Születésnap, ünnepelt nélkül...

Majd minden évben ideteszek egy epres túrótortát a Lőrinc születésnapján. Ez az idén nem lett volna így, hiszen már jó ideje vegán, ezért vegán tortát kapott volna, ha találkozhatunk...

Mivel most más időket élünk, mi itthon ünnepeltünk az apukájával, ő meg otthon a barátnőjével, és messengeren "koccintottunk" tegnap este. Persze, elbőgtem magam, amikor beszéltünk.., ma meg csináltam egy szokásos tortát...

Nagyon sokat gondolkodtam tegnap arról, hogy tényleg minden relatív... 3 éve, mikor Viola volt 30 éves, vele szintén nem találkoztunk. Akkor nem bőgtem el magam, hanem tele voltam jó érzésekkel. Ugyanis ő és Anti éppen New Yorkban voltak, a Centrál Parkban futott aznap reggel, és egy kávézóban rendeltek neki egy egész klasszikus N.Y. cheesecaket, amit jól megettek a futás végén, posztolták a vidám képeiket a FB-on, mi meg nagyon örültünk az örömüknek...

Azt kell mondjam, most is tele vagyunk jó érzésekkel, a helyzettől függetlenül. Hiszen többször is beszéltünk telefonon tegnap, egyébként meg imádom azt, hogy megfontolt férfivé érett Lőrinc, jó érzéssel tölt el, hogy nagyon szereti Arankát, hogy szereti a munkáját, hogy nagyon jó szakember, hogy nagyon jó munkahelyi vezető, elismerik a vezetői, és a tanítványai is nagyon szokták szeretni... De persze, tele vagyunk kevésbé jó érzésekkel is, hiszen jó lett volna találkozni, együtt ünnepelni a valóságban is... Na, de "(nem lévén más választásom, most szeretek élni)", úgyhogy örülünk annak, hogy mindnyájan egészségesek vagyunk és várjuk, hogy végre találkozhassunk.

A torta hozzávalói (ez egy pici tortaformához való, ha rendes 24-26 cm átmérőjűt akarsz, duplázd az adagot):

• 10 dkg darált dió
• 5 dkg kakaópor
• 10 dkg liszt (én 7 dkg teljes kiőrlésűt, 3 dkg finomlisztet használtam)
• 10 dkg cukornak megfelelő édesítőszer (2,5 dkg "negyedannyit" használtam)
• 7 g sütőpor
• 2,5 dl tej (én úgynevezett "csillagtejet" használtam, ami 1 rész 30%-os habtejszín és 10 rész forralt víz, mert ez számomra kedvezőbb)
• 5 evőkanálnyi folyékony állagú zsiradék (lehet olaj, vagy kókuszzsír is, én vajat használtam.

Legelőször bekapcsoltam a sütőt 170 fokra (hőlégkeverés).

Azután megolvasztottam a vajat, nézzétek, milyen ügyes voltam...

Miután kitakarítottam a konyhát, összekevertem a szárazanyagokat egy tálban, majd beleöntöttem a tejet és az olvasztott vajat, azzal is összekevertem. Azután hagytam állni egy kis ideig (10-15 perc), hogy jól összeálljon a tészta, hiszen nincs benne tojás.

Kibéleltem a tortaformát sütőpapírral, beletettem a masszát és 30-35 percig sütöttem (tűpróba), majd kihűtöttem.

Közben megcsináltam a krémet, ami Lőrinc egyik régebbi, ehhez hasonló tortájában volt.

Hozzávalók:

• 25 dkg túró
• 25 dkg mascarpone
• 6 dkg cukor mennyiségének megfelelő édesítőszer (1,5 dkg "negyedannyit" használtam)
• 1 citrom lereszelt héja 
• vaníliaőrlemény (persze, aroma is jó)
• 2 dl tejszínből vert hab
• 1 evőkanálnyi útifűmaghéj, vagy egy kis zselatin, hogy stabilabb legyen a krém, de ezek nélkül is jó)

A töltelékhez és a tetejére:

• 50 dkg eper
• 2 kockányi cukormentes étcsokoládé

A tejszínhab kivételével mindent alaposan összekeverünk (én lusta és kényelmes vagyok, ezért egy aprítógéppel keverem össze, de persze kézzel is lehet), és a végén óvatosan belekeverjük a tejszínhabot is.

