"Tejfeles tokányka"

" Vártunk tejfeles tokányra,
itt a villa, itt a kés;
moss kezet, de el ne késs!”

Az uram egyik kedvenc meséje a  Bárány Boldizsár, és talán ezér' vágta rá  a szokásos "úúúúristen,má'megin'csütörtökvan,miafenétfőzzekhétvégén" kérdésre: tokánykát. 
Gyorsan vettem is pulykamellet, mert az ilyen ritka alkalmakat ki kell használnom. 

Aztán ma reggel, amikor felébredtem, azt  hittem, fantom kávészagot érzek, de kiderült, hogy csak túlaludtam magam és valóban a kávém gőzölög az éjjeliszekrényemen. Mivel már úgyis mindegy volt, ágyban maradtunk, kávézgattunk és meghallgattuk az Első bégetést Kubik Anna előadásában, azután reggeli közben és a második kávézás idején, a klasszikus, általunk szeretett Márkus László féle előadásában végighallgattuk, közben pedig megfőztem a "tokánykát".
Kicsit olyan volt, mintha a népeinkkel hallgatnánk, de persze, ki erre, ki arra, élték ma is a felnőtt életüket, mi meg jó érzésekkel gondoltunk a régi időkre is, meg arra is, hogy felnőttek és nem a szoknyámszélén üldögélnek, hanem mindenki kiteljesedett.

(Tök olyan, mintha másoltam volna valahonnan a bejegyzést, pedig "istenbizony", csak a felső idézetet szedtem le az internetről.)

(Felsorolom, hogy mikből főztem, de ha te csinálod, használj olyan zsiradékot, olyan lisztet, olyan húst, és olyan bármit, amilyet szeretsz használni.)

Hozzávalók:

• 2 dkg-nyi vaj
• 1 evőkanálnyi "főzős" olívaolaj
• 5 dkg vöröshagyma
• 1 dkg fokhagyma
• só
• őrölt bors
• 1 mokkáskanálnyi fűszerpaprika
• 1 teáskanálnyi majoranna
• 50 dkg felcsíkozott pulykamell
• 5 dkg paprika
• 5 dkg paradicsom
• 25 dkg zöldborsó
• 2 dkg barnarizs liszt
• 3 evőkanálnyi tejföl, vagy tejszín

A felkockázott hagymát és az összezúzott fokhagymát a felforrósított zsiradékra tettem, sóval pároltam amikor üvegessé vált, rátettem a húst és addig kavargattam, amíg minden darab kifehéredett.

Ráőröltem a borsot, rászórtam a majorannát és a fűszerpaprikát, jól összekevertem, rátettem a paprikát és a paradicsomot (aprítógépben megdaráltam, de apróra vágva is tökéletes lehet), összekavartam, majd lefedve puhára pároltam.

Beleöntöttem a zöldborsót, a tejszínnel elkevert lisztet és jól összekevertem (egy kicsi vízzel kellett közben hígítanom), Amire a borsó puha lett, a liszt is megfőtt.

Tettem bele petrezselyemzöldet is, de persze anélkül is finom.

Párolt basmati rizzsel ettük.

Zöldborsófőzelék, aminek fehér a "leve", pedig...

 Az az igazság, hogy én nem nagyon szeretem, de az uram kedvéér' csinálok néha, persze olyanformán, hogy nekem is jó legyen. Barna rizsliszttel csinálom, amitől gyönyörű fehér marad a "leve", senki meg nem mondaná, hogy nem fehér liszttel készült.

Nagyon jó belekanalazni, mg így is, hogy nekem nem ez a kedvencem.

Hozzávalók (3-4 adaghoz):

• 50 dkg zöldborsó
• 4-5 dkg vaj
• só
• 3 dkg barna rizsliszt
• 5-6 dl-nyi vízzel hígított tejszín (a tejszín/víz arány 20/80%, és így nincs szénhidráttartalma sem, nemhogy gyorsan szívódna fel)
• 1 csokor petrezselyem
• kevés eritrit
• feltét: amit szeretsz, én most bacont és virslit pirítottam,  meg tükörtojást sütöttem

Ahogy én csinálom:
A vajat felforrósítom, ráteszem a borsót, sózom, és párszor átkeverve megpárolom.

