kókuszos mangófagyi, vagy mangós kókuszfagyi?

Egy kicsit túlzásba vittem a kókusztejet, így az jobban érvényesül, mint a mangó, de így is nagyon finom lett.

Nem írok arányokat, legyen elég annyi, hogy beleszórtam a késes aprítóba egy kis eritritet, kanalaztam hozzá kókusztejet (fémdobozosból a sűrűjéből) és szórtam bele fagyasztott mangókockákat (éles késsel szétvégtam, hogy az aprítógép kése tudjon tőle forogni, nehogy megakassza), és addig forgattam, amíg fagyiállagúra "olvadt".

Omlett, zabpehelyből

 Nem jutott eszembe okosabb megnevezés, mert mégiscsak olyan omlett jellegű... Persze, nagyon finom is, és tök jó reggeli alternatíva.

Hozzávalók (2 adag):

• 8 dkg zabpehely
• 2 dl folyadék (víz is jó, én most mandulatejet használtam, de a kezünk ügyében lévő, általunk használt folyadékok bármelyike jó)
• 1 evőkanálnyi szezámmag
• 0,5 evőkanálnyi útifűmaghéj (elmaradhat, de azért is jó, mert biztosan egybentartja)
• 2 evőkanálnyi sörélesztőpehely (ez is elmaradhat, de azért is jó, mert ízesíti)
• pici só
• 0,5 kk zsiradék (nem extraszűz olívaolajat használtam)

A zabpelyhet leöntöttem a mandulatejjel, hagytam pár percet ázni, majd az olaj kivételével mindent belekevertem.

Egy felforrósított serpenyőt kikentem az olajjal, elsimogattam benne a masszát és mindkét oldalát pirosra sütöttem.

Zöldségekkel megszórva ettem.

Sós tallérok

Úgy néznek ki, mintha sajtos tallérok lennének, de ez csak a látszat. Azt viszont elmondhatom, hogy legalább annyira finom mintha az lenne, csak más. A másságával együtt, illetve attól függetlenül is nagyon finom.
Elöljáróban még annyit, hogy amikor először csináltam, nem tettem bele sörélesztőpelyhet és úgy is nagyon jó volt, de a sörélesztőpehely miatt - az "ezerféle" jótékony hatása mellett - még egy kis sajtos íze is lesz.
A tejtermékeket a korábban már leírt napraforgókrém helyettesíti. Aki tudja, hogy milyen finom a pirított napraforgómag, az bizony el tudja képzelni, hogy ezeknek a tallérokna milyen jó íze lesz tőle.

Egy elektromos ostyasütőt használok, de holnap fogom kipróbálni a tepsiben sütést, és frissítem majd a bejegyzést, leírom az eredményt.

Tehát:

• 2 evőkanálnyi őrölt lenmag  (ezt 2 db tojás helyett használom)
• 15 dkg csicseriborsóliszt
• 20 dkg barnarizsliszt 
• 1 tk. sütőpor
• 1 tk. só
• 10 dkg margarin
• 3 ek. (kb. 5 dkg) sörélesztőpehely
• 20 dkg napraforgókrém 
• 1-1,5 tk. őrölt kömény
  
  

Azzal kezdem, hogy az őrölt lenmagot beáztatom 6 evőkanál vízbe.

Az összes hozzávalót kimérem és beleteszem egy robotgépbe (természetesen gyúrható is, csak én lusta vagyok és kényelmes), ráöntöm a lenmagzselét és összeforgatom. Nagyon hamar elegyedik.
Ezt követően laza mozdulatokkal átgyúrom.

A tésztából kb. 2,5 cm átmérőjű gombócokat formálok (102 db lett) és 3 darabonként megsütöm az ostyasütőben.

Azt gondolom, azok részére, akik nem esznek sem tejtermékeket, sem tojást, ezek a tallérok nagyon jó alter alternatívát jelentenek. 