A tortalap tetejét vékonyan levágjuk, áttesszük egy tányérra és megkenjük egy kevés krémmel, hogy majd az eprek ne guruljanak le róla.

A tortalap alját is vékonyan megkenjük a krémmel, majd hosszában félbevágott epreket állítunk rá.

A többi krémet rárakjuk a tortalapra, vigyázva, hogy az epre ne essenek le, ha mégis megtörténne, visszarakjuk és belenyomkodjuk a krémbe.

Ha kész vagyunk, felrakjuk a torta tetejét és ráhalmozzuk a többi, elnegyedelt epret, majd ráreszeljük a csokoládét.

Betesszük a tortát kb. 1 órányi időre a hűtőszekrénybe, azután jól megesszük. Szomorúan, vagy jókedvűen...

Az ünnepelt ugyan még nem egyezett bele, de megmutatom az igazi tortáival körülkerítve.

Anyósom 80. születésnapját ünnepeltük

Nagyon szép és nagyon finom tortát akartam neki csinálni, azt hiszem sikerült. Izgultam, mert helyben fogyasztásos tortákhoz vagyok szokva, most meg ki kellett bírnia 2 órányi autóutat. Ez is sikerült.

(Mielőtt az öröm képeit mutatom, el kell mondanom a bosszúságunkat is. Megálmodtam a színvilágot, amihez a legnagyobb örömömre sikerült megtalálni a tökéletes gyertyát is. Szörnyű volt, hárman nem bírtuk meggyújtani. A kanóc vége tiszta faggyú (vagy mi) volt, ami meg végre meggyulladt, az égett, mint egy fáklya. Titkosan, a sógornőmék tetőtéri szobájában gyújtottuk, hogy a lépcsőn levíve már legyen rálátása anyósomnak. Hát volt.... Majd meglátjátok a képeken a gertyalángot... Ne vegyetek arany színű születésnapi gyertyát, bármilyen elegánsnakis tűnik...)

Három évvel ezelőtt ez volt az Anti születésnapi tortája. 

Nagyon finom ez a gesztenyés-csokis mascarpone krém, ezért anyósomnak is ezt akartam megcsinálni.  Mivel a tágabb családban ketten is allergiásak a dióra, ezért "normál', fehérlisztes tésztával készítettem, amihez narancshéjat és narancslevet tettem, hogy az összetettebb ízhatás méginkább növelje a nagyszerű ünnep örömét.

Péntek este, amikor kész lett. A háttérben az uram mézeskalácsokat díszít.

Hozzávalók:

a tésztához:

• 6 db tojás szétválasztva
• 30 dkg kristálycukor
• 1, 5 db bionarancs lereszelt héja és kifacsart leve
• 6 evőkanál forró víz
• 18 g sütőpor
• 25 dkg liszt
• 5 dkg holland kakaópor

a krémhez:

• 75 dkg mascarpone
• 75 dkg gesztenyemassza
• 3 evőkanál kakaó
• 20 dkg 70%-os étcsokoládé
• kb. 4 dl tejszínből készült hab
• rum aroma 

a tetején lévő szívekhez:

• 10-15 dkg gesztenyemassza
• pár evőkanál porcukor
• kb. 5-8 dkg darált keksz
• egy evőkanálnyi vaj
• rum aroma
• a máz: 5 dkg-nyi olvasztott fehércsoki

a mázhoz:

 15 dkg fehércsoki

plusz:
arany színű szórócukor

Először a tortalapot sütöttem meg.

