A huszonhatodik. Epres és csokoládés.

Eper, túró, sajt, tejszín, kevés cukor, pár darab keksz, bár ebbe majdnem belebuktam.

Láttam a FB-on egy tutorialt, amin tortakrémmel megkent kekszeket raktak egy tortaformába. Jó ötletnek tartottam, régen is csináltunk anyával pudingos krémmel összeragasztott kekszekből egy hosszú sort, amit aztán ferdén felszeleteltünk. Finom volt és mutatós is.
Egyfajta keksz volt az üzletben, ahol bevásároltunk, és nem akartam máshová menni. Nos, az ismeretlen keksz nem volt túl vajas, és ízetlen is, de a többi hozzávaló a végén kompenzálta ezt.
Ha esetleg valaki egy ilyesféle tortára adja a fejét, javaslom, süssön az aljára egy vékony piskóta lapocskát, mert ennek a tortának a stabilsága hagyott egy kis kivetnivalót maga után. Sok volt a krém, kevés a keksz -ami ugye egyébként előny, de pakolgathatóság szempontjából hátrány- így megdolgoztatott egy kicsit.

Aztán persze, szokásosan úgy készült, hogy nem volt eltervezve a kinézet. Nem tudok én előre eltervezett tortát csinálni. Az ünnepeltnek tetszett, ízlett is neki, úgyhogy jó volt végül olyannak, amilyenre sikeredett.

Hozzávalók:

•  20 dkg vajas kekszből annyi, amennyi a 24 cm átmérőjű tortaformába belefér

az epres krémhez:

• 80-100 dkg eper
• 0,5 kg krémsajt
• 30 dkg túró
• pár kanál cukor (nem szeretjük édesen, inkább az eper dominált és a lekvár is teltebbé tette az ízét)
• 2 dl-nyi eperlekvár
• 5 dl tejszín 
• 3-4 evőkanál útifűmaghéj, hogy a  krém stabil legyen (persze, aki zselatinnal szokta, bátran tegye, de a nálunk jelenlévő vegetáriánizmus miatt nem lehet)

a csokoládés  krémhez:

• 2 csomag csokoládés pudingpor
• 1 evőkanálnyi kakaópor
• 5 evőkanálnyi cukor (ettől nem édes ez a mennyiség, de mi így szeretjük)
• 6 dl tej
• 4-5 dkg vaj
• 3-4 dl tejszínből vert hab

a díszítéshez:

• 1 csomag csokoládégyöngy
• 30 dkg-nyi felezett eper
• 10 dkg étcsokoládé 

 Az epres krém hozzávalóit a tejszín kivételével  aprítógépben összezúztam, majd a keményre vert tejszínhabot közékevertem.

A tortaformát műanyag fóliával kibéleltük (pontosabban az uram), és a krémmel vastagon megkent kekszeket a rövidebb oldalukra állogattam benne körkörösen. A végén a maradék krémet közényomkodtam egy kés segítségével, és a tetejét is bekentem. Ez még tegnap este történt, hogy a kekszek megpuhulhassanak.

Reggel kiszedtem nagy nehezen a formából (átfordítottam egy kerek tálcára, az aljára tettem egy tortakartont, azzal került a tortatálra (úgy szoktam, hogy a torta és a puccos tortapapír közé teszek két darab sütőpapírt, amik egy kicsit fedik egymást, majd a végén ezeket kihúzom alóla, így a tortatálon nem marad semmi vállalhatatlan alkatrész).

Ma reggel a tejből, kakaóporból, pudingporból és cukorból megfőztem a külső krém alapját. Kihűtöttem, majd kihabosított vajjal elkevertem, azután tejszínhabbal tovább lazítottam.

Körbe bekentem vele a tortát, majd az oldalára felügyetlenkedtem a gyöngyöket.

Itt aztán "megállt a tudományom", nem tudtam, hogyan tovább. Végül csokit olvasztottam, kihűtöttem, belemártottam az eprek szár felőli végeit és körberaktam vele a torta szélét, a maradék csokit pedig lyukas sarkú zacskóból rácsurgattam.

