Vörösborban, kéksajttal sült fokhagymás csirkecombok

Előrebocsátom, ez egy csapongó bejegyzés lesz, egy fázisfotóval a legelején.

alaposan borsozott, vajban elősütött, vörösborral meglocsolt csirkecombok

Az ételt 4 évvel ezelőtt csináltam először, egy kedves ismerősöm, Gáspár Zsuzsa elmesélése alapján. Azt tudni kell, hogy Zsuzsa nem olyan botcsinálta ételleíró, mint én. Ő gyönyörű ételeket tud gyönyörűen mesélni, ha ide kattintotok, el is olvashatjátok az ARNOLFINI KANTIN lenyűgöző írásai között.

Amikor 4 éve megfőztem az ételt és Zsuzsa megengedte, hogy megemlítsem őt a blogbejegyzésemben -remélem, azóta nem gondolta meg magát -, talán a lustaságom miatt, elmaradt a blogbejegyzés. Azóta időnként eszembe jutott, de valamiért mindig halogattam, annak ellenére, hogy túlzás nélkül mondhatom, ez az egyik legfinomabb csirkeétel, amit ezidáig ettem.

Felmerülhet a kérdés, miért pont most... Elmondom.
Bátran állítom, hogy a családom  környezettudatos életet él. Igyekszünk minél kevesebb hulladékot termelni, tudatosan vásárolni, környezetbarát termékeket venni, a tárgyainkat a legvégsőkig "kizsákmányolni", egyszóval azon vagyunk, hogy a háztartásaink haladjanak a fenntarthatóság felé.
Ebben az ügyben a helyi vásárlás terén elmaradásunk volt. Amíg dolgoztam - a munkavégzésem idejének iszonyú mértékű hektikussága miatt - általában ott vásároltunk, ahol éppen sikerült (nem röhög, volt, hogy az uram Aszódon kezdett el vásárolni, amíg rám várakozott, nem egyszer Budán vásároltunk, de jól ismerjük a Budapest déli végein fekvő élelmiszeráruházakat is). Mivel az életemnek ez a szakasza lezárult, ennek véget tudtunk vetni és - mint ahogyan azt korábban többször hírül adtam, rendszeres vásárlója tudok lenni a helyi csomagolásmentes boltnak, és szombatonként tudunk vásárolni a helyi piacon. Feltett szándékom, hogy az ott árusító ős- és kistermelőkről hírt adok a bejegyzéseimben, illetve megemlítem őket azokban a facebook csoportokban, ahol annak helye van (pl.: Fóti hulladékcsökkentők, Fóti Termelői Közösség, Fóti Városi Piac stb.).
Ezen a szombaton Szarka Lajos úrtól - aki fóti őstermelő - vásároltunk, aki zöldségeket és tojást árult, és a Tolbán Sajtmanufaktúrától vettünk füstölt parenyica falatkákat, meg egy szép nagy darab Tolbán Kéksajtot, kettévágva. Ez utóbbi azért lényeges, mert vásárolhatunk tőlük csomagolóanyagmentesen a saját edényünkbe, és a mi üvegtálkánkba csak kettévágva fért bele.

sörélesztópehely, csicseriborsólisz és zabpehely a Czifra Cekkerből, petrezselymzöld Szarka Lajos őstermelőtől és sajtok a Tolbán Sajtmanufaktúrától

"Nadehogyszavamatnefelejcsem", amikor megláttam a sajtos pulton a gyönyőrű, érett kéksajtot, azonnal tudtam, hogy nem sült csirkecomb, hanem vörösboros, sajtos, fokhagymás csirkecomb lesz a család húsevő szekciójának a vasárnapi ebédje, és friss fényképekkel megcsinálom végre blogbejegyzést is..

Az étel leírása, ahogy Zsuzsa eredetileg elmondta (leírta) nekem:

Rokfortos csirke. 