• A sütőt hőlégkeverésre, 160 fokra kapcsoltam.
• A lisztet, a kakaóport és a sütőport összekevertem. 
• A tojásfehérjéket elkezdtem habosítani, hozzáadtam a cukor kb. egyharmadát, és kemény habbá vertem.
• A többi cukorral 5 percig habverőztem a tojássárgákat, aztán hozzátettem a vizet, a narancslevet és a narancshéjat. Kézi habverővel 5-6 részletben beledolgoztam a lisztes keveréket.
• Óvatosan, szintén kézi habverővel, kis adagonként belekevertem a  cukros tojáshabot. 
• Egy 24 cm átmérőjű tortaformába tettem a masszát (az aljára sütőpapírt fektettem), és 40 perc alatt (tűpróba) megsütöttem a tortalapot.

Amíg a tortalap hűlt, elkészítettem a szíveket:

• Egy villával elkevertem a nedves anyagokat, hozzágyúrtam a kekszmorzsát. 
• Két műanyag fólia között kb. 3 mm vastagságúra nyújtottam,  kiszúrtam és egy tányérra kirakosgattam, hogy a kekszmorzsa tegye a dolgát, és szilárd szívek keletkezzenek belőlük. 
• Amikor pár óra múlva megkeményedtek, megolvasztottam a csokit, kicsit visszahűtöttem és egy ecsettel bekentem a szívek egyik felét. Szórtam rájuk pár szem aranyszínű cukorgyöngyöt, hogy beleragadjanak, és egy sütőpapírra rakosgattam őket, hogy a csoki megszilárduljon.

A krém készítése:

• A csokoládékat gőz fölött megolvasztottam, és hagytam meghűlni.
• A tejszínt habbá vertem.  
• A többi hozzávalót gépi habverővel összekevertem, majd a csokimasszát is hozzáöntöttem, és egyenletesen elkevertem benne.
• A felvert tejszínhabot már egy kézi habverővel kevertem bele.

Az összeállítás:

• Az uram a tortalapot 3 szeletre vágta.
• Megtöltöttem a krémmel, aztán az oldalát és a tetejét is bekentem.
• A megolvasztott és kicsit visszahűtött fehércsokit rácsurgattam, egy spatulával elegyengettem. 
• Körben rárakosgattam a szíveket. (Fehér csokipasztillával meg akartam támogatni, hogy "féloldalasan" álljanak, de feleslegesnek bizonyult, mivel a vastag krémbe bele lehetett állítani olyan szögben, ahogyan szerettem volna).
• Megszórtam a tetejét és az oldalát az arany színű szórócukorral.

 

...ÉS MOST elárulom, amit eddig nem: két tortát csináltam, mert két születésnapot tartottunk. A sógornőm menye, Betti -aki nem mellesleg gyönyörű kismama-, szintén ünnepelt volt, de az ő éveinek a számát még nem tartjuk számon.

A sör persze a Bálinté :D

Még valami. Ilyen szép, kerek évfordulón azért emlékezünk is egy kicsit. Önző módon, a legelső közös képünkkel kezdem.

ugye, milyen fura, hogy nem vagyok kövér? :D

"lánykorában"

apósommal

egy régi igazolványkép

még a királdi kertben

Violáék esküvőjén, a sógornőmmel

A huszonhatodik. Epres és csokoládés.

Eper, túró, sajt, tejszín, kevés cukor, pár darab keksz, bár ebbe majdnem belebuktam.

Láttam a FB-on egy tutorialt, amin tortakrémmel megkent kekszeket raktak egy tortaformába. Jó ötletnek tartottam, régen is csináltunk anyával pudingos krémmel összeragasztott kekszekből egy hosszú sort, amit aztán ferdén felszeleteltünk. Finom volt és mutatós is.
Egyfajta keksz volt az üzletben, ahol bevásároltunk, és nem akartam máshová menni. Nos, az ismeretlen keksz nem volt túl vajas, és ízetlen is, de a többi hozzávaló a végén kompenzálta ezt.
Ha esetleg valaki egy ilyesféle tortára adja a fejét, javaslom, süssön az aljára egy vékony piskóta lapocskát, mert ennek a tortának a stabilsága hagyott egy kis kivetnivalót maga után. Sok volt a krém, kevés a keksz -ami ugye egyébként előny, de pakolgathatóság szempontjából hátrány- így megdolgoztatott egy kicsit.