Ilyen lett a végső "pompájában":

Az ünnepeltet is megmutatom.

A torta belsejét csak félve mutatom meg, mivel nem tudtam róla szép képet csinálni.

Bodzás tejberizs eperöntettel

A bodza és az eper két jó barát, és ezt én minden szezonban ki is használom. A kedvencünk ez a torta, de a legegyszerűbb talán a tejberizs, amit minden évben megcsinálunk ilyentájt.
Ugyanúgy csinálom, mint a "normál" tejberizst, azzal a különbséggel, hogy a hozzávaló tejben 1 napig bodzavirágokat áztatunk. Tehát, ha kedved szottyan rá, nem muszáj az én leírásomat követned, csinálhatod úgy, ahogyan te szoktad a saját tejberizsedet, csak bodzázd be a tejet.

Hozzávalók (kb. 10 adagnyi)

a tejberizshez:

• 2 maréknyi bodzavirág
• 1,5 l tej
• annyi víz, amennyi a rizst ellepi
• 6 dl kerekszemű rizs
• 1 csipetnyi só
• 4-6 evőkanál cukor (mi nem szeretjük túl édesen, és nyírfacukrot tettem bele, de mindegy, mivel édesítjük)
• vanília
• 1 kezeletlen citrom lereszelt héja
• 1 evőkanálnyi vaj

az öntethez:

• eper
• kókuszcukor, de ebben az esetben is teljesen mindegy, mit használsz

Előző nap beáztatjuk a leszedett bodzavirágokat a tejbe, majd a főzés megkezdése előtt leszűrjük.

                                         

Egy vastag aljú edénybe  teszem a rizst, úgy, hogy felöntöm annyi vízzel, amennyi éppen ellepi és elkezdem főzni. Attól kezdve, hogy elfőtte a vizet, gyakori kavargatás mellett öntögetem hozzá a tejet. Mindig annyit, ami éppen ellepi. Mindezt addig folytatom, amíg a rizs megpuhul. A főzés elején teszek bele egy csipetnyi sót és vaníliát is. Persze, ha nincs otthon vaníliarúd, vagy vanília kivonat, aroma is megteszi, vagy vaníliás cukor.

Amikor már a rizs teljesen puha, és jó "szottyos", belereszelem a citromhéjat, belekeverem a cukrot és a vajat. 

Közben az epreket összeturmixolom. Van, hogy cukor nélkül, de most tettem hozzá kevés kókuszcukrot. Nem válik édessé, viszont kellemes, picit karamellás lecsengése lesz tőle. Most szórtam bele egy kis útifűmaghéjat is, így sűrű lett, nem folyós. Akár az édessége, akár az állaga hangulatfüggő nálam, illetve nálunk. 

Már csak annyit, hogy télen bodzavirág helyett egy jó nagy löttyintés bodzaszörppel hasonló ízvilágot lehet elérni, ha bodzás tejberizsre vágysz.

Eper, túró, csokoládé

Van egy pasi az életemben, akinek ma huszonötödször csináltam  születésnapi tortát.

Igaz, a születésnapja április utolsó napján van, de akkor külföldön volt, így ma ünnepelt a család.

Csokoládás, túrós, epres torta lett. Szokásosan rossz fényképpel illusztrálom, de ez már csak így van nálam. Nem vagyok jó fényképész.

És persze, tökéletes sem lett, ez is szokás nálam. A habos csokoládékrémben nem kevertem el jól a tojáshabot, így pici fehér habgaluskák látszanak benne. Megnyugtattam magam azzal, hogy ha azt is túrósra csináltam volna, fel sem tűnne.
Bálint szerint ez a torta olyan volt, mintha cukrászdából való lenne, azazhogy mégsem, mert azok "uncsik", ez meg nem az.

