Születésnap, ünnepelt nélkül...

Majd minden évben ideteszek egy epres túrótortát a Lőrinc születésnapján. Ez az idén nem lett volna így, hiszen már jó ideje vegán, ezért vegán tortát kapott volna, ha találkozhatunk...

Mivel most más időket élünk, mi itthon ünnepeltünk az apukájával, ő meg otthon a barátnőjével, és messengeren "koccintottunk" tegnap este. Persze, elbőgtem magam, amikor beszéltünk.., ma meg csináltam egy szokásos tortát...

Nagyon sokat gondolkodtam tegnap arról, hogy tényleg minden relatív... 3 éve, mikor Viola volt 30 éves, vele szintén nem találkoztunk. Akkor nem bőgtem el magam, hanem tele voltam jó érzésekkel. Ugyanis ő és Anti éppen New Yorkban voltak, a Centrál Parkban futott aznap reggel, és egy kávézóban rendeltek neki egy egész klasszikus N.Y. cheesecaket, amit jól megettek a futás végén, posztolták a vidám képeiket a FB-on, mi meg nagyon örültünk az örömüknek...

Azt kell mondjam, most is tele vagyunk jó érzésekkel, a helyzettől függetlenül. Hiszen többször is beszéltünk telefonon tegnap, egyébként meg imádom azt, hogy megfontolt férfivé érett Lőrinc, jó érzéssel tölt el, hogy nagyon szereti Arankát, hogy szereti a munkáját, hogy nagyon jó szakember, hogy nagyon jó munkahelyi vezető, elismerik a vezetői, és a tanítványai is nagyon szokták szeretni... De persze, tele vagyunk kevésbé jó érzésekkel is, hiszen jó lett volna találkozni, együtt ünnepelni a valóságban is... Na, de "(nem lévén más választásom, most szeretek élni)", úgyhogy örülünk annak, hogy mindnyájan egészségesek vagyunk és várjuk, hogy végre találkozhassunk.

A torta hozzávalói (ez egy pici tortaformához való, ha rendes 24-26 cm átmérőjűt akarsz, duplázd az adagot):

• 10 dkg darált dió
• 5 dkg kakaópor
• 10 dkg liszt (én 7 dkg teljes kiőrlésűt, 3 dkg finomlisztet használtam)
• 10 dkg cukornak megfelelő édesítőszer (2,5 dkg "negyedannyit" használtam)
• 7 g sütőpor
• 2,5 dl tej (én úgynevezett "csillagtejet" használtam, ami 1 rész 30%-os habtejszín és 10 rész forralt víz, mert ez számomra kedvezőbb)
• 5 evőkanálnyi folyékony állagú zsiradék (lehet olaj, vagy kókuszzsír is, én vajat használtam.

Legelőször bekapcsoltam a sütőt 170 fokra (hőlégkeverés).

Azután megolvasztottam a vajat, nézzétek, milyen ügyes voltam...

Miután kitakarítottam a konyhát, összekevertem a szárazanyagokat egy tálban, majd beleöntöttem a tejet és az olvasztott vajat, azzal is összekevertem. Azután hagytam állni egy kis ideig (10-15 perc), hogy jól összeálljon a tészta, hiszen nincs benne tojás.

Kibéleltem a tortaformát sütőpapírral, beletettem a masszát és 30-35 percig sütöttem (tűpróba), majd kihűtöttem.

Közben megcsináltam a krémet, ami Lőrinc egyik régebbi, ehhez hasonló tortájában volt.

Hozzávalók:

• 25 dkg túró
• 25 dkg mascarpone
• 6 dkg cukor mennyiségének megfelelő édesítőszer (1,5 dkg "negyedannyit" használtam)
• 1 citrom lereszelt héja 
• vaníliaőrlemény (persze, aroma is jó)
• 2 dl tejszínből vert hab
• 1 evőkanálnyi útifűmaghéj, vagy egy kis zselatin, hogy stabilabb legyen a krém, de ezek nélkül is jó)

A töltelékhez és a tetejére:

• 50 dkg eper
• 2 kockányi cukormentes étcsokoládé

A tejszínhab kivételével mindent alaposan összekeverünk (én lusta és kényelmes vagyok, ezért egy aprítógéppel keverem össze, de persze kézzel is lehet), és a végén óvatosan belekeverjük a tejszínhabot is.

