Csípős-savanyú tökfőzelék, vagy tökragu, nem is tudom minek nevezzem

Az biztos, hogy nagyon finom, az biztos, hogy nagyon csíp, az is biztos, hogy épp eléggé savanyú, de legjobb tulajdonsága kettő is van. Az egyik, hogy eszedben sincs, hogy tököt eszel, a másik pedig, hogy a húslevesben főtt hús semmilyenségét tökéletesen ellensúlyozza, már, ha eszel húst. Ha nem eszel húst, akkor önmagában is tökéletes, de egy vegán fasírttal, amibe kerül valami hüvelyes zöldség, teljes értékű étel lesz.

Úgy kezdődött, hogy már hetek óta húslevest akartam enni, de ahhoz lusta vagyok, hogy amikor itthon vannak a vegetáriánus népek, még levesből is kétféle legyen. Fogalmazhatunk persze úgy is, hogy a tűzhely kapacitása sem végtelen, nem tudok egyszerre annyiféle ételt csinálni, de ez nem igaz...
Szóval, ma csak ketten vagyunk itthon,  bár az uram nem szívesen eszik sem disznóhúst, sem marhát, merényletet követtem el ellene,  és húslevest főztem, karajcsontból, meg marhaszegyből, de gondban voltam, hogy mi lesz azzal a nagy mennyiségű hússal, ami belekerült a levesbe.
Én az ilyen paradicsomszószósz/meggyszószos kommerszségeket nagyon menzainak gondolom, és fölöslegesnek tartom a "hozzájuk járó" főtt krumplit is. Elvész tőlük a húsleves eleganciája, mellette tényleg menzaszag uralja el a házat.
Addig-addig, hogy került a háztartásba három kicsi újtök, és kitaláltam, hogy azzal kezdek valamit.

Ez lett belőle

Hozzávalók (kb. 5-6 adag, de lehet, hogy 7):

• 1 nagyobb vöröshagyma nagyon finomra kockázva
• (olíva)olaj
• csípőspaprika (én most szárított zöld jalapenot használtam), de ne friss legyen, mert az ellecsósítja az ételt
• 3 cikk zúzott fokhagyma
• bors
• só
• 4 db lehámozott, apró kockákra vágott, kinyomkodott paradicsom
• szurokfű (oregánó)
• egy jó nagy marék zabpehely
• 0,5 citrom leve
• petrezselyemlevél

Az apróra vágott hagymát az olajon sóval és csípőspaprikával és fokhagymával pároltam, óvatosan, nehogy pirulni kezdjen.

Forróvízbe tettem a paradicsomokat, lehúztam a héjukat, egyenként felszeleteltem, és a kezeim között kinyomkodtam a levét, azután felkockáztam.

Azt követően felkockáztam a tököket is, héjastól és magostól, hiszen teljesen zsengék voltak.

Ennyi idő épp elég volt, hogy a hagyma megpuhuljon. Rátettem a tököt, a paradicsomot, a szurokfüvet, és puhára pároltam. Persze lett egy kis leve, ezért megszórtam zabpehellyel, és elkevergettem, majd elzártam alatta a tüzet.

Pár perc múlva nyomtam rá citromlevet, aprítottam hozzá petrezselymet és újra elkevertem.

Hihetetlen színkavalkád, hihetetlen ízkavalkád, és tényleg eszedben sincs, hogy tököt eszel.

Azt azért meg kell mondanom, nem én találtam fel a spanyolviaszt, már csak azért sem, mert ez brazil, nem spanyol, és étel, nem viasz. Persze, már az én átiratomban, a magunk képére formálva.
Úgy tűnik, a brazilok nem tudják, hogy a tök csak gyalulva, és kaporral jó, és milyen jól teszik!

Forrás: Horváth Boldizsárné Húsz ország konyhája

Időkülönbséges vérségi kaláka

Szombaton reggel gyönyörű zöldcsíkos tököket vettünk, hogy aztán vasárnap töltött tök legyen az ebéd.

Persze, nem az lett, a 10. Blogkóstolóra főztem, és a melegben lusta is voltam mást csinálni. Illetve csináltam. Elméleteket gyártottam arra, mikor és milyen körülmények között lesz meg a töltött tök.

Közben Viola nagyon finom kínaikaját készített, purinszegényet, szépet. Sajnos fénykép nem készült róla, viszont sok lett a rizs. Így szerencsére megmenekültem a rizskészítési fázistól.

Az elmélkedésben arra jutottam, hogy este, relatíve hűvösben csinálom meg a ragut, az uram meg majd belepakolja a tökökbe, ha aktuális lesz.

Ma vált azzá, és nagyon-nagyon finom lett, alig van kedvem írni a jóllakottságtól.