A csicseriliszttől és a barnarizsliszttől nem kell félni. Ezek együtt - mint hüvelyes és gabona - teljesértékű fehérjévé komplettálódnak, a sörélesztőpehely és a lenmag  pedig nagyon sok értékes tulajdonsággal járulnak az egészségünkhöz. Nem csak vegán étkezés során, és cukormentes diétában érdemes használni ezeket, mivel mindenki szervezetére nagyon jó hatással vannak.

Köszönöm, ha leírod a kapcsolódó gondolataidat a bejegyzés alá, a megjegyzésekbe, és köszönöm, ha megosztod ezt a receptet. Az a mániám, hogy juttassuk el minél több emberhez: az egészséges, rostdús ételek is lehetnek baromira finomak (és szépek is).

Császármorzsa, zabpehelyből

A vasárnapi palacsintázáskor  elhatároztam, hogy jó leszek. Mármint hogy reziliens. Megbirkózom a lustaságommal. Nem kekszet, vagy nápolyit fogok enni délelőttönként és délutánonként, hanem olyasmit, amit szívesen eszem. Persze, nem lépek túl a saját árnyékomon, nem komplikálom túl a helyzetet, csak a saját magammal kapcsolatos rossz érzéseimet enyhítem azzal, hogy valamivel aktívabbá teszem magam és változatosabban eszem. Ezzel együtt lusta maradok, csak kevésbé kényelmes lusta.

A ma délelőtti evés végre megfelelt ennek. Ehhez a kis adag cucchoz a vegyes táplálkozásban 1 db tojás kellene - de ha már a rezilinanciánál tartunk - alkalmazkodva a családtagjaim vegán táplálkozásához, és alkalmazkodva a saját változási igényeimhez is, mindig vannak előkészített alapanyagok a kamrában, a fagyasztószekrényben, üvegekben, stb..., (azt meg csak zárójelben mondom el, hogy 1 evőkanálnyi őrölt lenmag sokkal olcsóbb, mint 1 db tojás, az élettani hatásai pedig ebből a cikkből kiderülnek).

Ezt az egyszemélyes adagot így csináltam:

• 2 dkg teljes kiőrlésű zabpelyhet leöntöttem annyi hidegvízzel, ami épp ellepte. kicsit vártam, majd beletettem 
• 1 tojás helyett 1 dkg őrölt lenmagot (ez egy púpos evőkanálnyi, de függ az őröltség mértékétől) és hozzátettem
• 3 evőkanálnyi vizet, meg 
• egy kis őrölt vaníliát és 
• 1 teáskanál porcukor helyett 1/4 teáskanálnyi "negyedannyi" édesítőszert.

• Hagytam pár percig állni, majd, miután túl sűrűnek találtam, tettem még hozzá 
• egy pici vizet. Fontos, hogy kicsit hígabb legyen, mint egy palacsinta, nehogy "véletlenül" egyben maradjon sülés közben.
• Közben egy palacsintasütőt felforrósítottam és 
• néhány csepp olajat szétkentem rajta.
• Beleöntöttem a masszát és hagytam sülni egy darabig, majd átfordítgattam - mindig egy akkora darabot, ami épp leszakadt -, ha véletlenül mégis egyben maradt egy-egy darabka, azt szétszakítgattam a keverőlapáttal -, mindaddig, amíg át nem sült az egész és felvette a császármorzsa jelleget.

• Eperlekvárral ettem. Persze, jó lett volna, ha tocsog a lekvártól, de én 20 g-nyi CH-t eszem ilyenkor, ezért ebben 1,5 dkg-nyi (egy lapos evőkanál) cukormentes eperlekvár volt.

Köszönöm, ha leírod a kapcsolódó gondolataidat a bejegyzés alá, a megjegyzésekbe és köszönöm, ha megosztod ezt a receptet. Az a mániám, hogy juttassuk el minél több emberhez: az egészséges, rostdús ételek is lehetnek baromira finomak (és szépek is).

