Marokkói zsidó csirkepörkölt

Az uram találta ezt a blogbejegyzést, és nagyon hamar eldöntötte, hogy mi is megfőzzük ezt az ételt. Kedvemre való lett a dolog. Egyrészt, mert tetszett ez a "pörkölt", másrészt, mert ha ő ilyet mond, azt ki kell használni. Ugyanis nagyon ritkán fordul elő, hogy ne krumplistészta legyen a válasz a mit együnk holnap kérdésre. Nem azért mondja ezt, mert a krumplistészta a "leg" az életében, hanem azér', mer' nem jut eszébe más. Nem is tudom, mi a fenének főzök neki...

Szóval, vettünk csirkecombokat, és zöld olívabogyót. Mivel én sem vagyok sem marokkói, sem nagymama, az itthon lévő fekete olívabogyókat is belefőztem, és egészes konzervparadicsomokat nyomkodtam szét hozzá, csak úgy, a kezemmel.

Aztán persze, itt a vegafront. Ők gombát, cukkinit és padlizsánt kaptak ilyenformán megfőzve. Nagyon jó lett.

A húsos szekció képviseletében pedig Anti, mint olívabogyónemszerető, csak csirkét és szószt kapott.

Több variáció nem volt, a barnarizzsel  egységesen szimpatizálunk.

Hozzávalók:

• 10 db csirke felső comb
• 2 evőknál olívaolaj
• 4 cikk zúzott fokhagyma
• 1 púpozott kávéskanál fűszerpaprika
• 1 púpozott kávéskanál csípős fűszerpaprika
• 1 kávéskanál római kömény
• 1 kávéskanál kurkuma
• 1 nagy marék olívabogyó
• só
• (frissen) őrölt bors
• 1 doboz egészes paradicsomkonzerv
• 1 pohárnyi paradicsompüré

Az elkészítése:

• Egy nagy serpenyőben az olívaolajon mindkét oldalán megpirítottam az előzőleg szárazra törölt csirkecomb darabokat. (Így is fröcsögött, muszáj volt a következő fázis előtt takarítani. Ilyenkor mindig látom magam előtt Nigella Lawsont, ahogyan a kis fehér kosztümkabátkájábn süti a rántott báránybordát...) Miután szép pirosak lettek, átraktam egy edénybe, ami nem engedte, hogy kihűljenek.

• A takarítás ideje épp elég volt arra, hogy a lábas egy kicsit lehűljön, így a zúzott fokhagymát szép sárgára tudtam pirítani a magmaradt olajban, nem égettem meg. 

• Hozzátettem a paradicsomot, paprikát, római köményt, kurkumát, sót, borsot és az olajbogyót, lefedtem, és kevés ideig forraltam.

• Beletettem a csirkét, öntöttem hozzá egy fél bögre vizet (ilyenkor forrót szoktam, hogy ne hűtse le az ételt), és készre főztem.

Mindeközben az ötletgazda csinált egy nagy halom párolt barnarizst.

A vegán verzióhoz megpirítottam külön a gombát, külön az előre besózott és kinyomkodott padlizsánt és a cukkinit. A továbbiakban ugyanúgy készült, mint a húsos. Itt részletesen leírtam.

Csirke, birsalma és a Máté kecsapja

Kaptunk egy nagy kosár birsalmát. Persze, hogy birsalmasajt lesz belőle, de elvettem belőle párat, és ma azt ebédeltünk. Ki csirkével, ki tofuval.

Hozzávalók (kb. 6 adagnyi):

• másfél csirkemell, nem túl szabályos szeletkékre vágva
• 5 nagy birsalma
• fél tofu (a vegetáriánus szekciónak)

A páchoz:

• 2 csurgatásnyi méz
• 1,5 dl-nyi kecsap
• 3-4 csavarás őrölt színes bors
• 2 kávéskanálnyi fokhagymagranulátum (nem akartam, hogy ma fokhagymaszagú legyen a kezem)
• 2 evőkanálnyi és még egy pici olívaolaj
• 1 csípőspaprika, apróra vágva
• 1 evőkanálnyi mustár
• 1 nagy csipet só

Tegnap este: A mártáshoz valókat jól összekevertem. Egy kis részét külön  tettem, abba belekevertem a felszeletelt tofut.  A többibe beleforgattam a csirkemell szeletkéket és eltettem a hűtőbe.

Ma délelőtt: a birsalmákat cikkekre vágtam és összekevertem az este előkészített pácolt hússal, illetve tofuval.
Véknyan kiolajoztam két edényt, szétterítettem bennük a tofus és csirkés cuccot, majd 200 fokon pirosra sütottem.
Ha jól emlékszem, kb. 40 percig tartott.

