Zöldséges túrókrémmel töltött zabpalacsinta

Elöljáróban azt mondom, hogy ez egy nagyon finom

• szendvicskrém
• tésztaszósz
• palacsintatöltelék
• salátaöntet
• bármi, aminek épp használni akarod az aktuális étkezésed során.

A palacsintával kapcsolatban annyit, hogy használj olyan lisztet, amilyet akarsz, és süsd úgy a palacsintát, ahogyan te szoktad, ha nem muszáj figyelned arra, mit eszel. Mi zabpehelylisztet használtunk, és tudnod kell, ha rászánod magad, ugyanúgy ízlik majd, mint a fehér. 

Hozzávalók:

a krémhez:

• 20 dkg túró
• 3 evőkanálnyi tejföl
• 1 db kisebb, felkockázott padlizsán 
• 1 db felkockázott kápia paprika
• 1 marék csíkokra vágott spenót
• kevés (olíva)olaj és egy kis vaj is, de elhagyható
• só
• bors
• 2-3 cikk zúzott fokhagyma

a palacsintához:

• 10 dkg zabpehelyliszt
• 1,5 dl (zab)tej
• 1,5 dl szódavíz + még egy kicsit kellett hozzá löttyintenem
• pici só

Egy kézi habverővel összekevertem a hozzávalókat és félretettem, hogy jól összeálljon a massza.

Kevés olajat forrósítottam egy tapadásgátlós serpenyőben, elkezdtem benne pirítani a padlizsánt, aztán hozzátettem a paprikát is. Amikor már "szépen" megpirult, kitettem egy tálba, hadd hűljön.

A serpenyőbe újabb olajat löttyintettem és egy pici vajat is tettem, rákerült a spenót, és megpároltam, majd ezt is félretettem.

Amíg hűltek a zöldségek, addig kisütöttem a palacsintákat. Van egy pici serpenyőnk, 11 cm az átmérője (az IKEA-ban a legkisebb), abban történt a dolog, de nem számoltam meg, hány db lett, úgy kb. 13-15. Mer'ugyanis pákosztosak voltunk - nem vagyunk egymásra jó hatással az urammal, ha kettesben vagyunk-, és ahogy sült, már eszegettünk belőle, közben szólt a jazz.

Aztán összeraktam a krémet: a túrót, a tejfölt és a sót összekevertem, közben őröltem bele borsot is. Aztán belekevertem a zöldségeket is. Amikor aztán kész lett, tovább folytattuk a palacsinták pusztítását, immáron a krémmel megkenve.

Végül - szerintem - gyönyörű kis tekercseket rittyentettem belőle, mivel ez lett az előétel a mai ebéd során.

Legvégül - de nem utolsósorban - köszönetet mondok Hemangi Stefán Helgának, a nagyszerű palacsintarecept miatt, amin én csak annyit változtattam, hogy nem került bele cukor és sütőpor. Az előbbi készakarva, az utóbbi véletlenül, de így is tökéletes lett.

Maradt egy kis krém, holnap reggel pirított kenyér tetejére kerül annak, aki ehet pirított kenyeret.

Van egy - eddig szokatlan - kérésem hozzád, Kedves Olvasó! Még zöldfülű blogger koromban engedtem, hogy egy receptmegosztó oldal használja a bejegyzéseimet. Egyszer csak rájöttem, hogy ez a helyzet az oldal kezelőjének igen nagy reklámbevételt hoz, ugyanis van olyan receptem, amit NEGYVENEZREN  néztek meg nála a Startlapon keresztül, és minden alkalommal, amikor megosztja a receptjeimet a Facebookon, több százan osztják tovább úgy, hogy a blogomról fogalmuk sincs... Szóval, kérlek, ha érdemesnek tartod rá, oszd meg a bejegyzésemet, hadd legyen a saját jogán is nézett a blog, ne csak a receptjeimet ismerjék a népek úgy, hogy rólam nem is tudnak... Nekem nincs ezzel kapcsolatos bevételem, mindössze jó lenne örülni annak, hogy az én receptjeim tetszenek, nem a  recept megosztó oldal neve alatt megjelent receptek.