Narancsos sütőtökleves

Borral fűszerezettet szoktam főzni, ilyet.Tegnap úgy gondoltam, bor nélkül csinálom, mert az uramnak még vezetnie kellett, és ha a végén is löttyintek hozzá (úgy finom igazán), akkor nem fő el az alkoholtartalma.

Narancsos lett. Bálint először furcsállotta az ízét, majd mikor kiderült, hogy ez "másmilyen", megnyugodott és finomnak nyilvánította. Lőrinc egyszerűen csak kétszer szedett. Két jó nagy adagot.

Hozzávalók:

• kb. 1,5 kg sütőtök
• kevés vaj, vagy olívaolaj (persze, étolaj is jó)
• 2 közepes vöröshagyma
• 1 kávéskanál fehérbors
• 1 evőkanál currypor
• 1 kávéskanál csípős fűszerpaprika
• 1 evőkanálnyi összevagdalt gyömbér
• 1/3 db reszelt szerecsendió
• só 
• 1 db piros csilipaprika
• 2 narancs leve
• 1 narancs lereszelt héja
• 2 dl tejszín

Így kezdődik a napkelte és az árnyék reggeli játékában:

A megtisztított tököt felkockázom, sütőpapíron 200 fokon megsütöm. Ez kb. 30 percig szokott tartani, de lehet, máskorkisebb kockákra vágom, mert most kb. 45 perc alatt sült száp színűre és puhára.

Mire megsül a tök, felkockázom a hagymát és kevés vajon párolni kezdem. Hozzáadom a fűszereket és együtt párolom tovább. (A gyömbért nem aprítom pépesre, mint ahogyan a hagymát sem túl finomra, a csilipaprikát is magostól karikázom bele, mert a végén a botmixer úgyis kellően pépesre dolgozza.)

Ha már kellemes fűszer illat terjeng  a lakásban, hozzáteszem a hagymás fűszeregyveleghez a tököt, ráreszelem a narancshéjat, és kis ideig együtt kavargatom.
 

A háttérben az uram az adventi koszorút csinálja éppen.

Egy ideig kavargatom, nézegetem, szagolgatom, aztán felöntöm zöldséglével (jobb híján zöldségleves kocka), sózom, és alaposan összeforralom.

Ezután előveszem a botmixert, összeturmixolom, belenyomom a két narancs levét, hozzákavarom a tejszínt, és még egyet rottyantok rajta.

Főzés közben vettük észre, hogy nincs itthon tökmag, így napraforgómagot piratottam hozzá.
A tetejét nyers tökmagolajjal locsoltuk meg. Ezt azért nem soroltam fel a hozzávalókban, mert esetleg elriaszthat valakit ettől az ételtől, ami nagy kár lenne, mert tökmagolaj nélkül is finom.

Mire a leves megfőtt, a koszorú is elkészült:

Csapongó gondolataim

Tegnap nagyon sokat gondoltam nagyira a görhe sütése okán (persze, nincs is talán nap, hogy ne jusson eszembe valamiért). Ma folytatódott. Hazafelé jövet, a buszon eszembe jutott egy szikrázó napsütéses, havas, jeges, talán 1977, vagy 1978 januári délután. Egész délután olvastam, ő meg dohogott velem, hogy ilyen nagylány, és semmi haszna. :)) Közben tököt sütött. Olyan igazi, nagy, vaskos, otthon termett sütőtökből vágott háromszögeket. Aranyszínű volt, és édes. Sose lesz a hőlégkeveréses puccos sütőben olyan ízű, mint az, ami szénnel fűtött sparheltben készült.

Ahogy ezen tűnődtem, eszembe jutott a karácsonyi töklevesünk. Valamiért a felnőttkori énem nem szereti a sült tököt, de a sütőtök krémlevest igen. Amióta Legnagyobbom nem eszik húst, mindig ez a karácsonyi levesünk.

Egy tököt felkockázva, sütőpapíron szétterítve megsütök a sütőben 200 fokon, amíg szép színes külsőt kap. Mivel kisebbek a darabok, mint a normál töksütés esetében, nagyjából 30 perc elegendő.

Miután ez kész, hagymát felkockázok, vajon megpárolom, hozzáteszem a tököt, majd megszórom fehérborssal, curryvel, chiliporral, gyömbérporral, reszelek rá szerecsendiót.

Amikor jól összepirult mindez, akkor felöntöm zöldséglevessel (ritkán használok leveskockát, de ebbe szoktam tenni), és egy pohárnyi édes, ízes fehérborral (hárslevelű, cserszegi fűszeres, ilyesmik). Alaposan összeforralom, majd botmixerrel pépesítem. (Ez az a pont ameddig előzó nap elkészítem, hogy Karácsonykor, vacsora előtt pár perccel csak befejezni kelljen.) Öntök hozzá tejszínt, és még összerottyantom. Van, hogy a végén még egy kicsi bort löttyintek, akkor jobban érvényesül az íze. Azt gondolom, hogy bor nélkül is finom, csak akkor  intenzívebb fűszerezést igényel.

Közben egy tepsin szétterítek tökmagot, megpirítom a sütőben, ezzel szórjuk meg a tetejét, és meglocsoljuk tökmagolajjal.

Amíg ezt írtam, tovább csapongtak a gondolataim, Janikollégám irányába, aki nyers koszton él évek óta. Látom magam előtt, ahogy megbillentené a fejét, mosolyogna kedvesen, ha elmesélném neki, hogy sült tökből főztem levest. Utána megkínálna finom nyers kekszei valamelyikéből, és megbeszélnénk a nyers sütőtök élettani hatásait. Elmondaná, hogy méregtelenítő hatású, nagyszerű antioxidáns, és nagyon örülne, hogy legalább a tetejére pocsolt tökmagolaj nyers. :))