Aztán persze, szokásosan úgy készült, hogy nem volt eltervezve a kinézet. Nem tudok én előre eltervezett tortát csinálni. Az ünnepeltnek tetszett, ízlett is neki, úgyhogy jó volt végül olyannak, amilyenre sikeredett.

Hozzávalók:

•  20 dkg vajas kekszből annyi, amennyi a 24 cm átmérőjű tortaformába belefér

az epres krémhez:

• 80-100 dkg eper
• 0,5 kg krémsajt
• 30 dkg túró
• pár kanál cukor (nem szeretjük édesen, inkább az eper dominált és a lekvár is teltebbé tette az ízét)
• 2 dl-nyi eperlekvár
• 5 dl tejszín 
• 3-4 evőkanál útifűmaghéj, hogy a  krém stabil legyen (persze, aki zselatinnal szokta, bátran tegye, de a nálunk jelenlévő vegetáriánizmus miatt nem lehet)

a csokoládés  krémhez:

• 2 csomag csokoládés pudingpor
• 1 evőkanálnyi kakaópor
• 5 evőkanálnyi cukor (ettől nem édes ez a mennyiség, de mi így szeretjük)
• 6 dl tej
• 4-5 dkg vaj
• 3-4 dl tejszínből vert hab

a díszítéshez:

• 1 csomag csokoládégyöngy
• 30 dkg-nyi felezett eper
• 10 dkg étcsokoládé 

 Az epres krém hozzávalóit a tejszín kivételével  aprítógépben összezúztam, majd a keményre vert tejszínhabot közékevertem.

A tortaformát műanyag fóliával kibéleltük (pontosabban az uram), és a krémmel vastagon megkent kekszeket a rövidebb oldalukra állogattam benne körkörösen. A végén a maradék krémet közényomkodtam egy kés segítségével, és a tetejét is bekentem. Ez még tegnap este történt, hogy a kekszek megpuhulhassanak.

Reggel kiszedtem nagy nehezen a formából (átfordítottam egy kerek tálcára, az aljára tettem egy tortakartont, azzal került a tortatálra (úgy szoktam, hogy a torta és a puccos tortapapír közé teszek két darab sütőpapírt, amik egy kicsit fedik egymást, majd a végén ezeket kihúzom alóla, így a tortatálon nem marad semmi vállalhatatlan alkatrész).

Ma reggel a tejből, kakaóporból, pudingporból és cukorból megfőztem a külső krém alapját. Kihűtöttem, majd kihabosított vajjal elkevertem, azután tejszínhabbal tovább lazítottam.

Körbe bekentem vele a tortát, majd az oldalára felügyetlenkedtem a gyöngyöket.

Itt aztán "megállt a tudományom", nem tudtam, hogyan tovább. Végül csokit olvasztottam, kihűtöttem, belemártottam az eprek szár felőli végeit és körberaktam vele a torta szélét, a maradék csokit pedig lyukas sarkú zacskóból rácsurgattam.

Ilyen lett a végső "pompájában":

Az ünnepeltet is megmutatom.

A torta belsejét csak félve mutatom meg, mivel nem tudtam róla szép képet csinálni.

Ez egy nagyon "házias" torta

Anya 71 éves lett csütörtökön, ma ünnepeltünk, ezzel a tortával.

