Születésnapi torta

Itt ülünk ketten.
Az uram olvas, zörög valami a tévében, én olvasgatok az interneten, most meg írok, de alapvetően csend van, és az utóbbi években hozzászoktunk ehhez, és szeretjük is. Félreértés ne essék, nem azt szeretjük, hogy nincsenek itthon a gyerekeink, hanem azt szeretjük, hogy nincsenek itthon a gyerekeink. Igen, nem véletlenül írtam le kétszer ugyanazt. Nincs magányosság érzetünk, hanem boldog szülők vagyunk, akiknek felnőttek a gyerekei és élik a maguk kiteljesedett (vagy beteljesedett) életét, aztán időnként lerohannak minket (ezt persze a szó legnemesebb értelmében kell érteni). Most is így volt. Igaz, rohamnak nevezni nem lehetett, szép lassan szállingóztak haza. Mind a hatan, az igaziak és a többi igazi. Mert mindhármuk társa olyan már, mintha mindig is hozzánk tartoztak volna.
Szóval, tegnap születésnap volt. A Lőrinc 28. születésnapj, az ő kedvéért gyülekeztünk össze. Családi üldögélés, főzögetés, sörözgetés, nevetés (nna, ebben főleg egyforma "mindhárom" fiúnk, egyformán szarkasztikus humorral áldotta/vertemegőketazisten) és evészet volt két napig.
Bográcsban főztünk, kettőben is, mert ugye van a vega,  meg a húsos szekció... Későn kezdtünk hozzá, így az ételekről a sötétben evéskor nem készült kép, de még délután, az éppen elkészült tortát lefényképeztem, és a mai ebéd közben a maradékát is. Kicsit slampos, másnaposan már nem annyira tetszetős, hiszen a nyers gyümölcsök tették a dolgukat a hűtőszekrényben, de még mindig finom, és elkészültekor szép is volt.  Nem elegáns - mert nem olyanra akartam, nem igazgattam, simítgattam és cifrítottam -, hanem rusztikus volt, és az volt tőle az érzetünk, hogy azonnal és jó alaposan bele kell kanalazni.
Persze, vegetáriánus torta, a túrókrém nem zselatintól vált szeletelhetővé, hanem szokás szerint útifűmaghéjtól, de aki zselatinpárti, csinálja azzal, ha kedvet kap hozzá.

Így készült: 

• az alja és a teteje: sütöttem kettő piskótalapot (3 tojás, 3 kanál cukor, 3 kanál liszt) egy 26 cm átmérőjű tortaformában
• a krém: 75 dkg mascarpone, 50 dkg túró és 3 - 4 dl görög joghurt, 3 evőkanál cukor (ennyivel nem mindenkinek elég édes, de mi így szeretjük), 2 db (kezeletlen héjú) citrom héja és leve, és 3-4 evőkanál útifűmaghéj, amiket egy gépi habverővel összekevertem és kb. 30 percre betettem a hűtőszekrénybe, ennyi idő alattjól összeáll az útifűmaghéjtól, később jól szeletelhető lesz
• a gyümölcs: kb. 80 dkg eper és (asszem) 5 kiwi
• a barnaság: gőz fölött megolvasztottam 20 dkg étcsokoládét

 Az egyik tortalapot betettem a tortaformába (aminek az oldalát kibéleltem egy sütőpapírral, hogy ne sérüljön a krém, amikor lehúzom a karikát), amiben sültek. 
A krém felét beletettem, elegyengettem, rászórtam a feldarabolt kiwi és eper felét, befedtem a krém másik felével, lenyomkodtam, rátettem a másik piskótalapot, kicsit lenyomtam, hogy összetapadjon, ráfolyattam az olvasztott csokoládét, és rászórtam a gyümölcs másik felét.

Ha már megsültek a piskótalapok és kihűltek, nagyon gyorsan elkészül. A krémet én nem szoktam túlságosan elkeverni, csak annyira, hogy éppen elvegyüljenek a hozzávalók, ne legyenek a túrógöröngyök külön-külön. Kb. 1,5-2 óra múlva teljesen jól szeletelhetővé válik ez a töltelék.

rögtön, amikor elkészült, itt még nincs megszilárdulva a csoki a tetején

egy falat, az uram tányérjáról

a maradék, másnap

és végül, az ünnepelt

 

Szezonális

Szokásosan, a medvehagymát is medvehagymával, mert finom.

