Spárga sonkával és csilis sajtmártással

Még tart a spárgaszezon. Nem mondom, hogy ebben az időszakban spárgát spárgával eszünk, de párszor szoktam főzni.
Vannak elegáns és slampos spárgaételeink - itt megnézheted azokat, amik felkerültek a blogra -, ez talán közelít az elegánshoz, az viszont biztos, hogy finom.

Hozzávalók:

• személyenként 5 db spárga 
• só
• szódabikarbóna
• személyenként 1 szelet serrano sonka (bármilyen más füstölt sonka, vagy császárszalonna is tökéletes)
• 15 dkg-nyi vörös cheddar (trappista is jó)
• kevés őrölt fehébors
• kevés reszelt szerecsendió
• 8 dkg vaj (6 dkg a mártáshoz, a többi a kenegetéshez)
• 3 evőkanálnyi liszt (ha figyelned kell a szénhidrát miatt, akkor barnarizsliszt, vagy bármilyen lassan felszívódó, pl. teljes kiőrlésű, zabpehely, stb.)
• 1 bögre húsleves (használj nyugodtan kockát, ha éppen nincs)
• 1 bögre tejhelyettesítő (magtej, tejszín, vizezett tejszín, stb.)
• csilipehely, vagy apróra vagdalt szárított csípőspaprika

A zöldspárgát úgy szoktam  előkészíteni, hogy megfogom a két végét (persze, az egyiknél a virág alatt), és elpattintom. Ahol magától eltörik, már nincsenek fás részek (a letörött fás részt meg szoktam hámozni és levesbe kerül).
Vizet forralok, megsózom, kevés szódabikarbónát is szórok bele (hogy megmaradjon a zöld színe), és beillesztem a párolóbetétet. Ráteszem a spárgákat. Egyszerre csak annyit, mennyi kényelmesen elfér, mert nem szeretném, hogy az alsók puhák legyenek, a felsők meg nyersek maradjanak. Lefedem és 5 percig párolom.

Közben bemelegítem a sütőt kb. 150 fokra, nem akarok majd sütni, csak melegíteni.

Azután ötösével sonkába tekerem, a kötegeket pedig egy kivajazott tálba fektetem. A tetejüket is megkenem egy pici vajjal, hogy ne száradjanak ki, amíg a sütőben összemelegszenek a sonkával. A melegedési idő alatt megcsinálom a sajtmártást.

 

A vajat megmelegítem, beleszórom a lisztet, ráreszelem a szerecsendiót és beleőrölöm a borsot, aztán csak annyi ideig kevergetem, amíg a liszt átforrósodik.
Beleöntöm a hideg tejet, elkeverem, beleöntöm a forró levest (nagyzolhatnék alaplével, de nem akarok...), sózom, aztán alaposan kiforralom úgy, hogy közben kevergetem.
Amikor megfőtt, szép sima a textúrája, akkor beleszórom a lereszelt sajtot és a csilipelyhet. Még egyet rottyan, és már kész is.

Párolt rizzsel (barna, vagy basmati) szoktuk enni. A sajtmártás tetejére szoktunk még pluszban egy kevés (vagy sok) paprikapelyhet szórni.

Szintén spárga

Többször mondtam már, hogy lusta vagyok és kényelmes, valamint sokszor főzök hirtelen felindulásból, hiába tervezem meg esetleg előre. Ezek ma összeadódtak. Főzni sem volt kedvem, egyébként is pizsamanapot tartottunk, és lustálkodtunk egész nap.

Valamelyik este előkaptam  egy csomag zöldspárgát, de végül nem azt csináltam belőle, amit terveztem, így megmaradt a fele, amit jól el is felejtettem. Ma reggel találta meg az uram a hűtőszekrény aljában. Persze, már nem voltak erejük teljében a spárgák, nagyobb darabokat lehetett "lepattintani" belőlük, mint új korukban. Nem szerettem volna kidobni a fás részeket, ezért lehámoztam. Nagyjából egyforma rövid darabokra vágtam az egészet.

Ezután jött életem egyik legnagyobb paradoxona. A hirtelen felindulás és a 30 éve tervezgetés találkozott egymással. A planétás ételkártya sorozatban azóta nézegetem a pohárban párolt tojás receptjét, és mindig úgy gondoltam, hamarosan megcsinálom. Úgy látszik, ma jött el a napja, csak persze feltúrbóztam a megmentendő spárgával. Megállapítottam, hogy a "nyolcvanas években" még a tojás is más volt (Bálint viccelődése szerint a gáz lehetett másmilyen), mert nekem nem készült el 8 perc alatt a párolás, mint ahogyan ígérte a recept írója. Még kb. nyolc percet vártunk türelmesen, aztán átraktam a sütőbe, ott fejeztem be. Szép lett, és finom.