Közben felaprítom a petrezselymet (valamiért a képeken nem látszik, pedig volt benne bőven).

Megszórom a liszttel, felöntöm a "tejjel" és összefőzöm. Beleszórom a petrezselyemlevelet és az eritritet, még egyet rottyan és már kész is.

A feltéthez pár szelet bacont csíkokra vágtam, megpirítottam, közészórtam a virslikarikákat, amikor az is megsült, egy szűrőkanállal kiszedtem és a visszamaradt zsíradékban tükörtojást sütöttem.

  

Sárgarépás gabonafasírt és zöldborsós bulgur

Azt hiszem, a ma készült fényképeket nehéz lesz valaha is alulmúlni, viszont annyira finom lett a vegánszekció ebédje, hogy nem hagyom ki a leírását.
Még valami: nem írok csak hozzávetőleges mennyiségeket, mert pl. maradék kölest használtam, és a zabpelyhet is csak beleszórtam a tálba, és nem igazán néztem a rázúduló forró víz mennyiségét sem.

A fasírt hozzávalói:

• 1 nagy bögrényi zabpehely annyi forró vízzel leöntve, ami jól ellepi
• 1 pohárnyi főtt köles
• 1 jó nagy, finomra reszelt sárgarépa
• só
• bors
• pici fűszerpaprika
• 2 cikk fokhagyma (helyette 2-3 szórásnyi hinget használtam)
• borsikafű
• petrezselyemzöld
• 2 evőkanálnyi útifűmaghéj (ha eszel tojást, akkor abból 1 db elegendő)
• a formázáshoz zsemlemorzsa 
• olaj a sütéshez

Amikor a zabpehely elázott, összekevertem a többi hozzávalóval, vizes kézzel gombócokat formáztam, és olajban kisütöttem, mint ahogyan az egyéb fasírtokat is szokás. Jó sok réteg papírtörlővel itattam le róluk  sütés után.

Amíg sültek a fasírtok, a bulgur is elkészült.

Hozzávalók:

• 1  "összemarék" zöldborsó
• 1 bögre teljes kiőrlésű, aprószemű bulgur (ha rizs van otthon, az is jó persze)
• petrezselyemzöld
• só
• bors
• kevés olívaolaj (bármilyen olaj jó)
• kevés lenmagolaj (el is maradhat)

A bulgurt megsóztam és megborsoztam, majd kétszeres mennyiségű forró vízzel leöntöttem, azután letakartam műanyag fóliával. kb. 15 perc alatt szívta magába a forróvizet.

A borsót kicsi olajon megpároltam egy kevés sóval.

Összekevertem a borsót és a bulgurt és a petrezselyemzöldet úgy, hogy lenmag olajat is öntöttem rá.

A hozzá készült saláta elemei: sárgarépa, salátalevél, paradicsom és zöldpaprika, valamint citromlé-mustár-fehérbors öntet.

Gyors egytálétel

A  22. Blogkóstoló  háziagazdája a Vöröskaktusz blog, a blog írója Bogi, az   ÍZVARÁZS-LAT blogot sorsolta nekem. Nem győztem válogatni, és persze döntésképtelen is voltam, ezért két ételt is megkóstoltam. Az egyik a paprikás krumpli bő lével, ami külön kihívás volt nekem. Mindenképp meg akartam csinálni, mert nagyopn tetszett, de én nem szeretem a paprikás krumplit csak úgy, ha éppencsak szottyos, és nincs bő leve.

Sikerült, és nagyon finom lett. Olyan átmeneti étel a téli és a tavaszi ételek között. Színes is, ízes is.

Paprikás krumpli galuskával és zöldborsóval

Hozzávalók (4 főre):

• 8 db közepes nagyságú krumpli cikkekre vágva
• 2 db vöröshagyma finomra aprítva
• 2 evőkanál étolaj 
• 2 cikk fokhagyma
• kevés köménymag
• őrölt bors
• fűszerpaprika
• só
• 1 nagy marék zöldborsó
• 15 dkg-nyi  füstölt kolbász
• 2 pár virsli
• 1 tojás
• liszt (2-3 evőkanálnyi)

Nelli tárkonyt is tett bele, de sajnos én azt kifelejtettem, utólag jutott eszembe.