Csicseriborsó, zellerszár és sárgarépa

 Szomorú hétfő reggelen tökéletes napfényhelyettestő. Ráadásul finom is.

A címben felsoroltak kaptak egy kis mustáros majonézfürdőt pici fehérbors szórással és tegnap óta a hűtőszekrényben pihentek, mára pedig nagyon finom egységgé kovácsolódtak.

Hozzávalók:

• 3 evőkanálnyi majonéz (vegán, cukormentes)
• 1 evőkanálnyi mustár
• kevés fehérbors
• só
• 10 dkg főtt csicseriborsó
• 3 zellerszár feldarabolva
• 1 sárgarépa finomra reszelve

Egy tálban összekevertem a majonézt, a mustárt, a borsot és a sót. Beleszórtam a lecsölögtetett csicseriborsót és egy krumplinyumóval - olyan tessék-lássék módon, hogy még egész szemek is maradjanak - összenyomogattam. Rászórtam a zellert és a répát, majd jól összekevertem, majd egy zárt üvegedényben betettem a hűtőszekrénybe, ma reggel meg egy részét kenyérre kentem, egy részét retekszeletekkel tunkoltam.
A maradék holnap reggel még nagyon finom lesz.

Házi fagyi újra és újra

 Ugyan nincs kánikula, de egy kis házifagyi mindig jól jön. Na jó. Sok házifagyi is mindig jól jön, de mértéktartó voltam és a felét betettem a fagyasztóba.

Sokat nem lehet róla mesélni. A szokásos "olvasztós" eljárással csináltam. Betettem a hozzávalókat (a gyümölcsöt fagyott állapotban) az aprítógépbe és addig tartottam bekapcsolva, amíg felvette a cucc a fagyiállagot. 8 gombóc lett, ami 33 g szénhidrátot tartalmazott, így a 4 gombócom 1 szem kókuszos keksszel épp jó volt uzsonnára.

A fagyi hozzávalói:

• 30 dkg Erdei mix elnevezésű fagyasztott gyümölcs
• 3 teáskanál eritrit (vagy bármilyen édesítőszer, persze, ha ehetsz, akkor használhatsz cukrot)
• 2 evőkanálnyi habtejszín
• 1,5 evőkanálnyi tejföl

Azt hozzá kell tennem, hogy ez így nem édes, inkább fanyar, aki szereti az édes ízt, csinálja édesebbre.

Tényleg annyi tennivaló van vele, hogy mindent beteszünk az aprítógép táljába, bekapcsoljuk a gépet és addig forgatjuk, amíg eléri a fagyiállagot. 

Köszönöm, ha leírod a kapcsolatos gondolataidat a megjegyzések közé és köszönöm, ha megosztod ezt a receptet, mert mániám, hogy juttassuk el minél több emberhez, hogy az egészséges, rostdús ételek is lehetnek baromira finomak.

Tojáslepény

Gyakran felmerül a kérdés, mivel válthatjuk ki a kenyeret étkezéseink során, hiszen unalmas rendszeresen szendvicset enni. Ez a tojáslepény egy nagyon jó alternatíva, ami 31,1 g szénhidrátot tartalmaz.

Hozzávalók (személyenként):

• 2-3 db tojás
• 4 dkg barnarizsliszt
• kevés magas zsírtartalmú tejszín, esetleg vízzel hígítva)
• pici só

a sütéshez:

• minimális zsiradék a serpenyő kikenéséhez

a tetejére:

• 2-3 dkg sajt a tetejére (ez mimolette volt, de bármilyen sajt tökéletesí)

A hozzávalókat egy kézi habverővel összekevertem, amíg a keverés tartott, a zsiradékot megforrósítottam, mejde beleöntöttem a masszát és lassú tűznél sütöttem.
Amikor már szép színű volt az alja, átfordítottam (egy széles spatulával, lassan, hogy a még nem szilárd tartalom lecsuroghasson a serpenyő aljába), ráreszeltem a sajtot, és amikor az alja is szép színű volt, megettük. Persze, zöldségekkel.