Szokásosan több sebből is vérzik. Kevés időm volt, nem tudtam előre készülni. Nem csináltam jó állagúra a krémet, ezért nem tudtam szépre csinálni a tetejét, nincs kerete, pedig, amikor kitaláltam a meggylekvárt, elterveztem, hogy krémkeret tartja majd meg a meggyszemeket. A gesztenye gombócok sem szépen formázottak, a csokifirkálmányokat sem csináltam meg előre, ezért kint hűltek a mai szeles időben. Felkapta a szél a sütőpapírt, és elfújta az egészet, úgy kellett egyenként összeszedni a fűből. Szerencsére a hetesekből és az egyesekből a vállalhatók maradtak épségben.

Összességében viszont hihetetlen ízélmény ez a torta, a kinézetének a jobbításán meg majd dolgozom.

Anya örült neki, természetesen ő azt mondja gyönyörű. Persze, én sem tennék másképp. :)

Hozzávalók (azért nem írok patikai szintű mennyiségeket, mert menetközben találtam ki, hogy miből mennyit teszek bele, hogyan csinálom. Aki eddig nem próbálta, higgye el, így is lehet csinálni a sütés-főzést, én szinte nem is tudom másként):

• 6 tojásból sütött csokoládés piskóta, 22 cm-es átmérőjű formában sütve
• gesztenyés csokoládékrém (1 zacskó csokoládé ízű pudingpor, 3,5 dl tej, 4 evőkanál cukor, 1 evőkanál kakaópor összefőzve, 10 dkg-nyi porcukorral, 18-20  dkg-nyi vajjal, kb. 35 dkg-nyi gesztenyemasszával kikeverve)
• nem pép állagú rumos meggylekvár
• 15 dkg-nyi  gesztenyemasszából 12 db golyó
• 5-6 dkg-nyi főzőcsoki (51 % kakaó tartalmú)
• tejszínhab

Tegnap este meggyből, cukorból, rumból, és 3:1-es dzsemfixből lekvárt főztem, úgy, hogy ez inkább  cukrozott meggy lett, mint lekvár (persze, nálunk sem érik még a meggy, a fagyasztóból vettem ki azt, amit anya tett el tavaly nyáron).

Szintén tegnap este sütöttem 6 tojásból csokoládés piskótát.

Ma reggel megfőztem a csokipudingot, mikor kihűlt, kikevertem porcukorral, vajjal, gesztenyemasszával. nem volt ideje visszadermedni, ez látszik rajta.

A csokoládét megolvasztottam, egy kicsi nylonzacskóba betöltöttem, kivágtam a csücskét, és rajzoltam vele krikszkrakszokat egy, a torta kerületéhez  előre kimért sütőpapírra, amire berajzolgattam a háromszögeket.  Így a 12 szeletesre tervezett tortához 12 db firkálmány keletkezett, amiben biztos lehettem, hogy kényelmesen elférnek a torta oldalán. Csináltam még heteseket és egyeseket is a sütőpapírra, hogy a 71 is rajta legyen a tortán. Kitettük hűlni az árnyékba. Aztán, ahogy mondtam, elvitte a szél az egészet. Szerencsére akkor, amikor már visszadermedt a csoki, szerencsére a fűre, így nem lettek homokosak, és szerencsére az uram összevadászta mindegyiket, szerencsére nem is törtek össze, csak a nem jól sikerült hetesek és egyesek.

A kettévágott tortalapot megkentem a krémmel, kiraktam meggyel, rátettem a másik lapot, bekentem kívülről is jó vastagon a krémmel. 

A gesztenyemasszából gombócokat formáztam, egyenletesen eligazgattam a torta peremén. Talán szebb lett volna pici, apró golyókkal, nem is tudom.

Az üres részeket megszórtam a meggyszemekkel, mejd ráfektettem a számokat.

Minden golyó alá elhelyeztem egy csokifirkálmányt.

Tejszínhabbal ettük.

Az az igazság, hogy köszönettel tartozom a szélnek, mert megoldotta a problémámat. Iszonyúan izgultam, hogy nem jönnek majd le a rajzolmányok a sütőpapírról, megolvadnak a kezemben, és el is törnek. Így megszűnt az aggodalmam, hiszen láttam, minden darab egyben maradt, abban meg biztos voltam, hogy gyorsan oda tudom nyomni a krémhez, hogy beleragadjon. Addig a hűtőszekrényben tartottuk.