A tortalap tetejét vékonyan levágjuk, áttesszük egy tányérra és megkenjük egy kevés krémmel, hogy majd az eprek ne guruljanak le róla.

A tortalap alját is vékonyan megkenjük a krémmel, majd hosszában félbevágott epreket állítunk rá.

A többi krémet rárakjuk a tortalapra, vigyázva, hogy az epre ne essenek le, ha mégis megtörténne, visszarakjuk és belenyomkodjuk a krémbe.

Ha kész vagyunk, felrakjuk a torta tetejét és ráhalmozzuk a többi, elnegyedelt epret, majd ráreszeljük a csokoládét.

Betesszük a tortát kb. 1 órányi időre a hűtőszekrénybe, azután jól megesszük. Szomorúan, vagy jókedvűen...

Az ünnepelt ugyan még nem egyezett bele, de megmutatom az igazi tortáival körülkerítve.

Eper, túró, csokoládé

Van egy pasi az életemben, akinek ma huszonötödször csináltam  születésnapi tortát.

Igaz, a születésnapja április utolsó napján van, de akkor külföldön volt, így ma ünnepelt a család.

Csokoládás, túrós, epres torta lett. Szokásosan rossz fényképpel illusztrálom, de ez már csak így van nálam. Nem vagyok jó fényképész.

És persze, tökéletes sem lett, ez is szokás nálam. A habos csokoládékrémben nem kevertem el jól a tojáshabot, így pici fehér habgaluskák látszanak benne. Megnyugtattam magam azzal, hogy ha azt is túrósra csináltam volna, fel sem tűnne.
Bálint szerint ez a torta olyan volt, mintha cukrászdából való lenne, azazhogy mégsem, mert azok "uncsik", ez meg nem az.

Hozzávalók:

a piskótához:

• 8 db szétválasztott tojás
• 8 evőkanál cukor 
• 4 evőkanál liszt
• 4 evőkanál kakaópor
• 2 evőkanál étolaj
• 1 kanálhegynyi sütőpor

 az epres krémhez:

• 50 dkg túró
• 4 evőkanál cukor (én most 2 kanál xilitet és 2 kanál kókuszvirág cukrot használtam)
• 1 citrom héja
• vanília
• 2 dl tejszín
• 4 evőkanál útifűmaghéj (ehelyett természetesen lehet zselatin, csak azt én nem használok, mivel Viola és Lőrimc vegetáriánusok)
• 35 dkg eper

a csokoládés krémhez:

• 1 zacskó csokoládé ízű pudingpor
• 2 db szétválasztott tojás
• 4 evőkanál cukor (vagy más édesítő)
•  7 dl tej

a tetejére:

• olvasztott csokoládé
• eper
• tejszínhab

Az elkészítés:

A sütőt bekapcsoltam 225 fokra, hőlégkeverésbe.

A sütőport elkevertem a liszttel és a kakaóval.

Egy mélyebb keverőtálban gépi habverővel felvertem a tojásfehérjéket, kanalanként hozzáadtam a cukrot, majd egyenként a tojássárgákat, végül belecsurgattam az étolajat.

Egy teaszűrőn keresztül kanalanként hozzáadtam a lisztes keveréket, de ezt már kézi habverővel kevertem, ügyelve arra, hogy minél több levegőt keverjek bele.

Sütőpapírral bélelt tortaformában sütottem 5 percig, akkor a hőmérsékletet visszavettem 175 fokra, és még 20 percig benn volt, ekkorra nem tapadt tészta a beleszúrt kötőtűre.

Miután kihűlt a piskóta, az uram 3 szeletbe elvágta.