Ötünknek háromfélét csináltam, hogy mindenki szeresse, mert Lőrinc vegetáriánus, Katica pedig nem szereti az önálló életet élő tojásfehérjét.

Hozzávalók (5 személyre):

• 5 szem paradicsom (én 3 közepesből és 8 szem koktélparadicsomból csináltam) vékonyra felszeletelve
• 2 db paprika(1 kápiát és 1 csípős zöldet használtam) apró kockákra vágva
• fél csomag zöldspárga rövid darabokra vágva
• 1,5 evőkanál vaj
• só
• fehérbors
• 10 tojás
• fejenként 1 szelet feketeerdei sonka vékony csíkokra vágva
• pici fűszerpaprika a végén a tetejére
• fejenként egy tűzálló kávéspohár, vagy pástétomforma

Egy evőkanál vajon sóval és fehérborssal megpároltam a zöldségeket. Kiszedtem belőle a vegetáriánus adagot, a többit pedig elkevertem a közben vajon megpirított sonkacsíkokkal. A tűzálló edénykéket kivajaztam, megtöltöttem a raguval, ráütöttem fejenként 2 tojást (a Katicáét felvertem, hogy elkeveredjen a sárgája és a fehérje), és forró vízzel teli lábasba állítottam úgy, hogy kb. egy ujjnyival legyen a víz az edénykék pereme alatt.

Kb. 15 percig pároltam a vízben, de a tetején nem dermedt meg a fehérje, ezért 4-5 percig  forró sütőben sütöttem a végén.

Nagyon laktató, és rendkívül finom. A Kati adagjában a tojásmasszába pici sót és borsot kevertem, a mienk tetejét utólag sóztuk, és egy pici fűszerpaprikát szórtunk rá.

ez a Lőrincé, csak zöldségek vannak a raguban

ez a mienk, feketeerdei sonkával a raguban

ez a Katicáé, felvert tojásokkal a tetején

ez pedig a ragu

Krumpli és spárga

A zöldspárga eleganciája, meg a krumpli slampossága nem nagyon illenek egymáshoz. Vagy mégis? Ennek az ételnek a harmonikus íz- és színvilága megcáfolja az első állításomat. Az pedig a ráadás, hogy gyorsan készül, viszonylag kevés tennivaló van vele.

Volt hozzá diós panírban megsütött zeller és gombaszsósz, de azokról nem készült fénykép. Egyrészt baj, mert finomak voltak, másrészt nem baj, mert ez így, ahogyan van, önmagában is elegendő. Tökéletes egytálétel.

Hozzávalók (kb. 8-10 adag):

• 2 kg krumpli
• 2 csomag zöldspárga
• 3 cikk zúzott fokhagyma
• reszelt szerecsendió (1 kisebb diónak a felét reszeltem bele)
• só
• 375 g (1 nagy pohár) tejföl
• kb. 1,5-2 dl tejföl
• 2 tojás
• az edény kikenéséhez vaj

A krumplit héjastól előfőztem, a spárgát előpároltam. Én nem szoktam az utóbbi időben a spárgával olyan óvatosan és szakszerűen bánni, ahogyan a klasszikus receptek leírják. Lazán megfogom, és az alja felől elpattintom. A törés alatti alsó részek hámozás után krémleves-alkatrészek lesznek. A felső részeket ráfektetem egy párolóbetétre, és sós víz gőze fölött megpuhítom.

A krumplikat felkarikázva berakosgattam a kivajazott edénybe. A spárgákat ráfektettem a krumplikra. A tojással, fűszerekkel elkevert tejfölhöz annyi tejszínt öntöttem, hogy könnyen szétfolyhasson a krumplikon, és jól becsurogjon közé. 

200 fokon addig sütöttem, amíg megpirult a teteje.

Spárga és paradicsom

Más években egy-egy szezonban több ételt is csinálunk spárgából, az idén viszont valahogy elmaradt. Az uram nagyon odavan érte, így a szezon vége felé közeledve a muszáj volt a kedvéért venni. Mármint örömködési muszáj, mer'hát mégiscsak az ő kedvére főzök, vagy mi.

Egy szép nagy csomaggal vettünk. Persze, ugyanúgy fél kg-os volt, mint a többi, de mivel zsengék és nagyon véknyak voltak, jó sok volt benne. Hogy valójában mit csinálok belőle, azt csak ma reggel gondoltam ki. Köret (vagy saláta, kinek hogy tetszik) lett belőle fokhagymás-tejszínes tengeri halhoz és gombához. (A halat nem fényképeztem le, a gombából valószínűleg lesz később bejegyzés, bár nem túl látványos étel, de annál finomabb.)

