Lecsós csirke?

Ha mindenképp kategorizálni szeretném, akkor leginkább az. Olyan napokra való, amikor lusták vagyunk főzni, vagy egyébként is sok a dolgunk.Nálunk most a kettő együtt hatott, így nem tudtam 1 óránál több időt fordítani ebédfőzésre.

Hozzávalók (kb. 5 személyre):

• 4 db csirkecomb filé
• 3 cikk fokhagyma
• 3 dl-nyi tej
• 4-5 db zöldpaprika 
• 4-5 db paradicsom
• 4-5 db hagyma
• őrölt bors
• olívaolaj
• só
• zöldfűszerek (bazsalikom, szurokfű, kakukkfű)

Előző este összezúztam a fokhagymákat, szórtam rá sót, felöntöttem tejjel, beletettem a combfiléket, lefóliáztam és bedugtam a hűtőbe.

Másnap, ebéd előtt egy órával felszeleteltem a paprikát, paradicsomot, hagymát, és olívaolajjal kikent tepsibe rétegeztem durva szemű tengerisó-hagyma-paradicsom-paprika-lecsöpögtetett csirke-zöldfűszerek- (frissen) őrölt bors- hagyma- paprika- paradicsom- durvaszemű tengerisó-zöldfűszerek sorrendben. Szórtam a tetejére csilikarikákat is.

180 fokra állítottam a sütőt, fél órán át úgy sütöttem, majd felvettem 250 fokra a következő félórára. Egyszer átforgattam az egészet, hogy a tetején lévő paradicsomszeletek ne égjenek meg.
Nem párolgott el a leve teljesen, ezért az utolsó 10 perc elején öntöttem le  belőle, csak annyit hagytam, amitől szaftos, de nem vizes lett.

Sütés előtt:

Sütés után:

Igazi sült hagymás, igazi zelleres, nincs mit tagadni, műkrumplipürét csináltunk hozzá. (Elfelejtettünk krumplit venni, krumplipüré por meg krumpliskenyér csináláshoz többnyire van itthon.)

Hozzávalók:

• egy nagy kupac krumplipüré
• egy nagy zeller
• két nagy hagyma
• vaj (mert úgy finomabb, de az sem volt itthon, úgyhogy olívaolajat használtam)

A zellert kockákra vágtam, egy gyorsfőzőben betéten sós vízgőzben puhára pároltam, és pürésítettem.

A hagymát felkockáztam és só nélkül (fontos, mert különben a só vizet von ki belőle és inkább párolódik, mint pirul) pirosas-barnásra pirítottam az olívaolajon.


Végül a háromféle hozzávalót alaposan elkevertem.

Céklából, sárgarépából és káposztából készült fokhagymás-joghurtos salátát ettünk hozzá.

Joghurtfürdő előtt:

 

Joghurtfürdő után:

Lecsó, mindörökké

Szeretjük. Régen azt hitte az uram, hogy ő nem, aztán kiderült, hogy de, csak valahogy rosszul emlékezett.
Azóta viszonylag gyakran eszünk, és persze ezer arca van. A Violáé csak növényi, olívaolajjal készül, a mienk meg hol ilyen, hol olyan, azonban több egyezési pontja is van a  variációknak:

• a paradicsomokat mindig meghámozom, forró víz segítségével
• a paradicsomokat mindig nagyon kis szeletekre vágom, hogy inkább szaftként legyen jelen, mint látványosságként
• soha nem teszek rá són kívül más fűszert, és azt is  csak a vége felé, hogy ne főtt állagú legyen

Én mindig azt szeretem a legjobban, amelyiket éppen eszem, lényeg, hogy nagyon csípős legyen.

Ez a múlt szombati talán még nem az utolsó az idei szezonban. Wokban készült a konyhai tűzhelyen, hirtelen felindulásból (valaki egy gyönyörű képett rakott ki az egyik FB csoportban, és arról eszembe jutott, hogy miért is ne ezt főzzek), és közben arra gondoltam, hátha sikerül egyszer még bográcsban is az idén.

Hozzávalók, kb. 4-5 személyre:

• 5-6 dkg kenyérszalonna
• 10 dkg-nyi nagyon húsos (inkább szinte csak hús) szalonna
• fél szál csabai cserkészkolbász
• 2 pár virsli
• 1 kg-nyi paprika
• 1 kg-nyi paradicsom
• 1 kg-nyi hagyma
• só

Már talán emlegettem, hogy azért szeretek kenyérszalonnát használni, mert jó ropogósra lehet sütni és nem túl zsíros.

A kockákra vágott kenyérszalonnát kisütöttem, kiszedtem a zsírjából, beletettem a húsos szalonnát és a karikákra vágott kolbászt, majd, amikor majdnem kész volt, a virslit is. Mikor már minden szép piros volt, kiszedtem egy szűrőkanállal és a sült szalonna mellé tettem.