Ez az étel megint az a kategória, ahol nem érdemes mennyiségeket írni. Volt egy kis maradék sajtkrém (LIDL-ben vett, félzsíros friss sajt névre hallgató), egy kis maradék túró, és pár perc alatt összedobtam az ételt, tényleg abból, ami a kezem ügyébe került. Sajnos a spenótot a hűtőszekrényben felejtettem, pedig egy kis szerecsendióval határozottan előnyére vélt volna. Szóval, az  arányok nem lényegesek, az a fontos, hogy jó íze legyen.

Tehát:

• főtt tészta (ez nagykocka volt, de a múltkor szarvacskából csináltam)
• sajtkrém (a múltkor mascarpone maradékot használtam el)
• túró
• őrölt bors
• zúzott fokhagyma
• medvehagyma
• só
• a tetejére sajt (én most lusta voltam reszelni, ezért maradék krémfehér sajtot morzsoltam rá)
• pici vaj, az edény kikenéséhez

Amíg a tészta főtt, a többi hozávalót (a krémfehér sajt és a vaj kívételével) összekevertem egy tálban. Beleborítottam a kifőtt tésztát, jól elkevertem,  áttettem egy kivajazott tűzálló tálba, rámorzsoltam a krémfehér sajtot, és 200 fokon kb. 30 perc alatt megpirítottam.

Sajtkrém és lencsekrém

Reggelire, vacsorára, vendégeknek, pótreggelire, pótvacsorára, kényszerevésre, örömevésre, bánatevésre, bármikor, bárkinek.



A sajtkrém hozzávalói (6-8 személyre):

• 25 dkg mascarpone (vagy bármilyen natúr krémsajt, ömlesztett sajt)
• kb. 3 dl görög joghurt (lecsöpögtetett natúr joghurt)
• színesbors
• fokhagyma
• medvehagyma (bármilyen zöldfűszer)

Mindezeket este összekevertem, reggelig állt a hűtőszekrényben, addig jól összeértek az ízek.

A lencsekrém hozzávalói (6-8 személyre): 

Előre szólok: bármi, bármivel helyettesíthető... ez ugyanolyan finom és laktató -csak nyilván másfajta ízvilág-, ha étolajjal, étkezési lencséből, babérlevéllel, fokhagymával, petrezselyemmel készül, ha az van inkább kéznél.

• 1 kávéskanál római kömény
• 1 kávéskanál fekete szezámmag
• 1 kávéskanál törött koriander
• 1 kávéskanál madras curry
• 1 kávéskanál kurkuma
• 2 db felkockázott vöröshagyma
• 2 evőkanál olívaolaj
• 1 nagy marék vöröslencse
• 1 kávéskanál citromfű
• egy marék felaprított medvehagyma

Egy száraz edényben római köményt, fekete szezámmagot, törött koriandert, madras curryt és kurkumát pírítottam. Amikor intenzív illata lett, kevertem bele felkockázott hagymát. Kavargattam egy kicsit, majd öntöttem hozzá olívaolajat, azután a vöröslencsét is belekevertem, újra átforrósítottam, felöntöttem vízzel, szórtam bele citromfüvet. Mindaddig öntögettem rá a vizet, amíg a lencse szétfőtt. A végén medvehagymát is kevertem bele. kihűtöttem, majd másnap reggelig érlelődött a hűtőszekrényben.

Sütés nélküli és finom

Gyorsan elkészül, nem túl édes, csinos és finom. Kerti mulatságra falatkák készültek piskótatallérokból, ebéd utánra, vagy délutáni kávéhoz pedig villával eszegetős "szeletek"babapiskótából.

Újra Balogh Erika ötletét hasznosítottam.

Hozzávalók:

• babapiskóta vagy piskótatallér
• mascarpone
• mogyorókrém
• tej
• kókusz

Azért nem írtam mennyiségeket, mert én pl. nem használtam el egyszerre egy csomaggal egyik piskótából sem, mogyorókrém nagy üveggel van itthon, mascarponeból úgyis 25 dkg-os a legkisebb kiszerelés és nem feltétlenül fogy el, tejből és kókuszreszelékből pedig úgyis akkora mennyiségre van szükség, amiben kényelmesen lehet mártogatni és hempergetni. (Én a maradék tejet és kókuszt másnap zöldségcurryba használtam el, mert abban nem volt zavaró, hogy a piskóták édessége esetleg belecsempészte magát.)

Az elkészítés hihetetlenül egyszerű. Egy piskótát megkenünk mascarponeval, egyet mogyorókrémmel, összetapasztjuk őket, tejbe mártjuk, kókuszreszelékben megforgatjuk. A babapiskótákat épp csak egy pillanatra kell a tejbe mártani, a tallérok pár másodpercig fürdethetőek, mert azok szárazabbak, tömörebbek, mint a babapiskóta.