Sütőben megsütött krumpli cikkeket ettünk hozzá, de azt nem fényképeztem le.

Lecsós csirke?

Ha mindenképp kategorizálni szeretném, akkor leginkább az. Olyan napokra való, amikor lusták vagyunk főzni, vagy egyébként is sok a dolgunk.Nálunk most a kettő együtt hatott, így nem tudtam 1 óránál több időt fordítani ebédfőzésre.

Hozzávalók (kb. 5 személyre):

• 4 db csirkecomb filé
• 3 cikk fokhagyma
• 3 dl-nyi tej
• 4-5 db zöldpaprika 
• 4-5 db paradicsom
• 4-5 db hagyma
• őrölt bors
• olívaolaj
• só
• zöldfűszerek (bazsalikom, szurokfű, kakukkfű)

Előző este összezúztam a fokhagymákat, szórtam rá sót, felöntöttem tejjel, beletettem a combfiléket, lefóliáztam és bedugtam a hűtőbe.

Másnap, ebéd előtt egy órával felszeleteltem a paprikát, paradicsomot, hagymát, és olívaolajjal kikent tepsibe rétegeztem durva szemű tengerisó-hagyma-paradicsom-paprika-lecsöpögtetett csirke-zöldfűszerek- (frissen) őrölt bors- hagyma- paprika- paradicsom- durvaszemű tengerisó-zöldfűszerek sorrendben. Szórtam a tetejére csilikarikákat is.

180 fokra állítottam a sütőt, fél órán át úgy sütöttem, majd felvettem 250 fokra a következő félórára. Egyszer átforgattam az egészet, hogy a tetején lévő paradicsomszeletek ne égjenek meg.
Nem párolgott el a leve teljesen, ezért az utolsó 10 perc elején öntöttem le  belőle, csak annyit hagytam, amitől szaftos, de nem vizes lett.

Sütés előtt:

Sütés után:

Igazi sült hagymás, igazi zelleres, nincs mit tagadni, műkrumplipürét csináltunk hozzá. (Elfelejtettünk krumplit venni, krumplipüré por meg krumpliskenyér csináláshoz többnyire van itthon.)

Hozzávalók:

• egy nagy kupac krumplipüré
• egy nagy zeller
• két nagy hagyma
• vaj (mert úgy finomabb, de az sem volt itthon, úgyhogy olívaolajat használtam)

A zellert kockákra vágtam, egy gyorsfőzőben betéten sós vízgőzben puhára pároltam, és pürésítettem.

A hagymát felkockáztam és só nélkül (fontos, mert különben a só vizet von ki belőle és inkább párolódik, mint pirul) pirosas-barnásra pirítottam az olívaolajon.


Végül a háromféle hozzávalót alaposan elkevertem.

Céklából, sárgarépából és káposztából készült fokhagymás-joghurtos salátát ettünk hozzá.

Joghurtfürdő előtt:

 

Joghurtfürdő után:

Curry illatú vasárnap

 

Emlegettem már itt, hogy az én uram az ünnepeire csirke-curryt kér újra és újra, mondván, hogy arra emlékszik, azt tudja is, hogy micsoda, és hogy néz ki.

Most eljött az ő nyári ünnepe, és nem lévén stílusromboló, újra azt kért. Persze, hogy megcsináltam.

Ezúttal madraszi currys csirkecomb, rizs, indiai vegyes saláta és pirított padlizsán curryval volt a menü.

Gasztrokalandozásaimat Horváth Boldizsárné (tán ez lehet Horváth Rozi lyánkorineve) 1985-ben kiadott Húsz ország konyhája című könyvéből is gyakran merítem. Nagyon szeretem,  az utóbbi 15 évben már Magyarországon is kapni a benne lévő hozzávalókat, így gyakran főzök belőle.
Két dolgot azért -a finom ételek megköszönése mellett- felrovok neki. Gyakran ajánl vegetát(!). Elképzelem, hogy brazíliában, Sri Lankán, vagy Elefántcsontparton ezerrel szórják a levesbe, szószba. A másik, hogy ő is köménynek fordítja a római köményt.