A zsírba beletettem az időközben  karikákra vágott hagymát és a karikákra vágott paprikákat. 

(Mindkettőnek több iskolája is van. Én a hagymát nem túl vékony szeletekre vágom, és karikákra szedem. A paprikáknak kinyomom a magházát (ahogyan a töltött paprikához szokás), és felkarikázom.)

Elég nagy lángon pirítottam, vigyázva arra, hogy azért ne égjen meg. Soha nem sózom még ilyenkor, mert akkor inkább párolódik a hagyma és a paprika, más ízű és állagú lesz, nem marad olyan "roppanós", ahogy mi szeretjük.

Amikor kellőképpen megsültek a karikák, hozzáadtam az egész kis szeletekre vágott paradicsomot (Ezen a ponton szintén alkalmazok egy saját praktikát, ha nagyon vizes a paradicsom, mint ahogy most is. A szeleteket egy szűrőbe teszem, és ezt a majdnem vizet felfogom egy edényben, aztán valami más étel készítésekor felhasználom. Most pl. milánói szószt öntöttem fel vele másnap.).

Alaposan összeforraltam, majd a legvégén visszatettem a  kisütött szalonnákat és egyebeket. 

A fázisok:

Csak paprika és hagyma

Belekerült a paradicsom is

Elkészült

Újabb gasztrokaland.

Ezúttal Bulgáriában járt a konyhapult.
Ismét Halász Zoltán, és most gjuvecs. Persze, azonnal "magyarizáltam" és a képünkre formáltam. Ez egyfajta rakott lecsó, többféle alapanyaggal, mint az általunk megszokott.

Hozzávalók:

• 0,5 kg zöldbab
• 0.5 kg krumpli
• 0,5 kg hagyma
• 0,5 kg zöldpaprika
• 2 nem túl kicsi padlizsán
• 0,5 kg paradicsom
• 1 kg bárány 
• kb. 1,5 dl olívaolaj
• só
• egy nagy csokor petrezselyemlevél apróra vágva
• őrölt bors
• fűszerpaprika
• 5 tojás
• 8-10 dl natúr joghurt

Amit legelőször gondoltam, hogy bárány helyett pulykacomb lesz az étel hús része, hamar megdőlt. Annyira olcsó volt a bárány és annyira drága a pulyka, hogy a mindössze 200 Ft-nyi különbség a bárány javára döntött.

Nem szoktam fázisfotókat csinálni, lusta vagyok én ahhoz. Itt viszont muszáj volt, annyira szépek a színek, külön-külön és egyben is.

A recept szerint a zöldségeket egyben megpároljuk. Én másképp csináltam. Elgondolásom szerint a nagymennyiségű zöldség, amit nekem használnom kellett, mintegy főtt zöldséglekvár lett volna jelen az ételben a végén, én pedig roppanós, rusztikus egyveleget szerettem volna.

Legelőször a padlizsánokat kettévágtam, felszeleteltem, megsóztam és félre tettem.

A feldarabolt bárányhúst gyorsfőzőben, olívaolajon pároltam, sóval, borssal, fűszerpaprikával ízesítve, kb. 20 percig, természetesen először a forró olajban hirtelen átsütöttem a darabokat, mindaddig, amíg fehér kéreg képződött rajta.

Egy tapadásgátlóval bevont edényben párolni kezdtem a fagyasztott zöldbabot és a krumplit, kicsi sót tettem rá.

A paradicsomokat forróvíz segítségével lebőröztem, majd felszeleteltem.

A paprikát, hagymát felszeleteltem.

A wokot megforrósítottam, tettem bele olajat, rátettem a hagymát, paprikát, alaposan átsütöttem. Só nélkül, hogy ne engedjen levet.

Amikor már majdnem kész volt, rátettem a paradicsomszeleteket is, és tovább kavargattam, nagy lángon.

A padlizsánból kinyomkodtam a sós levet, a kiürült wokot újra forrósítottam, és a padlizsánokat is átsütöttem benne.

Amikor minden megpárolódott, összekevertem egy nagy tálban sóval, és a petrezselyemzölddel, majd áttettem egy üvegtepsibe. (Nem is tudom, miért nem cserépedénybe, hiszen az étel neve is arra utal.)

Szétterítettem rajta a húst, és betettem a sütőbe, 200 fokra, hőlégkeverésbe.

A tojásokat kézi habverővel felvertem, hozzákevertem a joghurtot és megsóztam. Ráöntöttem az átforrósodott étel tetejére. Még kb. 20 perc volt, amíg szépen megpirult.

Hagymás-fokhagymás-tejfölös uborkasalátával ettük.

Kissé komplikáltnak tűnik, de ha jól szervezve csináljuk, félóránál nics több a  tiszta munkaidőigénye.