegszendvics, maradék sült csirkéből

Már egy alkalommal csináltam ezt, mert az "árvablogom" nem annyira szembetűnő... Szóval, a Maradékkomandóban (nem is tudom, így kell-e mondani...)
leírtam a tegnapi sült csirke maradékából lett mai vacsoránkat. Leírom itt is.

Amikor a gyerekeink még "lenőttek" voltak (by Szilaj-Nagy Viola), még ettek húst és szerették a sült csirkét, így gyakran csináltunk. Akkoriban elég volt egy csirke és én mindig a szárnyát, meg a hátát ettem, mert - mondhatnám, hogy ez az anyák sorsa, de nem ez a teljes igazság - nagyon szerettem. Igazából most is nagyon szeretem, hiába kettőnknek sütök meg egy csirkét, én ugyanúgy a hátával kezdem.
Miért is mondtam ezt el? Mert tegnap, amikor készülődtünk az ebédhez, eszembe jutott az egyik alkalom, amikor már 2 csirkét kellett sütnöm ahhoz, hogy maradjon is belőle másnapra. Leültünk enni, és én egy combot vágtam le magamnak. Lőrinc csodálkozva rám nézett azt kérdezte: De mama, te nem csak a hátát szereted? Mindig azt szoktál enni. Ezen akkor jót nevettünk, aztán most ott tartunk, hogy akár egy egész csirkét is megehetnék, mert ők már nem esznek húst, Bálint is alig, de maradok a hátánál...

Na, de a csirkés szendvics...

Szóval, tegnap sült csirke volt ebédre, aztán azt is vacsoráztunk (még Bálint is, mert hazajöttek bodzát szedni a sörfőzéshez, és végül bejöttek, a kijárási korlátozás ideje alatt először, és óvatosan... Az evést is óvatosan, biztonságosan ejtettük meg... Mókás is és szomorú is ez a helyzet.

Hozzávalók:

• 4 szelet kenyér (ez teljes kiőrlésű)
• 4 evőkanál tejföl
• bors
• 2 szelet füstölt sonka, elfelezve
• maradék sült csirkemell felkockázva
• paradicsom darabok (5 db koktélparadocsomot használtam hozzá)
• kapribogyó (el is maradhat, de volt egy fél üvegcsével és el akartam használni)
• 1 nagy mozzarelle golyó, vagy bármilyen olvadós sajt
• egy kis csokor összevagdalt metélőhagyma (vagy újhagyma szára, vagy el is maradhat)

A sütőt bekapcsoltam 200 fokra.

A kenyérszeleteket megkentem tejföllel és őröltem rá borsot.

Az elfelezett feketeerdő sonkaszeleteket ráfektettem a tejfölre.

Azután rápakoltam a felkockázott csirkemellet és a feldarabolt paradicsomot és a kapribogyót is.

Végül rápakoltam az összetépkedett mozzarellát, megszórtam snidlinggel és őröltem rá borsot.

Betettem a sütőbe, és addig hagytam benn a sütőben (talán 20 perc, elfelejtettem figyelni a pontos időt), amíg a mozzarella megolvadt é egy kicsit elszíneződött.

Ez az idő épp elég volt arra, hogy csináljak egy kis zöldségsalátát.

Az uram sört is ivott hozzá - olyat, amit Bálint főzött -, persze én csak vizet.

És végül a csirkét is megmutatom, amit tegnap sütöttem. Kevés vajat kentem az edény aljába, szórtam bele sót és kakukkfüvet, meg a csirke hasába is szórtam sót és kakukkfüvet is.

Aztán legvégül újra a mai szendvicsek.

Legeslegvégül pedig a kakukkfüvünk.

Brie sajtos pirítós, hagymás almalekvárral

...vagy almás hagymalekvárral? Nem tudom eldönteni. Azt viszont tudjuk, hogy hihetetlen jót reggeliztünk ma.

Hozávalók (3 személyre):

• 6 szelet rozskenyér
• 15 dkg brie
• 2 db vöröshagyma félbe, majd fél cm-es szeletekre vágva
• 2 db alma héjastól, negyedelve, majd fél centis szeletekre vágva
• 1 marék dióbél
• 3 gerezd fokhagyma
• színes bors
• kakukkfű
• vaj
• olíva olaj

A diógerezdeket egy száraz serpenyőben enyhén megpirítottam, azután durvára vágtam.

Az olívát egy serpenyőben megforrósítottam, levettem a tűzről és beledobtam a fokhagyma gerezdeket. Párszor átkavartam, amíg szép piros lett a külseje. Ekkor kivettem az olajból, és félretettem. 

Hozzátettem az olajhoz a vajat, majd beleöntöttem a hagymát és az almát. Pár percig pirítottam, majd amikor már színesedett, akkor sóztam, és szórtam rá kakukkfüvet. A sótól levet engedett, majd ezt hamar elfőtte, és tovább színesedett. Amikor már teljesen puha lett, őröltem rá színes borsot és belekevertem a diót, meg a felszeletelt sült fokhagymát.

Közben a kenyereket egy bordás aljú serpenyőben megpirítottam. Ráhalmoztam az almás-hagymás-diós keveréket, és befedtem a felszeletelt brie-vel.

200 fokon csak addig sütöttem, amíg a sajt ráolvadt.