Mint látható, nem egy profi munka, csak egy amolyan háziasszonyi tákolmány, viszont tényleg nagyon finom (hihetetlenül jókat tudok kitalálni), és anya nagyon örült neki.

Isten éltessen, Erzsike!

Boldog 70. szülinapot, Erzsike! Persze jó egészséget, és Viola nevében is mindent köszönünk !



A torta pedig, szép sorjában:

Sütöttem:

• 8 tojásból
• 8 evőkanál cukorból
• 3 evőkanál holland kakaóból
• 5 evőkanál lisztből
• 1 csipetnyi vaníliaőrleményből egy kerek piskótalapot.

Utána megfőztem a málnalekvárt.

Reggel elkészítettem a krémet, és kipuccosítottam a tortát.

Hozzávalók:

• 30 dkg fehércsoki (kérek minden jóérzésű olvasót, észlelje, hogy nem jelzős szerkezetként írom, tehát tudom, hogy a fehércsoki "botanikailag" nem csokoládé)
• 3 evőkanál málnalekvár
• 30 dkg friss málna (nem paszíroztam át)+ nem tudom, hány szép málnaszem, amivel  kiraktam a tetejét
• 2 evőkanál útifűmaghéj (ez elmaradhat, csak én fóbiás vagyok, rettegek attól, hogy a gyümölcspép eláztatja a krémet)
• 50 dkg mascarpone
• 2,5 dl tejszínből készült kemény hab (mivel buszoztatni kellett e tortát, tettem hozzá egy habfixáló port is)
• 10 dkg étcsokoládé (ebből nekem megmaradt a fele, de hogy biztosan szép legyen a torta oldala, nem szabad vele spórolni.

Legelőször 20 dkg fehércsokit összetörtem és megolvasztottam gőz fölött. Amíg

• a többi hozzávalót előszedtem, 
• a friss málnát összetörtem villával, elkevertem az útifűmaghéjjal, 
• a lekvárt a nagy tálban villával összetörtem

épp meghűlt, így belekavartam a lekvárba.

Ezeket a munkafolyamatokat kézi habverővel végzem, olyannal, aminek az alsó része egy vízszintes spirál (persze, nem ez a fajta eszköz az egyedüli üdvözítő megoldás, csak gépi ne legyen).

Hozzátettem a málnapürét is, ami az útifűmaghéj hatására az összes nedvességét elvesztette ekkorra, így nagyon szép lágyan, de zselészerűen   segítette elő a megfelelő krémállag elérését.

Beletettem a mascarponét, elkevertem, majd felvertem a tejszínhabot, és azt is -már sokkal elővigyázatosabban- közékevertem.
Muszáj volt lefényképeznem a színe miatt.

A kép hátterében egy netről kinyomtatott mascarponés krém recept látható. Forrás: http://hogymegtudjuknezni.blogspot.hu/

Mindeközben az uram kettévágta a tortát. Ezután kezdődött az ügyetlenkedésem, mivel, mint tudjuk, nem erősségem a széptorta, de ezúttal nagyon-nagyon akartam, hogy az legyen.

Megkentem jó vastagon az alsó lapot, majd rátettem a felsőt és kívülről is bekentem, igyekeztem, hogy az eredeti alakja megmaradjon.

Amikor elkezdtem agyalnai ennek a tortának a készítésén, tudtam, hogy nem gyalult csokiforgácsokat szeretnék hozzá, hanem inkább reszelt darabokat. Már épp ebben a fázisban járt a torta készítése, amikor végre feltaláltam a spanyolviaszt.
Van egy békebeli időkből származó -még a miskolci piacon vettem, úgy 1980 tájékán- hullámos pengéjű zöldséggyalunk. Ez pont jó lett célszerszámnak. A csokidarabokat egy nem túl merev spatulával sikerült felvakolnom a torta oldalára, majd a peremét kiraktam  málnaszemekkel.