Hozzávalók:

a piskótához:

• 8 db szétválasztott tojás
• 8 evőkanál cukor 
• 4 evőkanál liszt
• 4 evőkanál kakaópor
• 2 evőkanál étolaj
• 1 kanálhegynyi sütőpor

 az epres krémhez:

• 50 dkg túró
• 4 evőkanál cukor (én most 2 kanál xilitet és 2 kanál kókuszvirág cukrot használtam)
• 1 citrom héja
• vanília
• 2 dl tejszín
• 4 evőkanál útifűmaghéj (ehelyett természetesen lehet zselatin, csak azt én nem használok, mivel Viola és Lőrimc vegetáriánusok)
• 35 dkg eper

a csokoládés krémhez:

• 1 zacskó csokoládé ízű pudingpor
• 2 db szétválasztott tojás
• 4 evőkanál cukor (vagy más édesítő)
•  7 dl tej

a tetejére:

• olvasztott csokoládé
• eper
• tejszínhab

Az elkészítés:

A sütőt bekapcsoltam 225 fokra, hőlégkeverésbe.

A sütőport elkevertem a liszttel és a kakaóval.

Egy mélyebb keverőtálban gépi habverővel felvertem a tojásfehérjéket, kanalanként hozzáadtam a cukrot, majd egyenként a tojássárgákat, végül belecsurgattam az étolajat.

Egy teaszűrőn keresztül kanalanként hozzáadtam a lisztes keveréket, de ezt már kézi habverővel kevertem, ügyelve arra, hogy minél több levegőt keverjek bele.

Sütőpapírral bélelt tortaformában sütottem 5 percig, akkor a hőmérsékletet visszavettem 175 fokra, és még 20 percig benn volt, ekkorra nem tapadt tészta a beleszúrt kötőtűre.

Miután kihűlt a piskóta, az uram 3 szeletbe elvágta.

A csokoládés krémhez felvertem a tojásfehérjéket kemény habbá. Azt követően a többi hozzávalót összefőztem (előtte persze simára kevertem, úgy, hogy a tojássárgákat a cukorral kezdtem keverni, rászórtam a kakaót és a pudingport, azzal is kevertem, majd fokozatosan adtam hozzá a tejet), és a forró krémbe belekevertem a tojáshabot.

Elkészítettem az epres krémet úgy, hogy a tejszínhabot felvertem, a többi hozzávalót pedig az aprítógépben összezúztam. Ezt követően laza mozdulatokkal belekevertem a tejszínhabot a túrós krémbe.

A tortaforma aljába ismét sütőpapír került, és az oldalát is kibéleltük egy csíkkal, ami picit túl nyúlt a peremén.

A tortaformába beletettem az alsó lapot, és rákentem az epres krémet vigyázva arra, hogy egyenletesen tömör legyen. Ráfektettem a második lapot, amit megkentem a habos krémmel, majd betettem az egészet a hűtőszekrénybe.

A felső szeletet egy sütőpapírra helyezve 12 cikkre vágtam, és megcsurgattam vízgőz fölött megolvasztott csokoládéval. nem akartam, hogy "egyben" csokimáz legyen a teteje, csak körbe-körbe csurgattam egy evőkanállal.

Ebéd előtt kivettük a tortát a hűtőszekrényből, lebontottuk az oldaláról a tortaformát és a sütőpapírt is. Föltettük a tortatálra. Félbevágott eperszemeket fektettem a tortaszeletek képzelt középpontjába, majd rátámasztottam a 12 cikket, és a közepébe negyedelt epreket szórtam.

Remélem, teljesül a Lőrinc gyertyaelfújási kívánsága.

Lőrinc szülinapi tortája

Azt kérte, hogy túrós és gyümölcsös legyen.

A múltkor kitaláltam egy jó kis tésztát (Nemrég találtam egy lisztes receptet egy szakácskönyvben és kicseréltem a lisztet őrölt zabpehelyre meg dióra. Ha legközelebb sütök olyan sütit, lesz blogbejegyzés is belőle.), amit ehhez a szülinapi tortához továbbfejlesztettem. Finom piskótaszerűség lett belőle., amit mascarponés túrókrémmel töltöttem meg.
Olyan ez a tortacsinálás nálam, mint Surdánál a fodrászkodás. Elkezdem, aztán alakul valahogy. Ez most ilyen lett.