Az olajon sóval pároltam a hagymát, éppúgy, mintha pörköltet csinálnék. Miután belekerült a fokhagyma-köménymag "zúzalék" is, beletettem a felkarikázott kolbászt, és együtt pirítottam. Azután megszórtam fűszerpaprikával, majd közékevertem a krumplit is. 

Pirítottam egy darabig, felöntöttem annyi vízzel, hogy csak egy-egy krumplivég kandikált ki belőle. (Aki az eredeti recept szerinti bő lével szeretné, annak több vízzel kell felöntenie.) Fedő alatt, szép lassan forraltam. 

Amíg a krumpli puhult, megcsináltam a galuskákat. A tojást elkevertem kevés sóval és annyi liszttel, hogy galuskasűrűségű masszát kapjak. 

Mikor a krumpli puha lett, beletettem a kis darabokra (nyolcadokra) vágott virsliket, óvatosan beleszaggattam a galuskákat egy kávéskanállal, rászórtam a tetejére a zöldborsót, lefedtem, és már csak addig főztem, amíg a borsó megpuhult.

Bálint, aki eredetileg óvatosan kezelte a helyzetet (nem szereti, ha galuska van a paprikás krumpliban, nem is szoktam így főzni), végül megenyhült. Azt mondta, tetszik neki, ez nem paprikás krumpli, nem paprikás krumpli galuskával, hanem egy harmadik étel, ami finom.

Köszönjük a finom és gyorsan készülő ebédet, Nelli! :)

Zöldborsópörkölt tojással és gombával

Bizony, KiTó, mi igazából földik vagyunk, mivel én eredetileg taktaszadai vagyok. Mindig kíváncsian és örömmel blogkóstolok, de most különösen, hiszen te abban a városban élsz a családoddal, ahol én 30 évvel ezelőtt először randiztam az urammal. Igazából akkor, ott, a Bodrog hídján, amikor azt mondta, hogy jó illata van a hajamnak, el is dőlt "minden", így nem sokkal a sárospataki randit követően Fótra költöztem.

Kicsit feladtad a leckét, mert mostanában kevés időm van és bizony szemezgetnem kellett a saját ételeid, meg az éttermes bejegyzéseid között, de aztán rátaláltam a erre a bejegyzésre, aminek nagyon megörültem, mert azt hittem, vegetáriánus étel. Persze, nem lombozott le a csirkemell kiderülése, hamar elhatároztam, gomba lesz helyette. Mondhatom, nagyon finom lett. Hozzá kell tegyem, lett azért egy marék felcsíkozott csirkemell pörköltesítve, így nem szenvedett Bálint sem hiányt, mert ő meg belekeverte a raguba, és úgy ette. Mindez azért van, mert időközben változás történt, a húsevő szekció létszáma eggyel csökkent a vegetáriánusok javára, ugyanis Lőrinc sem eszik már húst egy ideje.

Ami az kóstolási örömömet lankítja, az az, hogy bár végre jók a fényképezőgépek, most olyan képszerkesztőm nincs, amit botcsinálta  bloggerként, kétbalkezes számítógépezőként tudnék használni. Na, de majd változik ez hamarosan, remélem.

Tehát, zöldborsópörkölt főtt tojással, Kitó nyomán, vegetáriánus módra

50 dkg gomba
50 dkg zöldborsó
1 nagy fej vöröshagyma
pici olaj

2-3 dkg vaj
fűszerpaprika ízlés szerint
só ízlés szerint
bors ízlés szerint
kakukkfű ízlés szerint
2 gerezd fokhagyma
1 csapott evőkanál kukoricíkeményítő (a sűrítéshez)

3 evőkanál tejföl

A hagymát apróra vágjuk, és zsiradékokon pici sóval megpároljuk, rátesszük a felszeletelt gombát, sózzuk, fűszerezzük, és megpirítjuk.
Ezután hozzáadjuk az őrölt pirospaprikát,  hozzáadjuk a zöldborsót, és puhára pároljuk. Ezután rátesszük a tetejére a cikkekre vágott főtt tojásokat.

A tejfölt a keményítővel elkeverjük, meleg vízzel hígítjuk, ráöntjük a ragura és összeforraljuk.

Őrölt zabpehelyből és kevés lisztből csináltam hozzá galuskát.

