Translate

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sült cékla. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sült cékla. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. augusztus 11., vasárnap

Ünnepi rántott csirke és tökfasírt, sült zöldségekkel

Tegnap Lőrinc nap volt, ma ebédeltünk ünnepit. Mer'hogy nálunk ez az ünnepi, ugye máskor nem nagyon csinálok, csak nagy-nagy unszolásra, vagy jó sokára, lelkiismeretfurdalásból. Ilyenkor meg örömmel.

A rántott csirke receptjét nem írom le, hiszen azt rajtam kívül szinte mindenki gyakran csinál, így biztosan jól tudja, hogyan kell. 

A köret Jamie Oliver fűszerezése. Ő tököt sütött így, én édeskruplit, újkrumplit és céklát. Kifelejtettem a fűszerek sorából a fokhagymát, de így is nagyon finom volt. Legközelebb jobban ügyelek, ígérem!

Fűszeres sült zöldségek

Hozzávalók: (8 személyre, úgy, hogy legyen egy kis maradék is)
  • 5 db cékla
  • 6 db közepes édesburgonya
  • 1 kg-nyi újkrumpli
  • oregano
  • fekete bors
  • koriandermag
  • édesköménymag
  • fokhagyma
  • 1 db szárított csípőspaprika
  • olívaolaj
A zöldségeket alapos súrolás, mosás után héjastól hasábokra, illetve cikkekre vágtam.
Egy nagyméretű tepsi aljára csurgattam olívaolajat, szórtam durvaszemű tengerisót, majd belepotyogtattam a zöldségeket.
A fűszereket aprítógépben megőröltem és rászórtam a tetejére.


Azután tettem még rá sót, olívaolajat és átkevertem.


Egy órán át sütöttem hőlégkeverésben 200 fokon.




Tökfasírt

Hozzávalók: (8 személyre, úgy, hogy legyen egy kis maradék is)
  • 1 kg főzőtök
  • 3 szelet nem friss, de nem is száraz kenyér
  • 3 szem krumpli
  • bors
  • fokhagyma
  • 1 evőkanálnyi Vega-Mix (persze, ha valaki nem mániákus, mint én, akkor jó bármilyen ételízesítőpor, csak a sótartalmat figyelembe kell venni)
  • egy nagy csokor felaprított petrezselyem
  • kevés őrölt csípőspaprika (épp csak, hogy a színén ne látszódjon)
  • 2 tojás
  • zsemlemorzsa
Két napja sütött kenyérmaradékot kisebb darabokra vágtam és morzsásítottam az aprítógépben. (Ha ez  valamiért nem kivitelezhető, akkor a kész masszához kell több zsemlemorzsát keverni.)
A tök kb. egynegyedét csíkokra gyalultam, a többit az aprítógépben összezúztam, és beleöntöttem egy keverőtálba, amibe már előzőleg a morzsát is tettem.
Őröltem rá borsot, hozzáadtam a többi hozzávalót és annyi zsemlemorzsát, hogy formázható masszát kapjak.
Gombócokat gyártottam belőle, amiket ellapítottam, zsemlemorzsába mártottam és forró olajban kisütöttem.




A salátákat nem fényképeztem le. Volt szokásos tejfölös uborkasaláta és szokásos citromos-olívaolajos-borsos mindenféle zöldséges. Ha karakteres ízű az étel -márpedig ez az-, akkor én szeretem, ha a saláták szimplák, hiszen régóta tudjuk, két dudás nem fér meg egy csárdában.

A végén az ünnepelt. Az kiderült már többször, hogy capoeirázik. Hol ő jár edzésre, hol ő tart edzéseket. Van egy nagyon különleges csoportja, akikkel nagyon nagy szeretettel és még nagyobb alázattal dolgozik együtt.

Ez a felvétel egy bemutatón készült. Én nem tudom nem elszoruló torokkal megnézni, és nem tudom elégszer megnézni.

2010. november 28., vasárnap

Elhatároztam,

hogy az utóbbi időben lefényképezett, ide be nem írt ételeket szép lassan beírom.
Az uram mindenevő, igazából talán nincs is kedvenc étele, de ha megkérdezem mit főzzek, akkor általában azt mondja, süssünk csirkét. Az előző héten is így volt. Szedett nekem egy csomó zöldfűszert a kertben, és sütöttem neki csirkét, a fiai nagy örömére.
Ez most úgy készült, hogy vajszeleteket tettem a tepsi aljára, és megszórtam durva szemű tengeri sóval. Ráfektettem a csirkedarabokat, rá és közéraktam lila-, vörös, és fokhagymát, kakukkfű,  zsálya, rozmaring és curry leveleket, elnegyedelt citromokat. A tetejét is megszórtam sóval, és megsütüttem. Meggyőződése, hogy a vaj, a fokhagyma és a zsálya egymásnak teremtődött.

Volt még aznap magvakba (persze, azért egy kis magunk sütötte teljesjiőrlésű kenyér morzsája volt köztük) panírozott sertéscomb, és padlizsán is, hogy a vegák se érezzék magukat kirekesztve.
A köret parmezános kukoricatöret volt (Egy rész kukoricatöret vajon átpirítva, két rész forróvízzel felöntve, takarék lángon, fedő alatt addig párolva, míg kis kürtőcskék nem keletkeznek a tetején. Amikor kész, őrölök bele borsot, és keverek közé reszelt parmezánt (edámival, vagy trappistával is finom)), és joghurtos-fokhagymás borsos sült cékla. Ez utóbbihoz sózott, olajozott alufóliába becsomagolom a kisebb céklákat, 200 fokon kb egy óra alatt megsütöm. Meghámozom, felszeletelem, kihűtöm, és összekeverem a fűszerezett joghurttal.

Persze, kefírgyároséknál kefíres süti készült hozzá.
Ezt még előző nap megsütöttem, vasárnap délután az uram sütött egy finn sütit, a finn-magyar barátság jegyében.
Egy pohár (2 dl) cukrot, másfél pohár lisztet, 15 dkg vajat, 8 g sötőport, egy dl tejet, és 1 tojást a robotgépben összekevert, belesimította az alaposan kivajazott lepényformába, ami 28 cm átmérőjű.
Negyed kiló túrót elkevert 1 kispohár tejföllel, két tojással, és egy zacskó vaníliás cukorral.
A tészta alapot megszórta fahéjjal, ráöntötte a tölteléket, ismét fahéj következett, majd kirakta vékony almaszeletekkel.
150 fokos sütőben kb. másfél órán át sütötte. Amikor kész lett, megszórta fahéjas cukorral.
Nekünk is ízlett, de finn barátunk Arto  is dicsérte.