Újra vasárnap, újra kényelmes reggeli

Sokféle avokádókrémet szoktam csinálni. Mutogattam már itt is  ilyet, csináltam már ilyet, a mai pedig olyan lett, ami a képen középen van. Nem klasszikus guacamole. Nem szeretek ragaszkodni alapanyagokhoz és arányokhoz sem. Nem ís írok pontos mennyiségeket, csak azt, hogy mi került bele. Az a lényeg, hogy finom legyen, ez pedig kinek-kinek más arányokat jelenthet. Én is mindig másképp csinálom.

Most épp ezeket használtam:

• avokádó, villával szétnyomkodva
• citromlé
• vöröshagyma nagyon apróra kockázva
• fokhagyma szétzúzva
• kápia paprika nagyon apróra kockázva
• színes bors frissen őrölve
• só
• kis kanálka őrölt csípőspaprika

Mindezeket összekevertem, és betettem a hűtőszekrénybe addig, amíg reggelizni kezdtünk. 

A körözött is egy lágyabb, nem a klasszikusan kenhető, nem csak az általában használt alapanyagokat tartalmazó kence lett.

Amiket összekevertem:

• juhtúró
• tehéntúró
• vaj
• tejföl
• vöröshagyma
• összetört szecsuáni bors
• összetört koriandermag
• összetört köménymag
• őrölt füstölt paprika
• őrölt csípős paprika
• szárított metélőhagyma
• fagyasztott medvehagyma
• só

Persze, a fénykép szokásosan nem jó. Nagyon fénylik a körözött, de nem volt hajlandóságom ezt megoldani, mert közben felébredt az alvó népség, és gyorsan leültünk reggelizni.
(Ha van kedved, nézd meg ezt a bejegyzést, ahol elolvashatod, hogyan csináltam kölesből körözöttet és tökmagból pástétomot.)

Még mindig medvehagyma. Medvehagymával.

Jó későn értünk haza a koncert után, így tényleg majdnem délig aludtunk. 9 után ébredtem fel. Félálomban jöttem lefelé a lépcsőn, amikor eszembe jutott, hogy  a kamrában puhul két avokádó, már egy hete.

Amikor végre élet került belém, elővettem, és csináltam egy "mai" guacamolét is.

Hozzávalók:

• 2 avokádó
• 1 kis fej lilahagyma
• 1 közepes paradicsom
• só
• színes bors (frissen őrölve)
• "pár nyomás" citromlé
• kb. 20 szál medvehagyma apróra vagdalva

Először a paradicsomot leforráztam, lehúztam a bőrét, kettévágtam, kikapartam a lédús részeit (persze megesszük, nem vész kárba, csak nem akartam, hogy áztassa a krémet), és a húsát apró kockákra vágtam, majd beletettem egy üvegtálba. Így volt elég ideje, hogy a leforrázásból eredő hőemelkedése  visszaessen, ne melegítse a többi hozzávalót. A lilahagymát  apró kockákra vágtam, ésrászórtam a paradicsomra. Került rá só, színes bors, és az apróra összevagdalt medvehagyma.
Az avokádókat kettévágtam, egy kiskanállal kakapartam a belsejét a többi hozzávaló tetejére, majd gyorsan rányomtam egy kis citromlevet. Természetesen azért marad az avokádó mindig a legvégére, hogy a szép zöld színe megmaradhasson.
Egy villával csak épp annyira kevertem össze, hogy egységes anyaggá váljon, de ne pépesedjen el. (Nem akarom a "rusztikus maradjon" kifejezést használni újra, mert ha jól emlékszem, azt már tegnap mondtam a túró esetében.)

Szép lett, és finom is. Mivel semmiben nem teng túl a medvehagyma, így nem untunk még rá.

Éééés, a zenekar:

zenélnek

kicsit idétlenek :)

nagyon idétlenek :)

A mai avokádókrémünk.

Mindig másképp csinálom. Azt teszek bele, ami éppen van itthon, és szerintem illik hozzá.

Tehát, "a mai" guacamole hozzávalói:

• 2 puha avokádó
• 3 szem hámozott, aprókockára vágott koktélparadicsom
• 1 kicsi lilahagyma szintén apró kockákra vágva
• 3 cikk összezúzott fokhagyma
• 1 púpos kávéskanál összezúzott koriandermag
• pár "csavarásnyi" frissen őrölt feketebors
• pár csepp tabasco 
• 1 lime leve (én jobban szeretem hozzá, mint a citromot, de igazából mindegy)

Először az egyéb hozzávalókat szoktam előkészíteni egy tálkában. Azután a megmosott avokádót kettévágom, kiemelem a magját, majd a gyümölcshúst megcsöpögtetem limelével, és egy kanállal belekaparom egy edénybe, villával összeforgatom, hogy a lime leve alaposan közévegyüljön, megelőzve a megbarnulást. Így teszek mind a négy féllel, majd összekeverem az egészet, vigyázva arra, hogy rusztikus maradjon, ne teljesen homogén massza legyen.

Evés előtt szoktam elkészíteni, az üde zöld szépsége miatt. Persze, nem mindig fogy el egyszerre, akkor viszont az aznapi vacsora idejére kompenzálja a színvesztést az ízek összeérésével, teltebbé válásával.

Szóval, ilyen lett: