Translate

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: feketelencse. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: feketelencse. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. február 15., szerda

Savanyúkáposztás lencseleves

Az úgy volt, hogy hétfőn délelőtt elindultam a Czifra Cekkerbe fűszereket és gerslit vásárolni, de nem néztem meg előtte a nyitva tartást, és ott derült ki, hogy csak később nyit. Így kitaláltam - mégis csak jobban esik, hogy nem hiába gyalogoltam -, hogy bemegyek szembe a Kiss Piacra, mivel legutóbb nagyon szép kolbászokat láttam ott. Vettem is gyorsan 2 szál mangalicakolbászt, meg egy szép cukkinit (annak a történetét is elmesélem majd) és hazabaktattam.  (Aztán, délután kényelmesen visszaautóztam és megtöltöttem az üvegcséimet a Czifra Cekkerben.)

Ma délelőtt bevégeztetett az egyik kolbász sorsa, lencseleves martaléka lett.

tök ciki, hogy levesmaszatos a tányér széle, sajnos nem vettem észre, amikor fényképeztem

Na, de nem ám akármilyen lencselevesé! Ez egy kétlencsés leves. Beluga lencsét, azaz feketelencsét és vöröslencsét főztem bele. A beluga lencsét azért szeretem, mert harapós marad, a vöröslencsét meg azért, mert puhább, szétesős. Igaz, itt a savanyúkáposztás környezetben nem esik szét, de puhább, és így érdekesebb a leves színe is, állaga is. Azt mondanom sem kell, hogy ha a megszokott "étkezési" lencse van otthon, abból is tökéletes lesz.

Hozzávalók (szerintem ez kb. 6 adagnyi):

  • 1 kisebb szál füstölt kolbász, kockákra vágva
  • 4 db virsli, kisebb darabokra vágva
  • nagyon kevés zsiradék a kolbász és a virsli sütéséhez (én nemextraszűz olívaolajat használtam)
  • 2 kisebb fej vöröshagyma, apróra vágva
  • 4 cikk fokhagyma összezúzva
  • pici só
  • őrölt bors
  • majoranna
  • 5 dkg vöröslencse (ezt a Czifra Cekkerben is megveheted)
  • 5 dkg beluga (fekete) lencse
  • fűszerpaprika
  • 40 dkg savanyúkáposzta
  • 1 nagyobb babérlevél
  • evéskor tejföl annak, aki kér bele
A zsiradékon a kolbászdarabkákat megpirítottam, közé kevertem a virslit is, mikor mindkettő szép pirult volt, kiszedtem a zsiradékból.

Ezután a visszamaradt zsiradékon a kétféle hagymát egy kevés sóval pároltam (felöntöttem egy pici vízzel is, hogy szétessenek), aztán megszórtam borssal és fűszerpaprikával, belekevertem a lencséket és a savanyúkáposztát, a majorannát é a babérlevelet, majd felöntöttem vízzel, és addig főztem, amíg a feketelencse is megpuhult. Ekkor beleöntöttem a kolbászt és a virslit is. A tányérban tettünk hozzá tejfölt.

baromira bosszant, hogy maszatos a tányér...

Köszönöm, ha leírod a kapcsolatos gondolataidat a megjegyzések közé és köszönöm, ha megosztod ezt a receptet, mert mániám, hogy juttassuk el minél több emberhez, hogy az egészséges, rostdús ételek is lehetnek baromira finomak.




2017. szeptember 30., szombat

Mostan színes répákról álmodom...

Azt minden főzés alkalmával úgy kell alakítani, hogy a vegán ételek teljesé értékűek legyenek, és lássuk be, ez nem mindig egyszerű feladat.
Egy ideje itt volt már a hűtőszekrényben pár darab színes répa. Nehezen találtam ki, mi legyen belőlük úgy, hogy ízes is legyen, szép is legyen és ne legyen senkinek az az érzete, hogy "eszekmá'egykisrépát". Az étel, amit végül csináltam belőle, nagyon finom lett, és kb. 30 perc alatt elkészült (plusz a répa pucolása, darabolása még 10 perc).