A csokoládés krémhez felvertem a tojásfehérjéket kemény habbá. Azt követően a többi hozzávalót összefőztem (előtte persze simára kevertem, úgy, hogy a tojássárgákat a cukorral kezdtem keverni, rászórtam a kakaót és a pudingport, azzal is kevertem, majd fokozatosan adtam hozzá a tejet), és a forró krémbe belekevertem a tojáshabot.

Elkészítettem az epres krémet úgy, hogy a tejszínhabot felvertem, a többi hozzávalót pedig az aprítógépben összezúztam. Ezt követően laza mozdulatokkal belekevertem a tejszínhabot a túrós krémbe.

A tortaforma aljába ismét sütőpapír került, és az oldalát is kibéleltük egy csíkkal, ami picit túl nyúlt a peremén.

A tortaformába beletettem az alsó lapot, és rákentem az epres krémet vigyázva arra, hogy egyenletesen tömör legyen. Ráfektettem a második lapot, amit megkentem a habos krémmel, majd betettem az egészet a hűtőszekrénybe.

A felső szeletet egy sütőpapírra helyezve 12 cikkre vágtam, és megcsurgattam vízgőz fölött megolvasztott csokoládéval. nem akartam, hogy "egyben" csokimáz legyen a teteje, csak körbe-körbe csurgattam egy evőkanállal.

Ebéd előtt kivettük a tortát a hűtőszekrényből, lebontottuk az oldaláról a tortaformát és a sütőpapírt is. Föltettük a tortatálra. Félbevágott eperszemeket fektettem a tortaszeletek képzelt középpontjába, majd rátámasztottam a 12 cikket, és a közepébe negyedelt epreket szórtam.

Remélem, teljesül a Lőrinc gyertyaelfújási kívánsága.

Gyümölcskrémes keksztorta

Izgultam a torta miatt. Azt akartam, hogy ne legyen túl édes, viszont gyümölcsös legyen mindenképp. Valami zabpelyhes alapot képzeltem, de persze itthon vettem észre, hogy nem vettünk, a jelenlegi készlet pedig nem lett volna elég egy tortára. Rendes pasi az én uram, mert azonnal mondta, hogy megy és hoz, de inkább kitaláltam mást, és még sütni sem kellett. Végül annyira egyszerű lett a torta, hogy a szilva magozása a legkomplikáltabb és legidőigényesebb része, a többi tevékenység összességében még félórát sem vett igénybe.

Lássuk!

A külső réteget és a krémet még este megcsináltam.

Hozzávalók: (egy 24 cm átmérőjű tortaformához):

A külső réteg:

• 20 dkg vaj
• 6 evőkanál nádmelaszos barnacukor (bármilyen cukor)
• 5 evőkanál holland kakaópor
• 3 tojás
• 30 dkg kekszmorzsa
• 10 dkg kókuszreszelék
• 10 dkg darált dió
• 2 dl tej

A belseje:

• 15 szép nagy szem szilva kimagozva
• 1 db banán
• 1 citrom lereszelt héja és leve
• 6 dkg cukor (fehéret használtam, hogy ne sötétítse el a krémet)
• 4 db tojás
• 2 db tojás sárgája
• 10 dkg vaj 
• 1 kávéskanál kínai ötfűszer (fahéj, gyömbér, bármi megteszi, ami szilvához illik)
• 1 kiskanál rum aroma
• 0,5 kg mascarpone (higgye el mindenki, ha nincs kéznél sajt, tökéletesen megteszi 4-5 evőkanál étkezési keményítő és 6-7 dl tej vagy víz összefőzve)
• 3 evőkanál útifűmaghéj (ez csak a fóbiám miatt, hogy biztosan jól összeálljon a krém, lehet, egy zacskó habfixáló is megfelelően működne stabilizátorként)
• 1 nagy evőkanál szilvalekvár

A teteje:

• 3 dl-nyi tejszínből vert hab
• 60-70 dkg kimagozott elnyolcadolt szilva
• 1 kiskanálnyi kínai ötfűszer
• 2 evőkanál kókuszcukor (cukor)

A vajat, a cukrot és a kakaóport lassan összeolvasztottam, beleütöttem a tojásokat és folyamatosan kavargatva lassú tűzön  sűrűre főztem. Levettem a lángról, hozzákevertem a kekszet, a diót és a kókuszt, majd a 2 dl tejjel "tésztává" gyúrtam.