Miután elkészültek a sütemények, betesszük a hűtőszekrénybe. Kb. 30 perc után ehetjük is, de a mi tapasztalatunk az, hogy ha megéri a másnapot, akkor még finomabb.

Azt találtuk ki, hogy ünnepi alkalomra tojáslikőr, vagy tejszínlikőr fürdőt kapnak majd, ha gyerekek biztosan nem esznek belőle.

Lőrinc szülinapi tortája

Azt kérte, hogy túrós és gyümölcsös legyen.

A múltkor kitaláltam egy jó kis tésztát (Nemrég találtam egy lisztes receptet egy szakácskönyvben és kicseréltem a lisztet őrölt zabpehelyre meg dióra. Ha legközelebb sütök olyan sütit, lesz blogbejegyzés is belőle.), amit ehhez a szülinapi tortához továbbfejlesztettem. Finom piskótaszerűség lett belőle., amit mascarponés túrókrémmel töltöttem meg.
Olyan ez a tortacsinálás nálam, mint Surdánál a fodrászkodás. Elkezdem, aztán alakul valahogy. Ez most ilyen lett.

Hozzávalók:

A tésztához:

• 20 dkg őrölt zabpehely
• 10 dkg darált dió
• 15 g sütőpor
• 20 dkg cukornak megfelelő mennyiségű édesítőszer (xilitet használzam)
• 6 tojás sárgája
• 6 tojás fehérje
• 2 evőkanál langyosvíz
• őrölt vanília (vagy vaníliás édesítőszer)
• 1 citrom reszelt héja és leve

A cukrot és a tojássárgákat habverőval magas fokozaton 5 perc alatt habosra kevertem. Hozzáadtam a reszelt citromhéjat, a citromlevet és a vizet, összekevertem, és 4-5 adagban közékevertem az előre összevegyített zabpehely-darált dió-sütőpor egyveleget.

Beleöntöttem a sütőpapírral kibélelt tortaformába (23 cm átmérő) és hőlégkeverésben 175 fokon sütöttem 20 percig, aztán nem volt sikeres a tűpróba, így még 150 fokon 10 percig.
Egy konyharuhával letakarva várt reggelig.

A krémhez:

• 0,5 kg túró
• 0.5 kg mascarpone
• 6 evőkanál porcukornak megfelelő édesítőszer (xilitet használtam)
• 1 citrom lereszelt héja
• őrölt vanília (vaníliás cukor)
• 4 dl tejszínből vert kemény hab

 És még

• kb. 70 dkg-nyi eper
• 15 dkg (cukormentes) étcsokoládé (20 dkg kellett volna, hogy jobban lefolyjon az oldalán)
• 5 dkg vaj

Előre szólok, ez sem édes krém, tehát ha valaki szükségét érzi, az édesítőszer (cukor) mennyiségét lehet növelni, de szerintem így üde.

Én lusta vagyok a túrót áttörni, ezért beletettem az aprítógépbe a tejszínhabon kívül az össze hozzávalót és az krémmé  kutyulta (így több nyalakodnivaló is maradt a végére), ami után átkerült a massza egy nagyobb tálba.

Egy másik tálban kemény habbá vertem a tejszínt, majd több apró adagban közékeverem a krémhez. Óvatosan kevertem, hogy a legkevésbé törjön. Ezt a könnyű levegős krémet betettem a hűtőszekrénybe kb. 1 órányi időre.

Az urammal kettévágattam a tortát kétharmad/egyharmad arányban.

A vastagabb lap lett az alja, véknyan megkentem krémmel. Nagyjából egyforma magas eperszemeket hosszában kettévágtam, és a szára felőli végét laposra, hogy megálljanak a torta peremén.

A vágási felülettel kifelé fordítva körberaktam a tortalapot az eprekkel, és a közepébe halmoztam a krémet. Befedtem a vékonyabbik lappal, amit nagyon vékonyan megkentem krémmel, hogy majd az eperdarabok ne guruljanak le.  Jó sok félbevágott epret rápakoltam

Az étcsokoládét gőz fölött megolvasztottam, közben a vajat alaposan kisütöttem, a kettőt összekevertem és ráöntöttem az eprek tetejére.

Anya tortája

A kép nem lett jó, és a tésztát is tökéletesíteni kell, mert túl sok lett, és nem elég rugalmas. Legközelebb ennek az adagnak a kétharmadát kell elkészítenem, hogy tökéletes legyen, mert akkor nem "húzza" el a súlya, pontosabban nem nyomja el a tölteléket.