Hozzávalók:

a sült répához:
  • pár darab színes (vagy csak "sima") sárgarépa
  • 3 evőkanálnyi olívaolaj
  • 1 cikk zúzott fokhagyma (helyette egy kiskanál hinget használtam)
  • bazsalikom
  • egy evőkanálnyi méz
  • durvára őrölt bors
  • kevés vaj a tepsi aljára
  • (durva szemű) só
A répákat egyforma hasábokra vágtam, a kivajazott sütőedény alját beszórtam durva szemű sóval. A fűszereket, a mézet és az olajat összekevertem, és ebbe a keverékbe beleforgattam a répadarabokat, aztán bepakoltam a sütőedénybe. Kb. 20 percig 180 fokon sütöttem aztán felvettem a hőmérsékletet 250 fokra, így még kb. 10 percig hagytam benn, ez alatt az idő alatt a répák szépen megkaramellizálódtak.




Amíg megsült a répa, addig elkészült a szósz és megfőtt a tészta is.

A szósz hozzávalói:
  • 1 bögre feketelencse ("étkezési" is jó, persze)
  • 2 evőkanálnyi olívaolaj
  • 2 cikk zúzott fokhagyma (én hinget használtam helyette)
  • 1 doboz darabolt paradicsom (konzerv)
  • 1 babérlevél
  • bors
  • bazsalikom
  • 1 doboz kókusztej
  • fél lime leve (citromlé is jó)
  • 1 evőkanálnyi mustár
Egy gyorsfőzőben felforrósított olajban pirítottam egy pillanatig a hinget (ezt kell tenni a fokhagymával is), ráöntöttem a lencsét, beletettem a babérlevelet, átforgattam, majd felöntöttem a paradicsomkonzervvel, 1 bögrényi vizzel, sóztam, őröltem rá borsot, rátettem a bazsalikomot, és rázártam a kuktára a tetejét. 5 percig főtt, ekkor kikapcsoltam a tüzet, majd amikor kinyitottam az edényt, ráöntöttem még egy fél bögrényi vizet. Visszazártam és még 5 percig főtt. Amikor újra kibontottam az edényt, akkor tettem bele a kókusztejet, a mustárt és a lime levét, aztán még egyszer összeforraltam.

Közben egy zacskó durum pennét kifőztem, összekevertem a forró szósszal, és már kész is volt.


Higgye el mindenki, érdemes egyszer-egyszer kipróbálni olyan ételt, aminek nem elképzelhető az íze, hátha kiszínezzük vele az életünket (Kosztolányi után. szabadon...).

2017. január 14., szombat

Lencsesaláta, aminek a nagy része nyers

A 32. Blogkóstolóról ebben a bejegyzésben már mindent elmondtam.

A második "kóstolásom" ez a lencsesaláta, amit Szilveszter napján csináltam, és másnap ettük, így vélhetően nagyon gazdagok leszünk az idén.

Most is idemásolom az eredeti bejegyzést az Őrülten jó ételek blogról, és kiegészítem a magam "mondandójával": én nem tettem bele porcukrot (át is húztam a receptben a vonatkozó részt, nekünk édesítésre egyáltalán nem volt szükség), és a lencsét nem "direkt" főztem, hanem az egyébként fővő vegán lencselevesből mertem ki (ezért eredetileg annyival többett tettem bele) a bezöldségelés előtt. Még annyit, hogy az általában beszerezhető "főzési" lencse, feketelencse és vöröslencse keverékéből született a saláta, mivel a leves ezekből főtt. Ennek a hármasnak az az érdekessége, hogy a vöröslencse jobban, hamarabb szétfő, a fekete pedig kevésbé szétfővő típus, így a hármas állag egy különleges texturát adott az ételnek. Még egy piciben eltértem az eredeti recepttől, én nem szoktam áztatni a lencsét, így most sem tettem, mivel ügyetlen főző vagyok, és hajlamom van az áztatás után péppé főzni az egészet.
A "tejföl" pedig a mi esetünkben szintén egy vegán formula, ezért az eredeti receptben azt is áthúztam.


Tehát, a Csaba leírása:

Hozzávalók:
20 dkg lencse
3 db alma
3 szál szárzeller
2 p. tejföl (1/175g) vegán tejfölhelyettesítő
2 ek. torma
4 ek. olívaolaj
2-3 db babérlevél
porcukor (ízlés szerint)
szerecsendió
A lencsét egy éjszakára beáztatjuk, majd átmossuk és sós, babérlevéllel ízesített vízben puhára főzzük; lecsepegtetjük, kihűtjük.
Az öntethez a tejfölöket a tormával, és az olívaolajjal összekeverjük, sóval, frissen reszelt szerecsendióval, és ízlés szerinti mennyiségű porcukorral ízesítjük. (én csak egy egész pici cukrot tettem bele)
A szárzellert és az almát kicsi kockákra vágjuk, majd a lencsével együtt, alaposan összeforgatjuk az öntettel.