A fehércsoki véknyabb volt, mint az étcsoki, így annak a trancsírozása nem sikerült olyan jól, viszont a torta tetején látva a csúfságokat, egyenként késsel még eldaraboltam a nem tetsző darabkákat. A végeredmény már olyan volt, amilyenre szerettem volna csinálni. Remélem, ez a különbség érzékelhető a két kép között:

 

Végül, miután a buszozást túlélte a torta, Anti e-mailben megküldte a belsejéről készült képeket. Bajusz is élénken érdeklődött, tehát nagy baj nem lehetett vele. :)

Erzsike! Még egyszer: Isten éltessen!

Szülinapi csokoládés grillázstorta

A Finom Házisütemények Facebook csoportban Isteni szelet néven jegyzett be egy receptet Kutasi Hedvig. Annyira megtetszett a csokis, krémes, diós süti, hogy nyomban el is határoztam, ez lesz a hétvégi süteményünk, tavasz ide, vagy oda.

Aztán eszembe jutott, hogy szülinapi tortát kell gyártanom, hiszen  Lőrincünk  kedden volt  23 éves, és a közös családi ebédet vasárnap tartjuk.
Mivel az ünnepeltnek nem volt semmi elhatározása torta ügyben, így kifundáltam, hogy megszülinapitortásítom az általam áhított sütit, Lőrincnek. :)

Hozzávalók:

A tésztához:

• 6 db tojás
• 20 dkg cukor
• 15 dkg liszt
• 5 dkg darált dió
• 5 dkg sötét kakaópor
• 6 g sütőpor

 A krémhez:

•  3 dl tej
•  3 evőkanál liszt
• 15 dkg darált dió
• 15 dkg vaj
• 20 dkg porcukor
• 2 evőkanál rum

A grillázshoz:

• 1 marék dió
• kb. 10 dkg kristálycukor

A tetejére:

• 5 dkg étcsokoládé forgács

Elkészítés:

A tojásfehérjéből és a kristálycukorból stabil habot verünk.
A tojássárgákat habosra keverjük a kristálycukorral (én a robotgép legnagyobb fokozatán 5 percig habverőztem). A lisztet, kakaóport, darált diót és a sütőport összevegyítjük.
A tojáshabot és a lisztes keveréket felváltva, kis adagokban  hozzákeverjük a tojássárgás-cukros krémhez.
E kész masszát egy 24 cm átmérőjű átmérőjű, kapcsos tortaformában megsütjük.
180 fokon 25 perc múlva lett sikeres a tűpróba.

A krémhez összefőzzük a lisztet a tejjel és kihűtjük. Habosra keverjük a vajat a porcukorral, majd összekeverjük a két anyagot. Beleszórjuk a darált diót, beleöntjük a rumot, és addig folytatjuk a keverést, amíg homogén krémmé válik.
Végül belekeverjük az  összezúzott  grillázst.
Itt a blogban,  már talán háromszor is leírtam, de ismétlés a tudás anyja: egy tapadásgátlós lábasban egy maréknyi dióbelet szétterítünk. Megszórjuk kristálycukorral, és addig hevítjük kavargatás nélkül, amíg a cukor megkaramellázódik. Ez az idő épp elég arra, hogy a dió is megpiruljon. Ha kész, egy sütőpapírral letakart vágódeszkán szétterítjük és megvárjuk, amíg kihűl. Akkor darabokra tördeljük és mozsárban, vagy aprítógépben összezúzzuk.

A tortát kettévágjuk és megtöltjük, majd kívülről is bevonjuk a krémmel. A tetejét megszórjuk  konyhakéssel gyalult csokoládéforgácsokkal.


Sajnos nem tudok elegáns tortát csinálni, de ennek az íze kárpótolt a kinézete miatt:





Végezetül, a szülinapos háta. Nem akarom az arcát mutogatni, mert nem beszéltük meg előre. :)