Szép sorjában az ételek, először a köretek:

Pirított padlizsán curryval

(ez nem teljesen autentikus, mert én nem bő olajban sütöm a padlizsánt, hanem kevés olajban, wokban pirítom meg)

• 2 db közepes padlizsán héjastól, 5 cm-es csíkokra vágva
• 1 csipetnyi kurkuma
• só
• 1 evőkanál olaj a padlizsán sütéséhez
• 1 evőkanál olaj
• 2 db apróra vágott vöröshagyma
• 2 szál zellerlevél apróra vágva
• 2 db hegyes csípőspaprika apróra vágva
• 3 gerezd zúzott fokhagyma
• 5 cm-nyi fahéjrúd
• 3 szem szegfűszeg
• 1 teáskanál összezúzott mustármag
• 2 ek borecet
• 2 teáskanál cukor
• 1,5 dl tej
• 1 teáskanál currypor

A kurkumával és a sóval összekevert padlizsándarabokat wokban pirosra sütöttem.

A hagymát üvegesre pároltam, a padlizsán és a curry kivételével a többi hozzávalót beletettem az edénybe és puhára pároltam úgy, hogy leve ne maradjon. Hozzátettem a curryt és a padlizsánt, és teljesen szárazra pároltam. 

Melegen tartottam a tálalásig.

Indiai vegyes saláta

• 1/2 kg paradicsom
• 2 db vöröshagyma
• 2 banán
• 1 evőkanál friss gyömbér
• 1 db citrom leve
• 3 ek salátaolaj (én olívát használtam)
• 1 teáskanál só
• összevagdalt mentalevelek

A paradicsomot nagyobb darabokra vágjuk és hidegre tesszük.
Tálalás előtt nagyon vékony szeletekre vágjuk a hagymát, hosszában negyedeljük, majd keresztben felszeleteljük a banánt, meghámozzuk és apróra vágjuk a gyömbért, és mindent összekeverünk egy tálban.

Currykhez való klasszikus uborka köret:

• 1 db vékony szeletekre vágott, enyhén sózott uborka
• 2-3 dkg mazsola
• citromlé
• fél pohár joghurt

Mindezeket összekeverjük, és tálra rakjuk.

Most pedig a főétel:

Madraszi csirke curry

• 2 evőkanál vaj
• 4 db apróra vagdalt vöröshagyma
• 2 gerezd péppé zúzott fokhagyma
• 3 evőkanál madraszi currypor (én 2 evőkanállalt tettem, a harmadik mangós curry volt, de mindegy milyen, "sima" is jó)
• 6 db lebőrözött csirkecomb
• 50 dkg hámozott, apróra vagdalt paradicsom
• valamilyen csípőspaprika (én szárítottat használtam, hogy ne lecsósodjon el az íze) összevagdalva
• só
• 3 dl forróvíz
• 2 dl tej, vagy tejszín
• 10 dkg kókuszreszelék (Itt azért el kell mondani, hogy kókusztejet ír a recept, de csinálni lusta voltam, vásárolni nem voltunk, mert elromlott az autó, így meg több lett a szaftja)

Vaslábasban megforrósítottam az olajat, üvegesre pároltam benne a hagymát és a fokhagymát.

Beletettem a curryt és addig pirítottam, amíg a finom curryillat bejárta a házat (2 perc). Ekkor beletettem a combokat,kavargatva pirítottam kb. 6 percig (itt csalni kellett, mert kezdett leragadni, így kapott egy kortynyi előleget a vízből). Összességében úgy 8-10 perc volt a pirítás.
Ekkor ráöntöttem az összes többi hozzávalót, elkevertem, és betettem a sütőbe 180 fokra, 1 órára.

Másnapra közben csináltam egy kis csirkeparikást. Az érzékenyebb lelkivilágú olvasóktól ezzel búcsúzom mára:

Madárlátta pogácsa és kifli. Volt csirke is.

Vendégségbe készültünk ma délután. Elgondoltam, hogy meleg pogácsát és meleg kifliket viszünk magunkkal. El is indultunk, aztán visszafordultunk. Sehol nem volt az út letakarítva, az autópálya felhajtója előtti körforgalomban kétszer is megcsúsztunk annak ellenére, hogy jók a gumik az autón, és az uram is jól vezet. Miután azt láttuk, hogy a felhajtó is merő egy hókása, egy pillanat alatt eldöntöttük, hogy ott jövünk ki a körforgalomból, ahol belementünk...

A pogácsák és a kiflik a térdeimet melengették egy kosárban. Persze, fogalmuk sem volt, mi történik körülöttük. Szerencsére a legalább telefonok működtek ebben az "ítéletidőben"  (Iszonyú röhejesnek tartom, hogy egész télen egyszer van egy normális téli időjárás, és nem kezelik a helyzetet. Gondolom, spórolni kell a takarító járművek üzemanyagával és humánerő költségével...), így  értesíthettük a baráti társaságot, akikkel töltöttük volna a délutánt, hogy képeken részesülhetnek a kiflik és pogácsák látványából.
Cserébe a háziasszony megígérte, mi is kapunk képeket azokról az ételekből, amit ők ettek.