"Olcsónak nem nevezném, mert a csirkéhez, kvázi fűszerként társul az alapanyagok között tejszín, vörösbor és rokfort. De időnként azért el lehet készíteni, nálunk a lányom nagy kedvence. Van lusta változat, és van a buzgó -- az utóbbit mondom el, a lusta szinte következik belőle. Alapanyagok, kb. mert az isten megmondhatója, attól függ, hányan vagyunk: mondjuk 8 egész csirkecomb, 30 dkg jó, érett rokfort, 3-4 dl tejszín, minimum 8-10 gerezd fokhagyma, bors, 2-3 dl. jó minőségű vörösbor. Speciel só, az nem kell hozzá, mert a rokfort elég sós. A húsdarabokat beborsozzuk -- nagyon! Kétszer annyi bors megy rá, mint amennyit jónak látsz -- nem lesz csípős. A beborsozott húsdarabokat forró olajban (vagy amilyen zsiradék van ott, én speciel libazsírral főzök, ha egy mód van rá, de ennél a receptnél igazán mindegy) körbesütöm, átteszem szépen elrendezve a tepsibe. A serpenyőt, amiben a hús pirult egy-két dl vörösborral "kiöblítem", ráöntöm a tepsiben lévő húsra. Utána egy lábasban melegíteni kezdem a tejszínt, belemorzsolom a rokfortot, belenyomom a fokhagyma gerezdeket, mikor a rokfort kb. felolvadt, ráöntöm a már vörösboros húsra. Ilyenkor lehet, hogy öntök rá még egy dl. vörösbort, azt úgy valahogy látja az ember. Úsznia kell a lében, de nem lepi el teljesen. Be a sütőbe, közepesen melegbe. És ott sül-fő ... hát, nem tudom, meddig, másfél órát biztosan, de inkább kettőt. Közben időnként megfordítom a húsdarabokat, mert az benne a pláne (az egyik pláne), hogy a húsdarabok alja a szaftban van, a bőre meg kiáll, és megpirul. Egy darabig elég elképesztő szag uralkodik a konyhában... de hamar kellemesre vált. Érezni fogod, mikor van kész. A hús leomlik a csontról, a bőr megpirul, a szaft egységessé válik.

A lusta verzió abban különbözik, hogy nyista elősütés: húsdarabok be a tepsibe, rá mindaz, amit elsoroltam -- a többi azonos. Nem nagy a különbség..."

Én felsőcombokat használtam és vajban sütöttem elő, a többi megegyezik a Zsuzsa által leírtakkal, és a buzgó verziót alkalmaztam.

A fázisfotók:

az alapanyagok

a tejszín, a sajt és a fokhagyma összeforralása

már a bejegyzés elején mutattam, a borsozott, vajban mepirított csirkecombok, vörösborral leöntve

mint az előző, csak már meglocsoltam az összeforralt tejszínes, sajtos, fokhagymás kutyulékkal

a kész étel, zöldséges rizzsel (a répáknak fura színe lett a képen, talán az ellenfény miatt, de én úgy szeretek fényképezni, ahogy eszünk, nem csinálok "műtermet" az étkezőasztalból), és salátalevelekkel, amit a sült szószával locsoltam meg és a kéksajtból szórtam rá

A 2019-es képek

ekkor karfiolpürével és spenótos gabonákkal ettük

Melegszendvics, maradék sült csirkéből

Már egy alkalommal csináltam ezt, mert az "árvablogom" nem annyira szembetűnő... Szóval, a Maradékkomandóban (nem is tudom, így kell-e mondani...)
leírtam a tegnapi sült csirke maradékából lett mai vacsoránkat. Leírom itt is.

Amikor a gyerekeink még "lenőttek" voltak (by Szilaj-Nagy Viola), még ettek húst és szerették a sült csirkét, így gyakran csináltunk. Akkoriban elég volt egy csirke és én mindig a szárnyát, meg a hátát ettem, mert - mondhatnám, hogy ez az anyák sorsa, de nem ez a teljes igazság - nagyon szerettem. Igazából most is nagyon szeretem, hiába kettőnknek sütök meg egy csirkét, én ugyanúgy a hátával kezdem.
Miért is mondtam ezt el? Mert tegnap, amikor készülődtünk az ebédhez, eszembe jutott az egyik alkalom, amikor már 2 csirkét kellett sütnöm ahhoz, hogy maradjon is belőle másnapra. Leültünk enni, és én egy combot vágtam le magamnak. Lőrinc csodálkozva rám nézett azt kérdezte: De mama, te nem csak a hátát szereted? Mindig azt szoktál enni. Ezen akkor jót nevettünk, aztán most ott tartunk, hogy akár egy egész csirkét is megehetnék, mert ők már nem esznek húst, Bálint is alig, de maradok a hátánál...

