Télies leves

A téli idő arra inspirált, hogy valami télies levest főzzek ma. Összeszedtem a hűtőszekrényben található zöldségeket és elkezdtem pepecselni. Igen, jól írom. Lusta és kényelmes voltom ellenére pepecseltem.
A kelbimbókat kettévágtam és a vágási kerületüket Eleplanttal (növényi zsiradék) kikent serpenyőben megpirítottam.

Közben hagymát nagyon apróra kockáztam és szintén Eleplantban egy kevés sóval pároltam-pirítottam úgy, hogy időnként egy kis forróvízzel felöntöttem, így a végére teljesen szétesett.

Amíg ezek pirultak/puhultak, gombát szeleteltem, elkezdtem pirítani, szintén egy kevés Eleplanton, aztán közékevertem a gombapirítás közben megpucolt, felkarikázott sárgarépát és petrezselyemgyökeret, amikkel együtt pirítottam tovább.

Amíg színesedtek a zöldségek, széttördeltem/vagdostam egy kicsi brokkolit.

Közben eszembe jutott, hogy van egy felbontott mandulajoghurt, így kicseréltem vele az először elővett zabtejszínt.

Miután  megpirult a gomba-zöldség keverék is, mindent beleborítottam egy fazékba, megszórtam vöröshagyma granulátummal, fehérborssal, őröltköménnyel, reszeltem rá szerecsendiót, tettem még bele sót, és felöntöttem vízzel. 
Pár perc főzés után beletettem a brokkolit is.

Amíg főtt a leves, egy kis őrölt zabpelyhet elkevertem a mandulajoghurttal, és amikor minden megpuhult, a kutyulékot beleöntöttem a levesbe. Tettem még bele jó sok felaprított petrezselyemlevelet. Aztán eszembe jutott, hogy akár csíphetne is, ezért néhány bird's eyes paprikát összevágtam és beleszórtam. Ezzel már csak pár pillanatig forraltam.
Isteni lett.

Nem írok hozzávalókat és mennyiségeket sem. Inspirációnak szántam ezt a leírást, nem csak az olvasó, hanem önmagam számára is. Azt szeretném láttatni, hogy hangulattól és a hűtőszekrény tartalmától függően, nagyon finom és nagyon szép ételeket lehet főzni.

Az én hangulatomat most a kertünk, pontosabban a kertünkben lakó erdő látványa befolyásolta.

Imádom a szegfűgombát

Minimális emlékem van apukámról, mivel két és fél éves koromban meghalt. Egy tányér gombalevest azonban teljes bizonyossággal látok magam előtt, amit együtt ettünk, illetve a felnőtt agyam azt gondolja, ő etetett ezzel a levessel. Rengeteg szegfűgomba volt benne, és pici "kockatészták" úszkáltak a piros színű lében.

Nagyon ritkán főzök ilyen levest, és közben mindig elmélázok ezen az emlékképen. Most is ezt tettem.

Piacoztunk szombaton és szép friss szegfűgombát vettünk, így kényelmesen mélázhattam, amíg a kis sepregető ecsetemmel szemenként megpucoltam mind a 35 dkg-ot.

Kb. 6 adagnyi leves lett a következőkből:

• 35 dkg szegfűgomba
• 2 kisebb fej vöröshagyma
• 1 db zöldpaprika
• 1 db kemény paradicsom
• 1 kávéskanálnyi fűszerpaprika őrlemény (én fele édest és fele csípőst használtam)
• őrölt bors
• 1 evőkanálnyi sertészsír (a bóticsiperkéből mindig vajjal, olívaolajjal főzök, de ezt így érzem magaménak)
• 2 db sárgarépa
• 1 db petrezselyemgyökér
• 1 kisebb zellerlevél
• 1 csokor petrezselyemzöld

A galuskához:

• 2 tojás
• 2-3 evőkanálnyi liszt 
• pici só

Szóval, majd egy órán át pepecseltem a gombákkal. Miután szép tiszta homoktalan lett, lefényképeztem.

A felforrósított zsírra rátettem az egyik hagymát nagyon finomra vágva, egy kis sóval, és szép lassan pirítottam, úgy, ahogyan itt, a pörköltkészítési fázisokban leírtam.