 

Köszönöm, ha leírod a kapcsolatos gondolataidat a megjegyzések közé és köszönöm, ha megosztod ezt a receptet, mert mániám, hogy juttassuk el minél több emberhez, hogy az egészséges, rostdús ételek is lehetnek baromira finomak.

Rácsos almatorta

Már napok óta a konyhapulton volt egy kosárban egy halom, kissé elöregedett alma, de nem jutottam odáig, hogy sütemény legyen belőle. Aztán megjött az én megváltóm, a Bálint nevezetű. Pesztrált engem, amíg az apukája kórházban töltött egy éjszakát, és közben megsütötte az egyik kedvenc almás sütinket. Természetesen átalakította úgy, hogy én is ehessek belőle. (Ez persze arra is utal, hogy ha elcsábulsz erre a sütire, használj olyan lisztet és olyan cukrot, ami neked megfelelő.)

Azt gondolom, a rácsozással sem kell sokat vacakolni. Ez a hányaveti, kissé lompos pont jó. Ugyanolyan finom és még érdekesebb is, mint egy decens torta.  

Hozzávalók:

A töltelékhez

• 1 kg hámozott, felkockázott alma
• 1 citrom nagyon vékonyan (hámozóval) lehámozott héja (csak a sárga rész)
• 1 citrom leve
• 1-2 teáskanál fahéj, vagy mézeskalács fűszer

Ezeket 1-2 evőkanálnyi vízzel összeforraljuk. Nem kell túl puhára főzni, nehogy mire megsül a süti, lekvár legyen belőle.

A tésztához:

• 20 dkg zabpehely, nem túl finomra őrölve (1 dkg-ot tegyél félre a tésztaalap megszórásához)
• 20 dkg teljes kiőrlésű liszt
• 10 dkg cukor mennyiségének megfelelő édesítőszer, most 2,5 dkg "negyedannyi"
• 5-7 g sütőpor
• 2 db tojás
• 20 dkg vaj

Mivel Bálint egy hős, nem lusta és kényelmes, mint az anyukája, ezért először a száraz anyagokat összekeverte, összemorzsolta a vajjal, aztán összegyúrta a tojással.

(Én a szárazanyagokat beleborítottam volna az aprítógépbe, a vajjal morzsásítottam volna, végül belepottyantottam volna a tojásokat, és csak akkor borítottam volna a konyhapultra, amikor már összeállt a tészta.)

Ezután a tészta 2/3-át a sütőpapírral bélelt (24 cm átmérőjű) tortaformába dögönyözte (pici peremet csinált a tésztának), beleszórta a félretett zabpelyhet, beleöntötte a kihűlt almát, majd kukacokat gyúrt a maradék tésztából és berácsozta vele a tetejét.

Hőlégkeverésben 160 fokon sütötte 50 perc alatt ilyen szép színűre. 

Az apukája nagyon örült neki másnap, hogy sütivel vártuk haza.

16 szelettel számolva szeletenként 22 g szénhidrátot tartalmaz (alma 139g, zabpehely 112g, liszt 100g). Persze, a többiek nagyobb szeletet ettek belőle, nekem meg ennyi "jár", ami azért cseppet sem kevés.

Köszönöm, ha leírod a kapcsolatos gondolataidat a megjegyzések közé és köszönöm, ha megosztod ezt a receptet, mert mániám, hogy juttassuk el minél több emberhez, hogy az egészséges, rostdús ételek is lehetnek baromira finomak.