Úgy kezdődött, hogy megláttam Hankka csokitortáját, és tudtam, ez lesz az anya 70. szülinapi tortája, de hogy Antinak is jó legyen, liszt nélkül. Mivel  sokan vagyunk, azt gondoltam, dupla adagot csinálok. Sok lett a formához képest, láttam, nem fér el a tetején a krém. Akkor kitaláltam, hogy nyers krém lesz, tojás helyett vanília pudinggal. Reggel kiderült, hogy csak csokipuding van itthon. Így hát ilyen lett, amilyen. Hihetetlenül finom. Ananászpürével ettük.

Hozzávalók

A tortalaphoz:

• 20 dkg étcsokoládé (nálam 64 %-os)
• 20 dkg vaj
• 6 evőkanál keserű kakaópor
• 6 tojás
• 30 dkg nyírfacukor
• 1 csomag sütőpor
• 15 dkg őrölt zabpehely
• 7,5 dkg darált dió
• 7, 5 dkg őrölt kókusz.

A vaj mennyiségét azért nem dupláztam meg a Hankkáéhoz képest, mert úgy gondoltam, a darált dió és az őrölt kókusz elég zsíros. Utólag azt gondolom, 30 dkg vaj jobb lett volna, bár így is nagyon-nagyon finom lett.

A csokit és a vajat óvatosan megolvasztottam, kitettem hűlni.

A cukrot a tojásokkal krémesre, habosra kevertem.

A lisztféleségeket elkevertem a sütőporral.

A kissé kihűlt csokimasszát és a cukros tojást összekevertem és egy kézi habverővel közé vegyítettem a lisztes keveréket.

Sütőpapírral bélelt formában 175 fokon kb. 1 órán át (tűpróba) sütöttem, és éjaszakára bekerült a kamrába.

A krém

Miután kihevertem a sokkhatást, ami a miatt ért, hogy nincs itthon vanília ízű pudingpor és elhatároztam, hogy nem csinálok keményítőből, hanem csokis lesz, hamar elkészült.

• 1 zacskó csokoládás pudingpor
• 2 evőkanál sötét kakaópor
• 4 evőkanál nyírfacukor
• 3 dl tej
• 50 dkg mascarpone
• 2 dl tejszín
• 10 dkgnyi kókuszreszelék 
• 2 evőkanál rum

A porból, a cukorból és a tejből sűrű pudingot főztem, kihűtöttem, és azután elkevertem a többi hozzávalóval úgy, hogy először a tejszínből habot vertem, azt összekevertem a pudinggal, és hozzáadtam a sajtkrémet, kókuszt, rumot.

Az uram szokásosan kettévágta a tortalapot, én beleszerencsétlenkedtem a krémet, be is kentem, majd a kilyukasztott sarkú zacskóból rászórtam volna a peremére szép vékony csíkban a tortadarát, de akkor az uram nekiment az asztalnak, így kiömlött a zacskóból a dara és itt-ott az oldalára is szóródott, meg a sávot is meg kellett szélesítenem. Mikor ezt is kiküszködtem, cukorgyöngyöt szórtam a közepére, a tortadarasávon belülre.

A gyertya elfújásakor anya hangosan kimondta a kívánságát, de azért remélem, ettől még mindnyájan nagyon boldogok leszünk. Ő meg még nagyon sokáig téveszti el a gyertyaelfújást...

Természetesen lefényképeztük ma, de a kép sötét lett, ami a torta szeleteléséről készült. Inkább azt a két képet teszem ide, amik nekem a kedvenceim róla. Ő a fehér inges lány a munkagépen és gyönyörű, a kapuban beszélgetősön pedig szeretem ahogy rám és az öcsémre tekint.

Nem szabályos tiramisu

Nem szabályos, mert félek a nyers tojástól, nincs itthon mazsolabor, az aszúbort meg sajnáltam pár kortyért felbontani. Ráadásul kókuszcukorral készült.

A folyamat:

• 2 tojást szétválasztottam
• a fehérjékből habot vertem
• a sárgákat  4 evőkanál kókuszcukorral, 1 zacskó vanília ízű pudingporral, 6 dl tejjel összefőztem
• a forró krémbe evőkanalanként belekevertem a tojáshabot egy kézi habverővel, majd kihűtüttem
• 500 g mascarponét 1 evőkanál porráőrölt kókuszcukorral és 3 evőkanál vermuttal kikevertem, majd apránként hozzákevertem a kihűlt tojáshabos krémet
• az uram főzött 6 adag kávét, amibe belekeverünk egy evőkanál porcukrot és fél üvegcse rumaromát
• egyenként belemártogattuk a babapiskótákat és egymás mellé fektettük egy üvegedénybe
• befedtem a krém felével
• a babapiskóta másik felét is belemártogattuk a kávés keverékbe és kiraktuk vele a krémet
• a maradék mascarponés krémmel betakargattam
• egy szűrőből vastagon megszórtam jó sötét kakaóporral
• voltak, akik nem bírták megállni, hogy csak egyszer egyenek belőle

Isten éltessen, Erzsike!