Amíg párolódott, majd pörkölődött a hagyma, levágtam a zöldpaprikának kb. a felét és nagyon apróra vagdaltam. Leforráztam a paradicsomot, lehúztam a bőrét és félbevágtam, az egyik felét szintén felaprítottam.

Amikor a hagyma a kellő pörkölődési szintet elérte, rátettem a paprikát és a paradicsomot, teljes lángon átforgattam, így a leve hamar elpárolgott. Ekkor öntöttem rá egy kevés vizet, lefedtem és pároltam pár percig. Lehet, ez így leírva komplikáltnak tűnik, de megcsinálni egyáltalán nem az, és én szeretem, ha a leves leve homogén, nem úszkál benne semmi, ami egyébként a kívánt ízvilág elérése miatt fontos belevaló.

Amikor a hagyma-paprika-paradicsom szentháromság összepárolódott, levettem a fedőt és nagy lángon felforrósítottam az egyveleget. Ekkor szórtam rá a fűszerpaprikákat -hogy a színük a forró zsírban tökéletesen kioldódhasson- és alaposan átkevertem, majd beleszórtam a fazékba a gombát. Felengedtem vízzel, beletettem a felkarikázott leveszöldséget, a megmaradt fél paprikát és paradicsomot, valamint az egészben hagyott vöröshagymát és a zellerlevelet. Megsóztam a levest, őröltem bele borsot és sorsára hagytam, hogy lassú forralás során szépen összeérjenek az ízek.

Mikor a zöldségek puhák lettek, összekevertem 2 tojást és egy kis lisztet meg sót. Inkább folyós volt, mint galuska állagú. Ezt beleszaggattam a levesbe, majd amikor felforrott kikapcsoltam a tüzet, beleszórtam a felaprított petrezselyemlevelet és állni hagytam kb. 10 percet evés előtt.

Leves

Azért leves a bejegyzés címe, mert nem tudom eldönteni, hogy hajdinás gombaleves, vagy gombás hajdinaleves. Egy biztos. Kellemesen tárkonyos és nagyon jóízű.

Most sem akarok írni a jótékony hatásokról meg az egészségességről, hiszen sok helyen olvasható.
A hajdina finom. Nem érdemes mellőzni. Sokat gondolok arra, hogy az őrségi barangolásaink kettes számú hozadéka a sok-sok agyunkba és lelkünkbe zárt szépség után a hajdinás gombaleves.

Amikor kitaláltam, hogy ez lesz ma, elhatároztam, szegfűgomba kerül bele, de persze, ebben a szárazságban semmilyen magától növő gomba nem volt a piacon, így maradt a kommersz csiperke.

Ez a ma főtt nem  olyan, ami az Őrségben szokásos, de legalább annyira finom.

Hozzávalók:

• 0,5 kg gomba 
• 5-6 dkg hajdina
• 2 szál sárgarépa
• 1 szál petrezselyemgyökér
• 1 pici vöröshagyma
• 1 evőkanál vaj
• 1 evőkanál napraforgóolaj
• őrölt bors
• só 
• 2 szál tárkony 
• 2 szelet zöldpaprika
• 3 evőkanál tejföl

Az apróra vágott hagymát a zsiradékok keverékén megpároltam, rászórtam az időközben összevagdalt gombát, kevés apróra vágott tárkonylevelet, őröltem rá borsot, és pároltam.
Kicsit később hozzátettem az összevagdalt zöldségeket, és felöntöttem kb. 2,5 liter vízzel. Amikor felforrt beleszórtam a hajdinát, és eleinte gyakori kevergetéssel forraltam lassú tűzön.
Amikor már a hajdina nem tapad le a fazék aljára, nem szükséges gyakran megkavarni.

Miután minden puhára főtt benne, kiszedtem a hajdinából kb. 1 dl-nyi mennyiséget, és 3 evőkanál tejföllel elturmixoltam, majd visszaöntöttem a fazékba, és picit összeforraltam.
Miután elzártam alatta a tüzet, a maradék tárkonylevelet összeaprítottam és beleszórtam.