Túrósmarni

 Az urammal legelső közös szakácskönyvünk az 1985. évi OMÉK-on vett Monspart Éva-Salamon Magda féle Főzzünk másképpen is című remekmű, ami évekig nagyon jó szolgálatot tett nekem. Nem csak azért, mert kiszakítja a használóját a pörkölt-rántotthús-fasírt szentháromság bűvöletéből - mondjuk, még benne sem voltam, hiszen főzni sem tudtam -, hanem, tényleg remekmű azért is, mert egyszerűen elkészíthető ételek egyszerű leírásait tartalmazza. Akkoriban mindent szó szerint, mondhatni, betű szerint hasznosítottam belőle, manapság már csak belelapozok, ha inspirálódni szeretnék. 

Évekig egy pici lakásban laktunk, ahol csak egy kétlapos elektromos főzőlapunk volt, így süteményeket nem tudtam sütni. Ebben a könyvben szerencsére rengeteg édesség is van, amit egyszerűen meg lehet csinálni, pontosabban meg lehetett csinálni az akkori abszolút nem tudásommal is és sütő sem kell hozzá.

Az elsők egyike a túrósmarni - az én agyamban túrós marni - volt, amit most is jó csinálni, mert gyorsan elkészül, és jó csinálni azért is, mert könnyen át tudtam alakítani olyanná, hogy a szénhidráttartalma annak megfelelő legyen, ahogyan nekem a megemelkedett vércukorszintem miatt táplálkoznom kell.

Hozzávalók:

• 25 dkg túró 
• 3 dkg olvasztott vaj
• 3 dkg cukor helyett eritrit, vagy más édesítőszer
• csipetnyi só
• 1 citrom reszelt héja (kezeletlen héjú legyen mindenképp!)
• 1 evőkanálnyi citromlé
• 2 tojás, szétválasztva
• 8 dkg teljes kiőrlésű tönkölybúza dara (vagy "sima" gríz, ha neked nem kell erre figyelned)
• a sütéshez még egy kevés vaj
• az evéshez lekvár

Az elkészítés:

A tojásfehérjékből az eritrittel kemény habot verünk.

A túrót egy kicsit áttörjük, jól összekeverjük az olvasztott vajjal, a tojássárgákkal, a citromhéjjal és lével, hozzáadjuk a sót és a darát, végül a tojáshabot.

Egy serpenyőben vajat forrósítunk, beleöntjük a masszát és egyenletesen elterítjük, Szép pirosra sütjük, majd átfordítjuk (egy fedő, vagy egy nagyméretű tányér jól jöhet ehhez a művelethez), a mások oldalát is szép pirosra sütjük (esetleg pótoljuk a felsízvódott vajat, ha szükséges), aztán egy (vagy kettő, én úgy szoktam) fakanál segítségével darabokra "cincáljuk", és még úgy is átpirítjuk.

Mi lekvárral szoktuk enni (ez itt cukormentes barack), de persze nyers gyümölccsel, vagy kompóttal is nagyon finom.

Diós, kókuszos, kakaós és üreges

Amikor egy sütemény már másodszor sem sikerül, kovácsolj előnyt a hátrányból és töltsd meg a keletkezett üreget, ezzel ünnepivé varázsolhatod.

Hozzávalók:

"száraz anyagok":

• 6 evőkanál kókuszreszelék
• 5 evőkanál darált dió
• 1 púpozott és 1 lapos evőkanál kakaó
• 2,5 teáskanál sütőpor
• 1/2 teáskanál szódabikarbóna
• 1 evőkanálnyi negyedannyi édesítőszer (ez 4 evőkanál porcukornak felel meg) 
• kevés vanília

"nedves anyagok":

