Még mindig medvehagyma. Medvehagymával.

Jó későn értünk haza a koncert után, így tényleg majdnem délig aludtunk. 9 után ébredtem fel. Félálomban jöttem lefelé a lépcsőn, amikor eszembe jutott, hogy  a kamrában puhul két avokádó, már egy hete.

Amikor végre élet került belém, elővettem, és csináltam egy "mai" guacamolét is.

Hozzávalók:

• 2 avokádó
• 1 kis fej lilahagyma
• 1 közepes paradicsom
• só
• színes bors (frissen őrölve)
• "pár nyomás" citromlé
• kb. 20 szál medvehagyma apróra vagdalva

Először a paradicsomot leforráztam, lehúztam a bőrét, kettévágtam, kikapartam a lédús részeit (persze megesszük, nem vész kárba, csak nem akartam, hogy áztassa a krémet), és a húsát apró kockákra vágtam, majd beletettem egy üvegtálba. Így volt elég ideje, hogy a leforrázásból eredő hőemelkedése  visszaessen, ne melegítse a többi hozzávalót. A lilahagymát  apró kockákra vágtam, ésrászórtam a paradicsomra. Került rá só, színes bors, és az apróra összevagdalt medvehagyma.
Az avokádókat kettévágtam, egy kiskanállal kakapartam a belsejét a többi hozzávaló tetejére, majd gyorsan rányomtam egy kis citromlevet. Természetesen azért marad az avokádó mindig a legvégére, hogy a szép zöld színe megmaradhasson.
Egy villával csak épp annyira kevertem össze, hogy egységes anyaggá váljon, de ne pépesedjen el. (Nem akarom a "rusztikus maradjon" kifejezést használni újra, mert ha jól emlékszem, azt már tegnap mondtam a túró esetében.)

Szép lett, és finom is. Mivel semmiben nem teng túl a medvehagyma, így nem untunk még rá.

Éééés, a zenekar:

zenélnek

kicsit idétlenek :)

nagyon idétlenek :)