Rossz fényképezőgép, betonikus sütemény

Tegnap este "valamiért" újra kefíres süteményt akartam sütni, olyan Mici majdnem sok csokisát. Közben derült ki, nincs itthon pudingpor. Újratervezés következett, gondoltam csinálok hozzá "beleputtyogtatót" túróból. Fél kg túrót 4 tojással, 3 evőkanál keményítővel,  cukorral, vaníliáscukorral, reszelt citromhéjjal elkevertem, de hígnak találtam, ezért tettem hozzá 2 evőkanál tönkölybúza darát, aztán még kettőt. Na, ezt nem kellett volna már, mert amire megsült, minden környező nedvességet magába szívott, túl masszív lett, de szerencsére az ízén nem rontott. Az alaptésztába kandírozott gyümölcsöket, és mézeskalács fűszert tettem.

Közben a fényképezőgép memóriakártyájával is történt valami, és csak ez a sikertelen kép sikeredett róla ma, ebéd előtt.

Szerencsére Anti, Legnagyobbunk kedvese túljárt a memóriakártya eszén, így az ebéd többi részét le tudtuk fényképezni.
Gombalevest főztem, azt a félét, amiről a blog elején írtam. Cikkekre vágott gombát olívaolajos vajon megsütöttem, pici fehér tönkölybúza liszttel megszórtam, felöntöttem vízzel, tettem bele sót, sárgarépát és petrezselyemgyökeret. Pottyantottam bele egy hagymát, egy paprikát, és egy paradicsomot, és egy teatojásban borsot, szerecsendió virágot. Amikor készre főtt, beletettem még zöldborsót, és vajgaluskát.

Csirkemell-curryt ettünk a leves után. Karikára vágott hagymát megpárolok wokban, ráteszek felszeletelt konzerv paradicsomot (jobban szeretem ehhez az ételhez használni, mint a frisset, mert a végére egyneműbbé válik a szósz tőle), kicsit összepárolom, akkor teszek bele fokhagymapépet, kurkumát, curryt, madras curryt, citromlevet, felszeletelt csirkemellet. Miután jól átforrósodott, megszórom kókuszreszelékkel, és felöntöm tejszínnel, vagy tejjel, vagy tejszínnel és tejjel. Alaposan összeforralom, szórok bele frissen törött borsot. Párolt rizzsel szoktuk enni. (Hozzáteszem, mai nagyon kedves vendégeink egyike tett mellé a tányérra egy kis spagettikrémes gombás-húsos sült tésztát, igen mutatós multikulti ebéddé finomítva ezzel.)

Vegafronton tofu-curry volt, amihez a tofut kis hasábokra vágom, és azt főzöm bele a curryszószba.

A mai ebéd

Tegnap 18. szülinap volt nálunk, ma lesz az ünnepi ebéd. Az érintett cigánypecsenyét kért, és Sacher-tortát. Torta ügyben megalkudtunk, kivételesen vettünk egyet, mert tanfolyami napjaim voltak, és ő sem ért rá sütni magának.
A cigánypecsenyét pedig  leírom. Igaz, ez pont nem az a kategória, amire később ne emlékeznék...
Tarja és csirkemell szeleteket tegnap bekentem préselt fokhagymával, őröltem rá borsot, olajat csepegtettem közéjük, és lefedtem fóliával. Most várják a sorsuk bekövetkeztét a hűtőben.
Vegafronton felszeleteltem tofut, ugyanazt tettem vele, mint a hússal, a sorsa is ugyanaz lesz. 


Levest ritkán főzök, ma az is lesz, "sült" gombaleves.
Vettünk fehér, és barna csiperkét, és laskagombát is. A kerekeket cikkekre vágom, a laskát csíkokra. Vajon jó barnára sütöm egy vastag, tapadásgátló bevonatú lábasban, majd kevés tönkölybúzaliszttel megszórom, felöntöm vízzel. A színhatás miatt szoktam bele tenni kevés karikára vágott répát, petrezselyemgyökeret, és a végén zöldborsót is. Vajgaluskát szoktam bele szaggatni, amiben liszt csak épp, hogy van. A tojás és a vaj mellet Natúr vega-mix ételízesítő az alapanyaga, ami csak szárított, őrölt zöldségeket tartalmaz.