Na, de a csirkés szendvics...

Szóval, tegnap sült csirke volt ebédre, aztán azt is vacsoráztunk (még Bálint is, mert hazajöttek bodzát szedni a sörfőzéshez, és végül bejöttek, a kijárási korlátozás ideje alatt először, és óvatosan... Az evést is óvatosan, biztonságosan ejtettük meg... Mókás is és szomorú is ez a helyzet.

Hozzávalók:

• 4 szelet kenyér (ez teljes kiőrlésű)
• 4 evőkanál tejföl
• bors
• 2 szelet füstölt sonka, elfelezve
• maradék sült csirkemell felkockázva
• paradicsom darabok (5 db koktélparadocsomot használtam hozzá)
• kapribogyó (el is maradhat, de volt egy fél üvegcsével és el akartam használni)
• 1 nagy mozzarelle golyó, vagy bármilyen olvadós sajt
• egy kis csokor összevagdalt metélőhagyma (vagy újhagyma szára, vagy el is maradhat)

A sütőt bekapcsoltam 200 fokra.

A kenyérszeleteket megkentem tejföllel és őröltem rá borsot.

Az elfelezett feketeerdő sonkaszeleteket ráfektettem a tejfölre.

Azután rápakoltam a felkockázott csirkemellet és a feldarabolt paradicsomot és a kapribogyót is.

Végül rápakoltam az összetépkedett mozzarellát, megszórtam snidlinggel és őröltem rá borsot.

Betettem a sütőbe, és addig hagytam benn a sütőben (talán 20 perc, elfelejtettem figyelni a pontos időt), amíg a mozzarella megolvadt é egy kicsit elszíneződött.

Ez az idő épp elég volt arra, hogy csináljak egy kis zöldségsalátát.

Az uram sört is ivott hozzá - olyat, amit Bálint főzött -, persze én csak vizet.

És végül a csirkét is megmutatom, amit tegnap sütöttem. Kevés vajat kentem az edény aljába, szórtam bele sót és kakukkfüvet, meg a csirke hasába is szórtam sót és kakukkfüvet is.

Aztán legvégül újra a mai szendvicsek.

Legeslegvégül pedig a kakukkfüvünk.

Ha ma belekukkantottál volna a serpenyőnkbe...

...ezt láttad volna. Semmi "cicó"! Csirkemellet átszúrni, snack kolbászt beledugni, fűszerekben meghempergetni, vaj-olaj keverékén körbesütni pirosra, sózni, mellédobni hagymát, gombát, kicsit lefedni, majd elpárologtatni a levét, és pirosra sütni.

Közben fő egy kis zelleres krumplipüré, készül egy kis saláta, és elmondhatjuk, még talán 40 percet is időztünk az ebédfőzéssel.

Hozzávalók: (4 személyre)

• 1 csomag (4 db) paprikás snack kolbász
• 2 db csirkemell félbevágva, átszúrva
• 3 db vöröshagyma félbevágva
• egy marék csiperkegomba, szintén félbevágva
• 4 cikk fokhagyma
• kakukkfű
• szurokfű (oregano)
• bazsalikom
• borsika
• színesbors
• só
• 1 kanál vaj
• 1 kanál olívaolaj

Ez egy gyors, szép, és finom ebéd.

Csirke, hagyma, krumpli

Egyszerű és gyors ebéd. Került hozzá egy kis mángold is, hogy színesebb és ízesebb legyen. Persze, nélküle is tökéletes. (Egyébként meg petrezselymes krumpli rulez.)