Hozzávalók:

A tésztához:

• 20 dkg őrölt zabpehely
• 10 dkg darált dió
• 15 g sütőpor
• 20 dkg cukornak megfelelő mennyiségű édesítőszer (xilitet használzam)
• 6 tojás sárgája
• 6 tojás fehérje
• 2 evőkanál langyosvíz
• őrölt vanília (vagy vaníliás édesítőszer)
• 1 citrom reszelt héja és leve

A cukrot és a tojássárgákat habverőval magas fokozaton 5 perc alatt habosra kevertem. Hozzáadtam a reszelt citromhéjat, a citromlevet és a vizet, összekevertem, és 4-5 adagban közékevertem az előre összevegyített zabpehely-darált dió-sütőpor egyveleget.

Beleöntöttem a sütőpapírral kibélelt tortaformába (23 cm átmérő) és hőlégkeverésben 175 fokon sütöttem 20 percig, aztán nem volt sikeres a tűpróba, így még 150 fokon 10 percig.
Egy konyharuhával letakarva várt reggelig.

A krémhez:

• 0,5 kg túró
• 0.5 kg mascarpone
• 6 evőkanál porcukornak megfelelő édesítőszer (xilitet használtam)
• 1 citrom lereszelt héja
• őrölt vanília (vaníliás cukor)
• 4 dl tejszínből vert kemény hab

 És még

• kb. 70 dkg-nyi eper
• 15 dkg (cukormentes) étcsokoládé (20 dkg kellett volna, hogy jobban lefolyjon az oldalán)
• 5 dkg vaj

Előre szólok, ez sem édes krém, tehát ha valaki szükségét érzi, az édesítőszer (cukor) mennyiségét lehet növelni, de szerintem így üde.

Én lusta vagyok a túrót áttörni, ezért beletettem az aprítógépbe a tejszínhabon kívül az össze hozzávalót és az krémmé  kutyulta (így több nyalakodnivaló is maradt a végére), ami után átkerült a massza egy nagyobb tálba.

Egy másik tálban kemény habbá vertem a tejszínt, majd több apró adagban közékeverem a krémhez. Óvatosan kevertem, hogy a legkevésbé törjön. Ezt a könnyű levegős krémet betettem a hűtőszekrénybe kb. 1 órányi időre.

Az urammal kettévágattam a tortát kétharmad/egyharmad arányban.

A vastagabb lap lett az alja, véknyan megkentem krémmel. Nagyjából egyforma magas eperszemeket hosszában kettévágtam, és a szára felőli végét laposra, hogy megálljanak a torta peremén.

A vágási felülettel kifelé fordítva körberaktam a tortalapot az eprekkel, és a közepébe halmoztam a krémet. Befedtem a vékonyabbik lappal, amit nagyon vékonyan megkentem krémmel, hogy majd az eperdarabok ne guruljanak le.  Jó sok félbevágott epret rápakoltam

Az étcsokoládét gőz fölött megolvasztottam, közben a vajat alaposan kisütöttem, a kettőt összekevertem és ráöntöttem az eprek tetejére.

Epres-bodzás tiramisu torta

Azt mondja a lányom, ő nagyon szerencsés, hogy az eperszezon közepén van a szülinapja.
Én meg azt mondom, mi nagyon szerencsések vagyunk, hogy ő a mi lányunk. Meg is mutatom gyorsan.

neglizsében reggelizős Viola

érettségire induló Viola

frissdiplomás Viola

kis hegyen üldögélő Viola

nagy hegyen álldogáló Viola és Anti

Na, és a szülinapi torta:

Ez már csak a fél torta, evés után. Előtte véletlenül letöröltem a gépről.