• 2 evőkanál olívaolaj
• 6 púpozott evőkanál almapüré (aprítógéppel, vagy a "kisbabás" almareszelővel gyártott)
• 3 evőkanál zabpehelypép (ami a masinás tejcsináláskor megmarad, de lehet helyette simán beáztatott zabpehely, vagy 2 tojás)
• 1 citrom lereszelt héja
• 1 evőkanál útifűmaghéj (amit 3 evőkanál vízben áztattam előtte (ehelyett is jó 1 tojás), 
• 3-4 evőkanálnyi zabtejet (ehelyett használj nyugodtan tejet, ha nem vagy vegán)

az üregbe almalekvár (vagy bármi, amit szívesen belepakolsz), a tetejére pirított dió, mogyoró, mandula, én a múltkor diót, most mandulát használtam, késsel felaprítva

Ahogyan készült:

A száraz anyagokat összekevertem, hozzáadtam a nedves anyagokat és az adagoló evőkanállal jól elegyítettem, majd egy gyümölcskenyérformába belesimítottam, és 175 fokon 15 percig, azt követően 120 fokon még 10 percig sütöttem (tűpróba).

Aztán feldühödtem, hogy most is beesett a közepe. Mérgemben kitaláltam, hogy egy kicsi üveg almalekvárt (amit én csináltam) belepakolok az üregbe, és megszórom pirított mandula vagdalékkal.

Most meg csak reménykedem, hogy legközelebb is beesik a közepe! :D

Kókuszos, citromos kölesgolyó

Amikor a kölespudingot csináltam, megfogalmazódott bennem a kókuszos golyó gondolata.  Ma végre el is készült, így

• ehetett belőle Viola barátnője, aki diabéteszes,
• ehetett belőle Anti, aki gluténérzékeny,
• ehetett belőle Viola, aki lefutotta ma a Vivicittá félmaratont,
• ehettünk belőle mi a többiek, akiknek semmi apropó nem szolgált, csak a degeszreevési hajlandóságunk volt óriási.

Nagyon jó lett. Üde, könnyű, már-már az a képzete támad az eszegetőnek, hogy túrós édességet eszik.

 

FONTOS: a kölesnek nagyon magas a szaponintartalma, ami jellegzetes ízt ad neki, ezért sokan nem szeretik. A "szappanos" íztől úgy tudod megszabadítani, hogy alaposan megmosod, Én beleteszem egy szűrőbe, folyatok rá vizet és közben folyamatosan kavargatom a kezemmel, Mire a víz újra teljesen színtelen és átlátszó lesz, a szappanos íz is elmúlik. 

Az eredeti recept, ahogyan először készült (azóta már nem teljesen így csinálom, olvasd a piros betűs részt):

1,5 pohár kölest kétszeres mennyiségű vízben vaníliával megfőztem. Tettem hozzá kb. másfél evőkanálnyi cukornak megfelelő mennyiségű édesítőszert, 1 citrom lereszelt héját, vaníliát, és 4-5 dkg-nyi kókuszreszeléket. Mire teljesen kihűlt, keményebb lett annál, amit én megfelelőnek gondolok a kókuszgolyó állagának, ezért kevés vizet kevertem közé, és még egy kis édesítőt tettem hozzá. Vizes kézzel kigombócoztam, és kókuszreszelékbe hempergettem.  
Nagyon könnyed, és üde desszert. A hígítás miatt azt gondolom, hogy legközelebb 1:3 lesz a köles és a víz aránya. Nem is tudom, miért nem így csináltam, mert ha "körözött" készül belőle, akkor is mindig ezt tartom.

Amit azóta változtattam:

A háromszoros mennyiségű folyadék vált be. Ha "normál" kókusztejjel csinálom, akkor a kölesmennyiség háromszorosát használom. Ha fémdobozos, zsíros kókusztejet használok, azt kétszeresére hígítom,  és abból mérem ki a kölesmennyiség háromszorosát. Tehát megfőzöm a kölest a folyadékban, a végén hozzáteszem az édesítőszert (használhatsz cukrot is, ha neked nem kell helyettesítened), és a kókuszt, meg a reszelt citromhéjat (kezeletlen héjút, vagy biot használok), és citromlevet is nyomojók bele.  Alaposan összekeverem (megkóstolom, ha kell, utánaízesítem. Addig hagyom állni, amíg a kezem már elbírja a hőt, akkor kigombócozom és kókuszba hempergetem. Ha van pirított mandula, akkor az nagyon finom a közepébe.