Hozzávalók (3 főre):

A csirkéhez:

• 3 db felsőcomb filé
• 2 kávéskanálnyi gyros fűszerkeverék (én ezt használtam, de persze jó a boltban vásárolt is)
• pár darab félbevágott vöröshagyma
• 4-5 cikk fokhagyma
• 3-4 dkg vaj

A krumplihoz:

• 6 db krumpli
• 5 szép nagy mángoldlevél (ha nincs, spenót is jó, meg persze krumpli "magában", vagy petrezselyemmel is)
• 2 cikk fokhagyma
• őrölt bors
• só
• 3-4 dkg vaj

Legelőször a krumplikat főztem meg héjastól, majd kicsit hűtöttem, azután elnegyedeltem. Most lehúztam a héját, mert azt akartam, hogy a mángold szép sötétzöld színe érvényesüljön, de alapesetben rajta szoktam hagyni.

A csirkéhez a vajat felforrósítottam. Amíg ez a művelet tartott, a fűszerkeverékkel beszórtam a combokat.

Mikor már a vaj forró lett, a bőrével lefelé fordítva beletettem a filéket a serpenyőbe, közé tettem a félbevágott hagymákat a vágott felükkel lefelé és a meghámozott fokhagymagerezdeket is közéjük potyogtattam. Kb. 3 percig teljes lángon sütöttem, majd átfordítottam mindent a másik oldalára, takarékra vettem a gázt, lefedtem a serpenyőt és még kb. 4 percig sütöttem, majd levettem a fedőt, újra felerősítettem a lángot és gyorsan elsütöttem alóla a nedvességet. Szaftos, piros húst és szép sült hagymákat kaptam.

Mindeközben a mángoldleveleket széles csíkokra vágtam. A felforrósított vajra rádobtam, átpirítottam, rászórtam az összezúzott fokhagymát, közékevertem az elnegyedelt krumplikat, megborsoztam és jól összepirítottam. A legvégén kicsit  megsóztam.

Ezekhez a megsült-megpirult forró finomságokhoz nagyon jól illett ez a jó hideg joghurtos uborkasaláta.

Mustáros-ketchupos csirke Chef Vikitől

A Blogkóstoló 16. fordulójának sorsolásán a Házias konyha blogot kedvezte nekem a szerencse. Örültem, mert Chef Viki képeit szeretem nézegetni, ráadásul már régebben megállapítottam, hasonló az ízlésvilágunk is.

Amikor megláttam ezt a blogbejegyzést gondoltam, húsvéti kiírás ide, vagy oda, én renitenskedem, és ugyan ünnepre csinálok ételt, de szülinapi hétvégére, nem húsvétra, mivel a játék záróhétvégéjén ünnepeljük Lőrinc születésnapját, és gondoltam, a szombati ünnepi ebéd után vasárnap is az ő kedvére főzök, mivel a csirkemáj a kedvencei közé tartozik.

Mindez ma reggelig így is volt, de sajnos este elfelejtettük kivenni a csirkemájat a fagyasztóból, így újratervezés lett a vége. A hűtőszekrényben lévő, más ételhez vásárolt nagy kupac csirkeszárnyhoz igazítottuk az ebédet, és egyáltalán nem sajnáltam, hogy újra nézegettem a nekem sorsolt blogot. Végül az a megállapítás született meg ebéd közben, hogy nagyon jó választás volt ez az étel.

Chef Viki Juli-sulis ketchupos-mustáros csirkéje szárnyakból, zöldséges rizzsel

Hozzávalók:

•  1 pici vajdarab
•  12 db csirkeszárny
• 2-3 dl tejszín (30%-os, állati, habtejszín)
• kb. 2-3 ek. mustár
• kb. 2-3 ek. ketchup
• 2-3 duci gerezd fokhagyma
• só, bors

A sütőedény alját kikentem egy nagyon kevés vajjal, megszórtam durva szemű sóval. Ráfektettem a csirkeszárnyakat, és a tetejét is megsóztam.

A többi hozzávalóból mártást kevertem, ráöntöttem a szárnyakra, majd befedtem az edényt egy alufóliával és 180 fokon sütöttem kb. 50 percig, azután fólia nálkül megpirítottam a tetejét.

Úgy lett, ahogy Chef Viki írja, a mártás sűrűre rotyogott, a hús pedig omlósan puha lett.

 

Duplasajtos, paradicsomos töltött csirkecombot kóstoltam

A Blogkóstoló játék 14. fordulójának háziasszonya a Konyhalál blog írója, Linyah, aki abban a szerencsében részesített, hogy a Krisztina konyhája blogból kóstolhattam. Valahogy most nem volt nehéz választani, nagyon hamar rátaláltam a Duplasajtos, paradicsomos töltött csirkecomb leírására, és -bár tovább olvastam a jobbnál jobb recepteket- az elejétől kezdve tudtam, hogy ezt főzöm, pontosabban sütöm meg a játék alkalmából.

Kicsit módosítottam rajta.  Sajnos a heti bevásárlásunk során nem találtunk gyros fűszeres Medve sajtot, arra pedig nem volt időm, hogy másik üzletben is keressek, így hamar kitaláltam, hogy készítek gyros fűszerkeveréket, és abba mártogatom a felszeletelt natúr ömlesztett sajtokat. Hihetetlenül finom illatkavalkád kerekedett tőle a lakásban, na meg egy prompt blogbejegyzés.

Ahogy én készítettem a duplasajtos, paradicsomos töltött csirkecombot

Hozzávalók, kb. 6-8 személyre:

• 10 db felső csirkecomb
• 2 db nem friss kenyérszelet
• 2-3 dl tej
• só
• bors
• 1 db tojás
• 1 csokor apróra vagdalt petrezselyemlevél
• 15 dk-nyi reszelt trappista sajt
• 1 doboz körcikkes natúr ömlesztett sajt
• 10szelet paradicsom
• 1 kg kiflikrumpli
• 25 cm-nyi póréhagyma
• 1 kg zöldhüvelyű zöldbab
• fél kg karikára vágott sárgarépa

A kenyeret beáztattam a tejbe (én héjastól szeretem, rusztikusabb az abból készült töltelék), pár perc múlva kinyomkodtam, belemorzsoltam egy tálba a kenyeret, őröltem rá borsot, megszórtam apróra vagdalt petrezselyemlevéllel, megsóztam, beletettem egy tojást, a reszelt sajtnak kb. a felét, és jól összekevertem.

Egy nagy tepsi alját kikentem olívaolajjal, megszórtam durva szemű sóval, rákarikáztam a krumplit és a póréhagymát.
A csirkecombokat egyenként megtöltögettem.

Mindegyiknek felemeltem a bőrét, rátettem a húsra egy jó nagy evőkanálnyi tölteléket. 

A sajtcikkeket elfeleztem. Mármint egy darabból két fele akkora laposat csináltam, nem tudom érthető-e így, nem jut eszembe semmi egzaktabb kifejezés, viszont szerencsére jól látszik a képen.  Ezeket a háromszög formákat belehempergettem a gyros fűszerbe, ráfektettem a töltelékre, tettem e tetejére egy paradicsomszeletet és visszaigazgattam a combra a bőrét.

A megtöltögetett combokat egyenként beleültettem a hagyma-krumpli ágyba. Megszórtam a tetejét is durva szemű sóval, lefóliáztam és betettem a sütőbe.

Hőlégkeverésben 200 fokon sütöttem kb. 50 percet fólia alatt, majd a fóliát lebontva megpirítottam a tetejét.

A végén a maradék reszeltsajtot rátettem, de azt már csak ráolvasztottam a kikapcsolt, de még forró sütőben.

Amíg a csirke a sütőben volt, párolt zöldbabot és répát is csináltam hozzá, a szép  új párolóbetétünkben. Persze, ez a képen nem látszik, de jóval nagyobb, mint a korábbi, így belefért az 1 kg zöldbab és a fél kg répa.

Jégben

Gőzben

Végül tányérokra szedtük, és megebédeltük, közben megállapítottuk, hogy máskor is csinálunk ilyet.

A zöldfűszeres joghurtglazúr csirkét és gombát takart

Miután a délelőttött végig neteztem, blogoltam, gyorsan össze kellett csapni az ebédet. Persze, igazság szerint eleve sem terveztem hosszadalmas ebédkészítést.