Magyaros zöldborsóleves zabgaluskával

Olívaolaj és vaj keverékén szoktam párolni a zöldséglevesek zöldségeit. Számomra a zsenge zöldségíz nem egyeztethető össze a magyaros, pörköltalappal készült zöldséglevesekkel. Mindettől, ha ilyesmit főzök, mindig megkérdezem az uramat, milyen színű legyen, ő mindig azt mondja, sárga. Ezt játszuk teljesen komolyan, már 28 éve.

Most, amikor válogattam a zöldborsót a zöldségesnél, megcsapta az orromat a nagyi borsólevesének a szaga (én nem annyira szeretem az illat kifejezést a kozmetikumok vonatkozásán kívül). Láttam az úszkáló hagymakockákat, a kicsi kockatésztákat. Úgy gondoltam, nekem most "piros" levest kell főznöm. 

Aztán szombaton este egy kedves ismerősünk fotókiállításának a megnyitóján voltunk,  utána budapestituristáskodtunk. Ez is egy jó játék már évek óta. Jövünk-megyünk a városban, néha teljesen tematikusan. Nézegetjük a szebbnél-szebb épülethomlokzatokat és van, hogy sétálunk a Dunánál is. Imádom Budapest éjszakai fényeit.  

Hazafelé jövet, beugrottunk a mindig nyitva lévő falusiteszkónkba, mert valamit elfelejtettünk venni a heti bevásárláskor. Valahogy a tésztáknál kötöttem ki. Nézegettem a kiskockákat, közben szagoltam nagyi zöldborsólevesét, és  az épp odakóborló uramnak feltettem a szokásos kérdést, amire ő ezúttal, közös életünkben legelőször azt válaszolta, piros. Pedig nem beszéltem neki arról, hogy a nagyi leveséről ábrándozom. Hááát, ő az én öregemberem.

Végül kockatésztát nem vettünk az Anti gluténérzékenysége miatt, tésztát készíteni meg nem volt most időnk, így zabgaluska került nagyi levesébe.

Hozzávalók

A leveshez:

• 1 kg friss zöldborsó
• 5 db sárgarépa
• 2 db petrezselyemgyökér
• 1 karalábé 
• 1 pici darab zeller
• 2 db főzőhagyma
• 1 zöldpaprika
• 1 paradicsom
• 0,5 dl étolaj
• só
• őrölt bors
• fűszerpaprika
• 1 nagy csomag petrezselyemzöld

A galuskához:

• 10 dkg zabpehely
• 2 tojás
• só 

Az uram kifejtette a zöldborsót, amíg én a második fogáshoz készítettem elő a zöldségeket.

Az egyik hagymát apró kockákra vágtam, olajon megpároltam (mindig pici sóval csinálom, ha nem akarom hogy piruljon a hagyma), őröltem rá borsot, megszórtam egy kevés fűszerpaprikával, majd a zöldborsó kivételével rátettem a jellegétől függően karikákra, vagy kicsi hasábokra vagdalt zöldségeket.

Kicsit pirítottam. Amikor már olyan szag lett, mint régen, nagyinál, akkor felöntöttem vízzel. Beletettem a zöldpaprikát, a paradicsomot, a másik hagymát és a cérnával összekötözött petrezselyemlevél szárakat. Szép lassan forraltam.

Közben a zabpehelyből kivettem, kb. 2 evőkanálnyit, és félre tettem, a többit lisztté őröltem. Egy kistálkában összekevertem az egyben hagyott zabpelyhekkel, a sóval és 2 egész tojással.

Beleszórtam a kifejtett borsót a levesbe, amikor újra felfőtt, beleszaggattam a galuskákat.

Kikapcsoltam alatta a tüzet, lefedtem, hogy az ízek mégjobban kiteljesedjenek.
Evés előtt beleszórtam az apróra vágott sok-sok petrezselymet.

 A leves:

Nagyi, anya és én, 1987-ben Taktaszadán:

Végül, megismerkedhettek Peti művészetével is. Érdemes.
A kiállításról:

http://bkf.hu/muveszet/aktualis/hirek/sarkozi-peter.html


Egyik kedvenc képem:

Peti honlapja:http://petersarkozi.com/biografia/