Az utóbbi időben 2 dologra szoktam még rá: szárított citromhéjat megőrlök, és azt is teszek bele, illetve a forgatáskor a kókuszreszelék közé teszek őrölt liofilizált epret. Ettől szép rózsaszínű lesz a külseje.

A mandulát pirítása: vagy serpenyőben, folyamatos kevergetés mellet pirítotm meg (olyankor, ha eléggé megpirult, azonnal kiöntöm egy tányérra, hogy a serpenyő hője ne piríthassa tovább), vagy forrólevegós sütőben, 160 fokon 10 percig pirítom úgy, hogy félidőben átkavarom.

Fontos, hogy nem szentírás a hozzávalók mennyisége, kóstold meg, és addig alakítsd az ízét és az állagát, amíg a számodra megfelelő lesz.

Nem maradhatnak el a Violáról ma készült képek. A 143 cm-es, 39-40 kg-os "kicsilány" a 2773 női indulóból az 1377. lett, egy laza, jókedvű futással. 

rajtra várva

legyőzte a gravitációt

a pulóver nehezebb ügy volt, mint előtte a 21 km :D

Ééééés, ha legörgettél a végére, megláthatod az epreset is.

Liszttelen, cukortalan

A mai sütinket már tavaly megmutattam itt, de ismétlés a tudás anyja, illetve ahogy az már lenni szokott, nem is pont olyan lett. A receptet persze innen nyomtattam ki. :)

Délután fürdőben voltunk, bambulás közben azon gondolkodtam, hogy aki olvassa esetleg a receptjeimet, rá is szánná magát az elkészítésre, de nem túl gyakorlott sütő-főző, valamint szeret pontos leírás alapján dolgozni, nem megy velem valami sokra. Alig csinálok valamit is úgy, hogy pontosan kimérem, és arról számot is tudok adni. Nem igazán tudom a hozzávalókat glédába szedni, mert ebből is teszek bele egy kicsit, meg abból is, valamint enélkül is jó, meg anélkül is, illetve minden helyettesíthető valamivel.

Tehát, a mai hozzávetőlegesség:

Fél kg túrót összetörtem villával, belekutyultam 3 tojást, édesítőszert, és egy kezeletlen citrom lereszelt héját.

KB. 10 dkg-nyi kókuszreszeléket 5-6 g-nyi sütőporral beletettem az aprítógépbe, lisztesítettem, majd tettem hozzá 4-5 evőkanálnyi darált diót.

A két keveréket összekutyultam, és mivel túl sűrűnek találtam, még egy tojást hozzákevertem, majd beleöntöttem 5 dkg-nyi olvasztott vajat.

A massza felét egy sütőpapírral kibélelt 32 cm x 18 cm-es tepsiben szétterítettem a kezemmel, majd rásimítottam egy gyümölcskeveréket, mely apró kockákra vágott almából, kiwiből, fél zacskónyi aszalt vörösáfonyából, fél citrom levéből, és egy jó nagy szórásnyi kínai ötfűszerből (ez helyettesíthető fahéjjal, mézeskalácsfűszerrel, bármivel, ami az ízlésünknek megfelel), és kb. 2 evőkanálnyi darált lenmagból (hogy legyen ami felveszi a gyümölcs szottyát) állt, majd befedtem a massza másik felével.

Úgy emlékszem, 30 perc alatt sült a teteje szép piros, ropogósra hőlégkeverésen, 180 fokon.

Amíg sült, készítettem hozzá 1 mangóból, 2 kiwiből és 4 almából fél citrom levével egy kis gyümölcsszószt.

Ízlett mindenkinek.