Boldog 70. szülinapot, Erzsike! Persze jó egészséget, és Viola nevében is mindent köszönünk !



A torta pedig, szép sorjában:

Sütöttem:

• 8 tojásból
• 8 evőkanál cukorból
• 3 evőkanál holland kakaóból
• 5 evőkanál lisztből
• 1 csipetnyi vaníliaőrleményből egy kerek piskótalapot.

Utána megfőztem a málnalekvárt.

Reggel elkészítettem a krémet, és kipuccosítottam a tortát.

Hozzávalók:

• 30 dkg fehércsoki (kérek minden jóérzésű olvasót, észlelje, hogy nem jelzős szerkezetként írom, tehát tudom, hogy a fehércsoki "botanikailag" nem csokoládé)
• 3 evőkanál málnalekvár
• 30 dkg friss málna (nem paszíroztam át)+ nem tudom, hány szép málnaszem, amivel  kiraktam a tetejét
• 2 evőkanál útifűmaghéj (ez elmaradhat, csak én fóbiás vagyok, rettegek attól, hogy a gyümölcspép eláztatja a krémet)
• 50 dkg mascarpone
• 2,5 dl tejszínből készült kemény hab (mivel buszoztatni kellett e tortát, tettem hozzá egy habfixáló port is)
• 10 dkg étcsokoládé (ebből nekem megmaradt a fele, de hogy biztosan szép legyen a torta oldala, nem szabad vele spórolni.

Legelőször 20 dkg fehércsokit összetörtem és megolvasztottam gőz fölött. Amíg

• a többi hozzávalót előszedtem, 
• a friss málnát összetörtem villával, elkevertem az útifűmaghéjjal, 
• a lekvárt a nagy tálban villával összetörtem

épp meghűlt, így belekavartam a lekvárba.

Ezeket a munkafolyamatokat kézi habverővel végzem, olyannal, aminek az alsó része egy vízszintes spirál (persze, nem ez a fajta eszköz az egyedüli üdvözítő megoldás, csak gépi ne legyen).

Hozzátettem a málnapürét is, ami az útifűmaghéj hatására az összes nedvességét elvesztette ekkorra, így nagyon szép lágyan, de zselészerűen   segítette elő a megfelelő krémállag elérését.

Beletettem a mascarponét, elkevertem, majd felvertem a tejszínhabot, és azt is -már sokkal elővigyázatosabban- közékevertem.
Muszáj volt lefényképeznem a színe miatt.

A kép hátterében egy netről kinyomtatott mascarponés krém recept látható. Forrás: http://hogymegtudjuknezni.blogspot.hu/

Mindeközben az uram kettévágta a tortát. Ezután kezdődött az ügyetlenkedésem, mivel, mint tudjuk, nem erősségem a széptorta, de ezúttal nagyon-nagyon akartam, hogy az legyen.

Megkentem jó vastagon az alsó lapot, majd rátettem a felsőt és kívülről is bekentem, igyekeztem, hogy az eredeti alakja megmaradjon.

Amikor elkezdtem agyalnai ennek a tortának a készítésén, tudtam, hogy nem gyalult csokiforgácsokat szeretnék hozzá, hanem inkább reszelt darabokat. Már épp ebben a fázisban járt a torta készítése, amikor végre feltaláltam a spanyolviaszt.
Van egy békebeli időkből származó -még a miskolci piacon vettem, úgy 1980 tájékán- hullámos pengéjű zöldséggyalunk. Ez pont jó lett célszerszámnak. A csokidarabokat egy nem túl merev spatulával sikerült felvakolnom a torta oldalára, majd a peremét kiraktam  málnaszemekkel.

A fehércsoki véknyabb volt, mint az étcsoki, így annak a trancsírozása nem sikerült olyan jól, viszont a torta tetején látva a csúfságokat, egyenként késsel még eldaraboltam a nem tetsző darabkákat. A végeredmény már olyan volt, amilyenre szerettem volna csinálni. Remélem, ez a különbség érzékelhető a két kép között:

 

Végül, miután a buszozást túlélte a torta, Anti e-mailben megküldte a belsejéről készült képeket. Bajusz is élénken érdeklődött, tehát nagy baj nem lehetett vele. :)

Erzsike! Még egyszer: Isten éltessen!