Almás zabpuding, almás grízpuding, "almából finomat"

Amikor Viola tejcukormentes étrenden volt pici korában, nálunk  az "almából finomat" volt a tejbegríz helyettesítő gyerekkedvenc. Az akkori koránkelős, a sietős reggeleken nem tettünk a tetejére sült almát, és nem pirítottunk hozzá diót, viszont fahéj mindig került rá. Volt, amikor darából főztük, volt, amikor zabpehelyből, mindkettőt nagyon szerették. Akkor is, és azóta is. 

Ma ebéd utáni  desszertté varázsoltuk.

Hozzávalók:

• zabpehely (vagy gríz)
• cukor, vagy ha muszáj, akkor helyette eritrit (bármi, amivel édesítesz)
• fahéj (és ha van, akkor ötfűszer, mert az érdekesebbé teszi az ízét)
• vanília
• citromhéj (ne használj kezelt héjút!)
• vaníliás pudingpor (ezt azért tettem bele, hogy krémesebb állagú legyen, de elhagyható)
• alma
• vaj, vagy magarin, vagy kókuszzsír 
• dió

Nem írtam arányokat, mert a zabpehely esetében az a lényeg, hogy kb. kétszeres/háromszoros mennyiségű vízben főzzük (először kétszeres, aztán pótolgatjuk, ha sűrűnek találjuk), almából meg annyit használjunk, amennyit szeretnénk.  A fűszerek és az édesítés is egyéni ízlés szerinti.

A sorrend:.

Az alma egy részét felkockázod, egy részét pépesíted.
Ha cukorral csinálod, akkor kb. 1 evőkanállal  karamellizálj, dobd rá az almadarabokat és a zsiradékot, citromot, fahéjat. Amikor megpárolódott, édesítsd kedved szerint.
Ha édesítőszert használsz, akkor az almát zsiradékon megpárolod  citromhéjjal, fahéjjal, így a gyümölcs a saját cukortartalmától karamellizálódik, és utána teszed rá az eritritet (vagy amit).

Ami közben az alma párolódik-sül a serpenyőben, megfőzöd a zabpelyhet, vagy grízt a vízben a fűszerekkel, hozzáöntöd a vízzel elkevert pudingport, végül  édesíted. Hozzákevered az almapürét.

Egy száraz lábasban megpirítod a diógerezdeket (az utúbbi években kb. 180 fokon, hőlégkeveréses sütőben szoktam, kb. 5 perc alatt).

Végül poharakba tesszed a zabpudingot, rákanalazod az almát és megszórod dióval.

 Forrón és hidegen is tökéletes.

Rácsos linzer szilvával

Mivel haspók vagyok, kétszer is kóstolok a 17. Blogkóstolón, amiről itt már mindent leírtam.
A fényképezőgép nem ússza meg a szervizelést, de legalább előtte kiküszködtem ezeket a képeket.

Mindössze annyiben más ez a sütemény, mint a Szilué, hogy éppen érik a kertben a szilva, ezért abból készült, és kompótlé helyett elturmixolt szilvával csináltam a pudingot.

Hozzávalók:

A linzerhez:

• 20 dkg liszt (fele teljeskiőrlésű tönkölyt, fele fehérlisztet használtam)
• 10 dkg vaj
• 5 dkg porcukor
• kevés őrölt vanília
• 0,5 dl víz

A töltelék:

• kb. 1 kg szilva, de nem mértük meg
• 3 evőkanál kukoricakeményítő
• 1 evőkanál kókuszcukor + 3 evőkanál kókuszcukor (bármilyen cukor)
• 1 kiskanál kínai ötfűszer (lehet helyette mézeskalácsfűszer, vagy csak fahéj, bármi, amit szeretünk a szilva ízéhez)
• fél citrom lereszelt héja
• 1 kiskanál rum aroma
• kb. 1 dl tej
• kb. 1 dl víz
• 1 maréknyi durvára vagdalt dió

A linzer hozzávalóit gyorsan összegyúrtam úgy, hogy a vizet óvatosan adagoltam hozzá, becsomagoltam és "alaposan" lehűtöttem (az 1 óra helyett 2 napig állt a hűtőszekrényben).

A szilvából egy maréknyit elturmixoltam, fele tej, fele víz keverékével 3,5-4 dl-re kiegészítettem. A többi szilva, a +3 evőkanál kókuszcukor és a  dió kivételével a többi hozzávalót hozzákevertem, úgy, hogy homogénrlegyen, majd 3 percre betettem a mikróba. Azután átkevertem és félretettem hűlni.

A tésztát kivettem a hűtőből, az egyharmadát félretettem, a többit kinyújtottam - egy 25X25 cm-es formába volt elég - úgy, hogy lett pereme is.

170 fokon 8 percig elősütöttem.

A tészta elősütési ideje alatt a szilvákat elnegyedeltem.

A kissé meghűlt pudingot rákentem az elősütött tésztára, kiraktam a szilvacikkekkel, megszórtam a dióval és a kókuszcukorral, és lustaasszony lévén nem csionáltam szép csíkokat a rácshoz, hanem "kukacokat" sodortam, és azzal rácsoztam be.

10 percig sütöttem 200 fokon, amire jó ropogós lett a széle.

Nem túlzok, ha azt mondom, életem egyik legfinomabb süteménye lett.