Nos, a pogácsák és a kiflik:

Az uram kiflijei már korábban szerepet kaptak itt, most csak annyit róluk, hogy 2/3 rész graham és rozsliszt, egyharmad rész fehér liszt keverékből készültek.
A pogácsák:  még réges-rég, egy NLC-s vacsora-találka része volt egy finom krumplis pogácsa. Akkori háziasszonyunk, Zita (egész nap nem jut eszembe a nickneve, nem tudom miért /ha látod ezt, Zita, akkor szóljál!/) készítette, és nagyon finom volt. Ez az alapja, meg az akkori sok kedves emlék, de igazán csak a krumplitartalom köti az eredeti recepthez.

25 dkg graham lisztet, 10 dkg rozslisztet, 15 dkg fehér finomlisztet 20 dkg margarinnal és egy evőkanál sóval morzsásítottam a robotgépben. Kiöntöttem a konyhapultra, "rákukacozott" az uram 50 dkg főtt krumplit, azzal az idétlen krunplinyomóval ami van. Közben megegyeztünk, hogy vennünk kell egy másikat. Kicsit összakevertem a morzsával, majd belegyúrtam egy kevés cukros tejben felfuttatott 5 dkg élesztőt, és annyi tejfölt, hogy könnyen gyúrható, a kezemhez nem tapadó tészta keletkezzen belőle.

A lényeget majdnem kifelejtettem, mint a múltkor a szilvás öntetet. A magok! :)

Egy tapadásgátló bevonatú serpenyőbe pici sót tettem, és beleöntöttem egy zacskó hántolt tökmagot és egy zacskó hántolt napraforgómagot, Folyamatosan kevergettem, és amikor már kezdett színeződni, öntöttem bele szezám- és lenmagot. Az arányok lényegtelenek, amúgy bármit és bármennyit, abból, ami van itthon. Tovább kevergettem mindaddig, amíg a szezámmag is elszíneződött, és nagyon finom illat lett a lakásban. Ekkor kiöntöttem egy nagy fémtálcára, és szétterítettem rajta. Éppen meghűlt, mire bele kellett gyúrni a pogácsába és a kiflibe.

Miután belekerültek a magok is a tésztába, kb. másfél ujjnyi vastagságúra kinyújtottam, bevagdaltam, megkentem tojással, és 200 fokra előmelegített sütőben 20 perc alatt szép pirosra sütöttem.

Az előmelegítés kb. 50 percig tartott, és ez lett a végeredménye:

Most, hogy hetek óta fáj a vállam (persze, nem megyek orvoshoz), az uram nagyon sokat segít a konyhában (amellett, hogy egyébként gyakorlatilag övé a háztartás, mert én nagyon kevés időt töltök itthon hétköznapokon). Az az igazság, hogy nem szívesen fogdossa a nyers húsokat (nem is túl nagy húsevő), de most nagyon hősies volt, ő pácolta be a csirkét tegnap, rám csak a sütőedénybe rakosgatás maradt mára.

Szóval, 2 kg-nyi csirkeszárnyról levágta a végeket (lefagyasztottuk, jó lesz valamikor levesbe), a többi részét kettévágta. A nagy kelesztőtálba belereszelte 3 narancs héját, belenyomta a levét, tett bele 1,5 dl mézet, 1 dl szójaszószt, egy jó nagy púpos evőkanál mustárt, 3 evőkanál étolajat, 3 cikk szétnyomott fokhagymát, összeaprított, szárított csípőspaprikát, egy evőkanálnyi ketchupot és -Tabasco helyett- van most itthon valami kínai brutál csípős paprikaszósz, abból is 1 evőkanállal, épp úgy, ahogyan egy kedves kolléganője, Ica évekkel ezelőtt elmondta neki ezt a receptet. Ebben a keverékben alaposan megfürdette a szárnydarabokat, és lefedve betette a hűtőszekrénybe  éjszakára.

Ma délelőtt belesorakoztattam őket az üvegtepsibe, ráöntöttem a páclevet, majd lefedtem alufóliával. 200 fokon sütöttem 30-35 percig, majd kibontottam, átforgattam a szárnydarabokat, és még pirítottam 10-15 percig.

Legkisebb gyermekünk ebéd után (párolt rizs volt hozzá a köret) a magos pogácsával tunkolta a csípős-édes szószt a tepsiből. Szerinte nagyon király. :))