Az uram mindenevő, igazából talán nincs is kedvenc étele, de ha megkérdezem mit főzzek, akkor általában azt mondja, süssünk csirkét. Az előző héten is így volt. Szedett nekem egy csomó zöldfűszert a kertben, és sütöttem neki csirkét, a fiai nagy örömére.
Ez most úgy készült, hogy vajszeleteket tettem a tepsi aljára, és megszórtam durva szemű tengeri sóval. Ráfektettem a csirkedarabokat, rá és közéraktam lila-, vörös, és fokhagymát, kakukkfű, zsálya, rozmaring és curry leveleket, elnegyedelt citromokat. A tetejét is megszórtam sóval, és megsütüttem. Meggyőződése, hogy a vaj, a fokhagyma és a zsálya egymásnak teremtődött.
Volt még aznap magvakba (persze, azért egy kis magunk sütötte teljesjiőrlésű kenyér morzsája volt köztük) panírozott sertéscomb, és padlizsán is, hogy a vegák se érezzék magukat kirekesztve.
A köret parmezános kukoricatöret volt (Egy rész kukoricatöret vajon átpirítva, két rész forróvízzel felöntve, takarék lángon, fedő alatt addig párolva, míg kis kürtőcskék nem keletkeznek a tetején. Amikor kész, őrölök bele borsot, és keverek közé reszelt parmezánt (edámival, vagy trappistával is finom)), és joghurtos-fokhagymás borsos sült cékla. Ez utóbbihoz sózott, olajozott alufóliába becsomagolom a kisebb céklákat, 200 fokon kb egy óra alatt megsütöm. Meghámozom, felszeletelem, kihűtöm, és összekeverem a fűszerezett joghurttal.
Persze, kefírgyároséknál kefíres süti készült hozzá.
Egy pohár (2 dl) cukrot, másfél pohár lisztet, 15 dkg vajat, 8 g sötőport, egy dl tejet, és 1 tojást a robotgépben összekevert, belesimította az alaposan kivajazott lepényformába, ami 28 cm átmérőjű.
Negyed kiló túrót elkevert 1 kispohár tejföllel, két tojással, és egy zacskó vaníliás cukorral.
A tészta alapot megszórta fahéjjal, ráöntötte a tölteléket, ismét fahéj következett, majd kirakta vékony almaszeletekkel.
150 fokos sütőben kb. másfél órán át sütötte. Amikor kész lett, megszórta fahéjas cukorral.
Nekünk is ízlett, de finn barátunk Arto is dicsérte.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése