Palacsinta vacsora

 Az uram agyonszekált az elmúlt hétvégén...  Szerinte soha nem sütök neki palacsintát, és lássuk be, igaza van... Amióta édes kettesben leledzünk, csak akkor csinálok, ha hazajönnek a gyerekek és valaki kéri. Végül beadtam a derekam, de azért előtte jól bepanaszoltam őt a gyerekeknél a szekálás miatt.

Csak a massza felét sütöttem ki, a másik fele a hűtőszekrényben volt, most sütöttem ki (vagy meg?), sok éves tapasztalatom, hogy nagyon jót tesz neki a jó hosszú pihenőidő.
Én borsos-csípős túrókrémmel és salátával ettem, ő pedig dióval, de valamiért kakaópor is van a tányérján, ahogy elnézem... Most meg épp odasomfordált a konyhapulthoz és azt motyogja: nna, megeszem én még azt a kettőt... Azt mondja, lekvárt tesz bele. 

Hozzávalók:

• 30 dkg teljes kiőrlésű liszt (ha neked nem kell figyelni a szénhidrát bevitelre, akkor olyan, amilyet szeretsz használni)
• 3 db tojás
• 1 dl tejszín+2 dl víz (tej helyett, hogy lassú felszívódású legyen a palacsinta, de persze, akinek ez nem szükséges,  nyugodtan használjon olyan tejet, amilyet szokott)
• 3 dl szódavíz
• 1 evőkanálnyi olvasztott vaj (vagy olaj)
• plusz a sütéshez még egy nagyon kevés
  
  (A túrókrémet 8 dkg túróból, 2 evőkanálnyi tejfölből, sóval, örölt borssal és őrölt chipotle chilivel csináltam. Ezt 3 db palacsintába töltöttem bele.)

Mindezeket alaposan összekeverjük (botturmixszal a leggyorsabb, de nyilván mindenkinek megvan a saját módszere), hagyjuk egy kicsit (vagy nagyon sokat, lásd én most a massza felét 2 napig pihentettem) állni, majd kisütjük. 

Én arra szoktam rá az utóbbi időben, hogy egy szilikonspatula élét belemártom egy pici vajba és belekenem a palacsintasütőbe, de enélkül is jó, ha tapadásgátlós serpenyőben sütöd).

Nekem 19 db lett ebből a mennyiségből (20 cm átmérőjű palacsintasütőt használtam).

Zöldséges túrókrémmel töltött zabpalacsinta

Elöljáróban azt mondom, hogy ez egy nagyon finom

• szendvicskrém
• tésztaszósz
• palacsintatöltelék
• salátaöntet
• bármi, aminek épp használni akarod az aktuális étkezésed során.

A palacsintával kapcsolatban annyit, hogy használj olyan lisztet, amilyet akarsz, és süsd úgy a palacsintát, ahogyan te szoktad, ha nem muszáj figyelned arra, mit eszel. Mi zabpehelylisztet használtunk, és tudnod kell, ha rászánod magad, ugyanúgy ízlik majd, mint a fehér. 

Hozzávalók:

a krémhez:

• 20 dkg túró
• 3 evőkanálnyi tejföl
• 1 db kisebb, felkockázott padlizsán 
• 1 db felkockázott kápia paprika
• 1 marék csíkokra vágott spenót
• kevés (olíva)olaj és egy kis vaj is, de elhagyható
• só
• bors
• 2-3 cikk zúzott fokhagyma

a palacsintához:

• 10 dkg zabpehelyliszt
• 1,5 dl (zab)tej
• 1,5 dl szódavíz + még egy kicsit kellett hozzá löttyintenem
• pici só

Egy kézi habverővel összekevertem a hozzávalókat és félretettem, hogy jól összeálljon a massza.

Kevés olajat forrósítottam egy tapadásgátlós serpenyőben, elkezdtem benne pirítani a padlizsánt, aztán hozzátettem a paprikát is. Amikor már "szépen" megpirult, kitettem egy tálba, hadd hűljön.

A serpenyőbe újabb olajat löttyintettem és egy pici vajat is tettem, rákerült a spenót, és megpároltam, majd ezt is félretettem.

Amíg hűltek a zöldségek, addig kisütöttem a palacsintákat. Van egy pici serpenyőnk, 11 cm az átmérője (az IKEA-ban a legkisebb), abban történt a dolog, de nem számoltam meg, hány db lett, úgy kb. 13-15. Mer'ugyanis pákosztosak voltunk - nem vagyunk egymásra jó hatással az urammal, ha kettesben vagyunk-, és ahogy sült, már eszegettünk belőle, közben szólt a jazz.

Aztán összeraktam a krémet: a túrót, a tejfölt és a sót összekevertem, közben őröltem bele borsot is. Aztán belekevertem a zöldségeket is. Amikor aztán kész lett, tovább folytattuk a palacsinták pusztítását, immáron a krémmel megkenve.

Végül - szerintem - gyönyörű kis tekercseket rittyentettem belőle, mivel ez lett az előétel a mai ebéd során.

Legvégül - de nem utolsósorban - köszönetet mondok Hemangi Stefán Helgának, a nagyszerű palacsintarecept miatt, amin én csak annyit változtattam, hogy nem került bele cukor és sütőpor. Az előbbi készakarva, az utóbbi véletlenül, de így is tökéletes lett.

Maradt egy kis krém, holnap reggel pirított kenyér tetejére kerül annak, aki ehet pirított kenyeret.

Van egy - eddig szokatlan - kérésem hozzád, Kedves Olvasó! Még zöldfülű blogger koromban engedtem, hogy egy receptmegosztó oldal használja a bejegyzéseimet. Egyszer csak rájöttem, hogy ez a helyzet az oldal kezelőjének igen nagy reklámbevételt hoz, ugyanis van olyan receptem, amit NEGYVENEZREN  néztek meg nála a Startlapon keresztül, és minden alkalommal, amikor megosztja a receptjeimet a Facebookon, több százan osztják tovább úgy, hogy a blogomról fogalmuk sincs... Szóval, kérlek, ha érdemesnek tartod rá, oszd meg a bejegyzésemet, hadd legyen a saját jogán is nézett a blog, ne csak a receptjeimet ismerjék a népek úgy, hogy rólam nem is tudnak... Nekem nincs ezzel kapcsolatos bevételem, mindössze jó lenne örülni annak, hogy az én receptjeim tetszenek, nem a  recept megosztó oldal neve alatt megjelent receptek.

Hortobágyi palacsinta helyett

Hortobágyi palacsintát csináltam ma ebédre, mivel ismét az a kivételes alkalom volt, hogy megmondták a fiúk, mit szeretnének enni.

Graham-liszttel készült a palacsinta. A fiúknak nagy átmérőjűeket csináltam, egy kicsi serpenyőben pedig sütöttem nyolc darabot Violának. Már csak az volt a kérdés, hogy mivel töltsem meg azokat..

Miközben sültek, felrémlettek előttem az Ezerízű vegetáriánus szakácskönyv (Sarah Brown) képein lévő szebbnél szebb palacsinták. 

Gyorsan elővettem a könyvet és találtam  benne kettő tölteléket is, ami kedvemre valónak tűnt. Biztos voltam benne, hogy Viola is oda lesz értük. 

Az egyik egy paradicsomos-olívabogyós ravioli töltelék, végül inkább csak ötlet lett, én átalakítottam "három paradicsomos" raguvá. A másik egy padlizsánkrém. Épp volt két megsütött padlizsán, mivel a holnapra eltervezett vacsorához reggel előkészítettem a tegnap vett szép cirmos padlizsánokat.

A palacsinta hozzávalói:

• 3 dl tej
• 3 dl szénsavas ásványvíz
• 3 tojás 
• 10 dkg finomliszt
• 20 dkg Graham-liszt
• só
• 0,5 dl étolaj

Mindezeket bele szoktam önteni egy turmixgépbe, alaposan összekeverem és kicsit pihenni hagyom, majd tapadásgátlós palacsintasütőben vékony palacsintákat sütök.

A paradicsomos töltelék hozzávalói:

•  1 fej apróra vagdalt vöröshagyma
• 1 kávéskanálnyi őrölt római kömény (én frissen töröm, mozsárban)
• 3 szem friss , felkockázott paradicsom
• fél marék aszalt paradicsom, apróra vagdalva
• 4-5 evőkanálnyi paradicsompüré
• 10 dkg-nyi fekete olajbogyó
• őrölt bors
• fokhagyma
• só
• kevés olívaolaj

A hagymát  és a fokhagymát kevés sóval pároltam az olajon, rászórtam a római köményt. Mikor már jól lehetett érezni a kömény illatát, rátettem az összevágott friss és aszalt paradicsomokat. Tovább pároltam, majd ráöntöttem a paradicsompürét. Amikor jó sűrű lett, ráőröltem színes borsot, és beleszórtam a felkarikázott olajbogyókat, majd még egy picit kavargattam.

A padlizsános töltelék hozzávalói:

• 2 kisebb, sült padlizsán
• 1 fej  apróra vagdalt vöröshagyma
• kevés olívaolaj
• 4 összezúzott fokhagymagerezd
• fél citrom leve
• pici chilipor (én egészen apróra vágtam egy pici darab szárított chilit)
• 1 evőkanál szójaszósz
• 5-6 evőkanálnyi aprított petrezselyemlevél
• 3 evőkanálnyi natúr joghurt

A hagymát és a fokhagymát pár percig együtt pároltam az olívaolajon. A sült padlizsánt késsel összevagdaltam (csak úgy nagyjából), hozzáadtam a hagymákhoz. Rászórtam a chilit, ráöntöttem a szójaszószt, még egyet rottyantottam, majd kikapcsoltam a tüzet. Rányomtam a citromlevet, belekevetem a joghurtot és a petrezselyemzöldet.

Miuán Viola hazaért megkóstolta, azt mondta húúúúúúú, és nem bírta abbahagyni az evést. Megállapodtunk, hogy hétvégén készül még egy adag olívás-paradicsomos cucc, hogy a jövőhét elején spagettivel azt vacsorázhasson.