Citromos paradicsom és spárga

Hozzávalók (4-en ettünk belőle):

• 50 dkg zöld spárga
• 1 nagy csipet só
• pici szódabikarbóna
• 6 db paradicsom
• fél citrom húsa
• fél vöröshagyma
• 1 evőkanálnyi olívaolaj
• 1 evőkanálnyi mustár

A spárgák alját megtörtem, kb. másfél cm-nél törtek el, azokat félretettem, majd valami levesbe bekerülnek.

Egy fazék aljába öntöttem vizet és egy csipet sóval felfőztem, aztán beletettem a szódabikarbónát, hogy szép zöld maradjon a spárga színe.

A spárgákat elfektettem a párolóbetéten, a forró víz fölé tettem, lefedtem és pár percig pároltam. Kicsit "harapósra" hagytam.

A hagymát nagyon finomra összevágtam, a lehártyázott citrommal ugyanígy tettem, majd olívaolajjal és egy evőkanálnyi mustárral összekevertem.

Ebbe az öntetbe került bele az összevagdalt spárga és a darabokra vagdalt paradicsom.

Ebédig a hűtőben tartottuk.

Nem tévedés, több só nem került bele, csak annyi, amennyit a főzővízbe tettem. A hagyma, a citrom és a mustár épp eléggé ízesítette, nem hiányzott a só.

Vermouthos spárgakrémleves sült gombával és zöldséggaluskával

Hozzátartozik, hogy nem szeretem különösebben a spárgát és előkészíteni is legalább annyira zsenánt, mint pl. a halászlét paszírozni. Mondtam már, hogy én nagyon lusta háziasszony vagyok, kevés dolgot szeretek csinálni, ami macerás.

Évente egyszer azért csak rászánom magam a spárgával kapcsolatos műveletekre. Most krémleves készült belőle.

Hozzávalók:

• 50 dkg zöld levesspárga
• 1 db vöröshagyma
• 1 pohárnyi  száraz vermouth
• zöldségleves (ezúttal 1 db leveskockát használtam)
• fehérbors
• 3 evőkanálnyi vaj
• kevés olívaolaj
• 1 evőkanál étkezési keményítő
• 2,5 dl tejszín
• 30 dkg  gomba
• minimális szétzúzott fokhagyma
• őröltbors
• 2 evőkanálnyi szárított zöldség (esetünkben Natúr vega-mix ételízesítő, ami csak szárított zöldségeket tartalmaz)
• 1 evőkanálnyi liszt
• 1 tojás
• só

Legelőször túlesek az undokságon. Megtisztítom a spárgák alsó részét egy hámozóval a fás részektől. Azután a  fejeket letöröm és félreteszem, az alsó részeket pedig kisebb darabokra vágom. Ettől kezdve már jobb kedvvel haladok tovább. 

A hagymát csak úgy tessék-lássék felkockázom (mivel úgyis turmixolás áldozata lesz), 1 evőkanál vajon kevés sóval párolom. Amikor üvegessé válik,  megszórom fehérborssal, átkavarom, majd öntök rá egy pohár vermouthot. Ezt követően beleteszem az apróra vágott spárgarészeket, felöntöm a zöldséglével (ez húslé is lehet, de nálunk Viola miatt nem az), megsózom és lassú tűzön forralom.

Közben a gombákat cikkekre vágom. Egy evőkanál vaj és kevés olívaolaj keverékén pirosra sütöm, a végén minimális zúzott  fokhagymát teszek rá, tekerek borsot, picit sózom, és félreteszem a spárgafejek mellé.

A tejszínt és a keményítőt összekeverem.

Ez alatt az idő alatt a levesben puhára főnek a spárgadarabok, így egy botmixerrel zöldszínű egyveleget gyártok belőle..

Visszateszem a tűzre, belerakom a párolt gombát és a spárgafejeket. 

Hogy ne vesszenek kárba az ott keletkezett ízek, a serpenyőt, amiben a gombát megpirítottam, kiöblítem egy kis levessel, és ezt a finom fűszeres lét is beleöntöm a fazékba.

Elkészítem a zöldséggaluskát. Egy müzlistálkába beleteszem a vajat, a szárított zöldségeket, a tojást, a lisztet és egy egészen picike sót. Rögtön beleszaggatom a levesbe egy kávéskanállal (vagy késsel, már nem is tudom).

Ekkor egy keveset kimerek a levesből, "hőkiegyenlítek" a tejszínes kutyulékben, az is bele a levesbe, majd még egy pici vermouth is, az íze kedvéért. Egyet rottyan még, és kész is.

Igazából nem tudom, miért nem szeretem a spárga körüli munkálatokat, mert a zöld (számomra ez tavaszi, a sárga olyan semmilyen) mindig zsenge, alig van egy kis pucolnivaló az alján, összességében hamar kész vagyok. Biztos valami fóbia. :))