Elővettem a nagytepsit, nagyszemű tengeri sót szórtam az aljába, majd vékony erdélyi szalonna és vaj szeletekkel kiraktam. Rápakoltam a csirkedarabokat, szórtam rá sót, és "bemázaztam", natúr joghurtba belekevert zöldfűszerek, zúzott fokhagyma és bors keverékével.

Hőlégkeverésben 180 fokon sütöttem, azt hiszem kb. 1 órát, amíg szépen megpirult.

A sülés közben keletkezett fűszeres levet krumplipüré gyártásánál hasznosítottuk. 

Káposzta salátát ettünk még hozzá.

A hozzávalók, összegezve:

• 4 db kettévágott csirkecomb
• 2 db 4-be vágott csirkemell
• 50 dkg-nyi közepes csiperke gomba (jobb híján)
• egy nagy csokor durvára vágott zöldfűszer, itt most: petrezselyem, turbolya, snidling, fokhagyma levél, kakukfű, zsálya, citromfű, borsmenta, fodormenta
• durva szemű tengeri só
• pár, vékony szelet húsos szalonna
• kevés vaj
• őrölt bors
• 2 cikk zúzott fokhagyma

A kezdet:

 A vég:

Elhatároztam,

hogy az utóbbi időben lefényképezett, ide be nem írt ételeket szép lassan beírom.
Az uram mindenevő, igazából talán nincs is kedvenc étele, de ha megkérdezem mit főzzek, akkor általában azt mondja, süssünk csirkét. Az előző héten is így volt. Szedett nekem egy csomó zöldfűszert a kertben, és sütöttem neki csirkét, a fiai nagy örömére.
Ez most úgy készült, hogy vajszeleteket tettem a tepsi aljára, és megszórtam durva szemű tengeri sóval. Ráfektettem a csirkedarabokat, rá és közéraktam lila-, vörös, és fokhagymát, kakukkfű,  zsálya, rozmaring és curry leveleket, elnegyedelt citromokat. A tetejét is megszórtam sóval, és megsütüttem. Meggyőződése, hogy a vaj, a fokhagyma és a zsálya egymásnak teremtődött.

Volt még aznap magvakba (persze, azért egy kis magunk sütötte teljesjiőrlésű kenyér morzsája volt köztük) panírozott sertéscomb, és padlizsán is, hogy a vegák se érezzék magukat kirekesztve.
A köret parmezános kukoricatöret volt (Egy rész kukoricatöret vajon átpirítva, két rész forróvízzel felöntve, takarék lángon, fedő alatt addig párolva, míg kis kürtőcskék nem keletkeznek a tetején. Amikor kész, őrölök bele borsot, és keverek közé reszelt parmezánt (edámival, vagy trappistával is finom)), és joghurtos-fokhagymás borsos sült cékla. Ez utóbbihoz sózott, olajozott alufóliába becsomagolom a kisebb céklákat, 200 fokon kb egy óra alatt megsütöm. Meghámozom, felszeletelem, kihűtöm, és összekeverem a fűszerezett joghurttal.

Persze, kefírgyároséknál kefíres süti készült hozzá.

Ezt még előző nap megsütöttem, vasárnap délután az uram sütött egy finn sütit, a finn-magyar barátság jegyében.
Egy pohár (2 dl) cukrot, másfél pohár lisztet, 15 dkg vajat, 8 g sötőport, egy dl tejet, és 1 tojást a robotgépben összekevert, belesimította az alaposan kivajazott lepényformába, ami 28 cm átmérőjű.
Negyed kiló túrót elkevert 1 kispohár tejföllel, két tojással, és egy zacskó vaníliás cukorral.
A tészta alapot megszórta fahéjjal, ráöntötte a tölteléket, ismét fahéj következett, majd kirakta vékony almaszeletekkel.
150 fokos sütőben kb. másfél órán át sütötte. Amikor kész lett, megszórta fahéjas cukorral.
Nekünk is ízlett, de finn barátunk Arto  is dicsérte.