Hozzávalók:

• 3 kicsi tök
• 30 dkg-nyi gomba
• egy marák párolt rizs
• fél kg darált pulyka
• 2 evőkanál vaj
• 1 db lilahagyma
• 1 db vöröshagyma 
• 2 paradicsom
• fokhagyma
• kakukkfű
• szurokfű
• őrölt bors
• só
• 6-7 dl tejföl

A vajon sóval megpároltam az apróra vágott hagymát, megpároltam a gombát, rátettem a húst, fehéredésig kavargattam, fűszereztem, majd hozzátettem a lebőrözött, felkockázott paradicsomokat, és felöntöttem -víz helyett- azzal a paradicsomból kicsurgó lével, ami előző nap keletkezett a paradicsom felszeletelése és a bográcsban fővő lecsóba belekerülése közötti időben az edény alján.

Amikor hidegvízbe állítva kihűlt, bekerült a hűtőszekrénybe a rizs mellé.

Ma az uram kivájta a tököket, kicsit megsózta a belsejüket. A forgács egy részét összekeverte a rizzsel és a raguval.
Kevés olajjal kikent egy tepsit, beleszórta a maradék forgácsot, felsorakoztatta a megtöltött tököket, leöntötte tejföllel és betette a sütőbe, hőlégkeverésbe 200 fokra, kb egy órára, amíg szépen megszínesedtek.

Hihetetlen  illatáradatra értem haza.

Ez az idő nem elég arra, hogy a tök tökéletes puhára süljön, olyan harapós marad. Számunkra így finomabb.

Tökfőzelék is lehetett volna, de nem

 

Gaszrokalandorkodom szinte folyamatosan.

Ez nem azt jelenti, hogy   a most ideírt kairói rakott újtök abszolút autentikus, hanem azt, hogy az engem ért benyomások alapján készítek valamit, úgy, ahogy mi szeretjük.

Az egyiptomi recept szerint a tökszeleteket lisztbe mártják, kisütik olajban. Én úgy gondoltam, a zsenge újtökhöz méltó nyári étel akkor kerekedik belőle, ha a lisztet és az olajban sütést kihagyom. Pici olívaolajjal bekenve grilleztem. Igazából ez nagyon nagy időspórolás is volt, mert a felszeletelés után rápakoltam sütőpapíros tepsire, bekentem nagyon minimális olívaolajjal, bedugtam a grillbe. Amíg sült, elkészült a következő adag tisztítása, olajozása.
Amikor piros lett az első adag, betettem a másodikat, a sülési idő alatt pedig átforgattam, és megkentem az első adag második oldalát.
Mire teljes lett a vetésforgó, a ragu is párolódott a serpenyőben, így ez egy tényleg alacsony munkaidő igényű étel, hiszen a végén a sütő már magára hagyva dolgozik, mi meg kávézgathatunk közben.

Hozzávalók:

• 3 kis újtök héjastól, ujjnyi vastag szeletekre vágva (én félköröket csináltam helytakarékossági okokból)
• 3 evőkanál olívaolaj
• 2 db apróra vágott vöröshagyma
• 1 kávéskanál őrölt koriandermag (mozsárban összezúzom)
• kakukkfű
• törött bors
• 4-5 apró kockára vágott paradicsom (kimagozva, de én csak a héját szedtem le)
• 0,5 kg darált hús (eredetileg bárny, vagy marha, itt pulyka)
• finomra vágott kapor
• 0,5 liter tejföl vagy joghurt
• 5 tojás

A már elmondottak szerint grilleztem a kimagozott tökszeleteket, de akár a magja is bennmaradhatna). Nem sóztam meg grillezés előtt, hogy ne engedjen levet.

A tökkenegetés után megmaradt olajat megforrósítottam, a hagymát üvegesre pároltam benne, rászórtam a koriandert, őröltem borsot, aprítottam kakukkfüvet (persze, akinek nincs fűszerkertész ura, az használhat szárítottat is), beleöntöttem a paradicsomot, megszórtam az aprított kaporral és összepároltam.
Ez volt az a pont, ahol kettévált a húsos szekció és a hústalan szekció igényelte munkafolyamat.
A húsos szekció megkapta a darált húst a serpenyőbe, és kb. 10 percig pároltam a ragut.
Ez épp elég idő volt arra, hogy a lakto-ovo igények kielégülésére összekeverjek kb. 15 cm-nyi csípős gabonakolbászt a hagymás-paradicsomos raguval és összerakjam a grillezett tök egy részével.

 Jutott idő arra is, hogy a másik tálat is kirakjam tökkel. Nem kentem ki külön zsiradékkal, hiszen a tök és a ragu is olívaolajos.

Épp kész lett a ragu (persze, időnként kavarintottam rajta egyet), rátettem a tökre, aztán kiraktam a maradék szeletekkel a tetejét.

Az eredeti recept szerint besamellt ír a tetejére, de szerintem teljesen jó akár joghurt, akár tejföl. Én ezúttal sovány tejfölbe kevertem tojást és sót, azzal fedtem le. Úgy éreztem, kíván pár paradicsomszeletet is a teteje.

Evéskor tettünk a tetejére borsos, kakukkfüves friss tejfölt. Bármilyen zöldségsaláta jó hozzá.

Szerintem a napokban azért tökfőzeléket is csinálok. Talán nyolcadikán, a VOLT fesztiválról feltehetően fáradtan hazatérő, Bálint nevezetű férfiember kedvére.