Trancsírozás után

Hozzávalók:

• 10 tojásból készült piskóta
• 2 dl bodzaszörp
• 1 citrom leve és lereszelt héja
• 500 g mascarpone
• 20 dkg fehércsokoládé
• 50 dkg+30 dkg eper+ egész szemek a díszítéshez
• 3 evőkanál eperlekvár (én főztem tegnap, majd leírom)
• 2 evőkanál útifűmaghéj
• 2,5 dl vaníliás tejszínből vert hab
• babapiskóták 

Amióta kitalálta Viola, hogy "epermisu" lesz a szülinapi tortája, izgultam, hogyan tudom megcsinálni, hiszen nem vagyok egy ügyes tortagyáros.
Olvasgattam, kérdezgettem, végül locsogótársam, Anikó és Stahl Judit receptjét gyúrtam egybe, meg persze hozzátettem a magam elgondolását is.

Tegnap megsütöttem a piskótát. Reggel az uram kettévágta, én pedig megöntöztem mindkét lap vágási felületét a bodzaszörp, a citromlé és a citomhéj egyvelegével, és a sorsára hagytam, amíg a krém elkészült.

A krémhez legelőször a csokoládét olvasztottam meg gőz fölött, hogy aztán kihűlhessen, amíg a többi részét csinálom.

50 dkg epret összeturmixoltam, összekavartam a mascarponeval, 3 evőkanál tegnap főzött eperlekvárral és a kihűlt csokival. 

Hígnak találtam. Féltem, hogy a tejszínhab sem fogja eléggé stabilizálni, így közé kevertem 2 evőkanál útifűmaghéjat. Ezután a tejszínhabot, majd 30 dkg apró kockákra vágott epret. Könnyű, habos krém kerekedett belőle.
Összeragasztottam vele a két piskótalapot, és alaposan bekentem az oldalát, meg a tetejét is. Körberaktam babapiskótákkal, amiket akkorára vagdaltam, hogy kicsit magasabbak legyenek a tortánál, így  végén a tetejére halmozott epreknek megfelelő támaszfala lett.

Itt volt az előbb a szomszédasszony, neki is ízlett.

Pótreggeli, bolti cucc helyett

A tegnap esti maradék fűszeres-magos túrót ettük reggelire pirítóson, paprikával, retekkel, snidlinglevéllel, újhagyma szárral, fokhagyma szárral, ittunk hozzá a kertben szedett növényekből forrázott teát.

Aztán kellett egy kis édesség. Hosszú ideje nem veszünk gyümölcsjoghurtokat, az az elvünk, hogy még a lekvárral, kompóttal turmixolt itthoni is értékesebb. Most meg itt a friss eper. Úgy hogy epres joghurt lett a ma délelőtti édességünk.

Hozzávalók:

• 50 dkg eper
• kb. fél liter natúr joghurt
• 1,5 evőkanál nyírfacukor (bármilyen édesítő, vagy az sem)

A felsoroltakat beletettem egy kannába, majd összeturmixoltam, az alábbi folyamatábra szerint:

Miközben ezt a bejegyzést készítettem, azon gondolkodtam, hogy már olyan vagyok, mint a sokat emlegetett "egyszeri fészbúkoló", eszünk valamit, azt azonnal kirakom (Már, amikor van időm és kedvem, a hektikusság eléggé jól látható.), és felsejlett előttem a már nem tudom, melyik szakembertől olvasott, egyszerű bloggereket degradáló jelzős szerkezet: porcukros orrú háziasszonyok.

Sok háztartásban  más irányú tapasztalatok hiányában látens az igény az általában megszokott ételektől eltérő ennivalók kipróbálására. 

Én most egy kicsit a magamfajta, porcukros orrú háziasszonyok mellett szólok:

a hűtőnkben, kamránkban ugyanazok az alapanyagok találhatók meg, mint bárki másnak (nincs szarvasgombás füstölt lazac még ritkán sem), olyanok, amik a mindennapi, heti bevásárlás közben pénz és kézközelben vannak a polcokon. Azzal, hogy nem a pörkölt-rántotthús által kitaposott ösvényen haladunk, mást is elvezethetünk egy több energiát nem igénylő, azonban az életünket színesítő útra.