Műanyag fóliával kibélelt az uram egy kerek tortaformát amibe én beleegyengettem a kekszmasszát úgy, hogy kb. 1 cm vastag falú "medence" keletkezzen. Letakartam fóliával és betettem a hűtőszekrényeb, hogy reggelre megdermedjen és meg lehessen tölteni szilvakrémmel.

Az az igazság, hogy nagyon izgultam. Féltem, hogy ha meg is dermed, nem fogja bírni a krém súlyát és szétborul. Jelentem, nem így lett. Már amikor lebontottam róla reggel a tortaformát és a fóliát, tudtam, hogy rendben lesz.

Masszív, ugyanakkor villával teljesen kényelmesen ehető ez a "kondér"

Még este megfőztem a szilvakrémet is, amit az angol citromkrém után szabadon szilvából csináltam, hiszen az érik épp a kertben. Miután jó ideje banánnal édesítjük és krémesítjük a házilag készített fagyikat, úgy gondoltam,  spórolunk a cukorral és banánnal pótoljuk.

A sajt és az útifúmaghéj és a lekvár kivételével lassú tűz fölött  folyamatos kavargatás közben összefőztem a hozzávalókat úgy, hogy előtte a szilvákat és a banánt botmixerrel pépesítettem.
Amikor levettem a tűzről, belekevertem az útifűmaghéjat, kihűtöttem és lefedve betettem a hűtőszekrénybe.

Reggel kikevertem a sajtot és a szilvakrémet. A sajt tompított egy kicsit a krém ízén, nekem meg eszembe jutott, hogy a héten sült szilvalekvárból egy müzlistálkányi a hűtőszekrényben van, és egy jó nagy evőkanállal közékevertem. Bitang jó lett.
A kész krémet beletöltöttem a kekszvázba, és visszatettem a hűtőszekrénybe, hogy ne melegedjen fel.

Ebéd előtt a tetejére tejszínhabot halmoztam úgy, hogy a közepén kráter legyen, amit megtöltöttem az ötfűszerrel és a kókuszcukorral elkevert szilvával.

 Ne felejtsük el, hogy a képk egy olyan fényképezőgéppel készültek, ami fény hatására kikapcsol. Nehezen sikerült elérni, hogy legalább ilyen legyen.

A végeredmény egy stabil, jól szeletelhető, nem édes, annál inkább gyümölcsös finomság lett.

A Kifőztük magazin receptje

Amióta megláttam a Gasztrobblogger csoportban a Kifőztük magazin képét, ami Pischinger szeletről készült, tudtam, hogy ezt nekem meg kell csinálnom. Persze, tartottam tőle. Egyrészt, mint tudjuk nehezen tudok valamit egy az egyben megcsinálni , másrészt féltem az ostyától. Nem tudtam, tudom-e úgy működtetni, ahogyan kell és ahogyan illik.

Jelentem, nagyjából sikerült, csak egy picikétt változtattam rajta, és majdnem úgy néz ki, ahogyan szerettem volna, hogy kinézzen.

Hozzávalók:

•  1 csomag 6 lapos ostyalap

 a krémhez:

• 20 dkg vaj
• 8-10 dkg porcukor (nádmelaszos barnát daráltam meg)
• 30 dkg étcsokoládé 
• 1 evőkanál kakaópor
• 1 dl tejszín
• csipet só

 a tetejére:

•  10 dkg mandula

Legelőször a cukrot és a kakaót tettem a kávédarálóba, és finomra őröltem. Mármint a cukrot. Azután a csokikat kis darabokra tördeltem.

A krémhez valókat beletettem egy tálba, és forrásban lévő víz fölött (a tál ne érjen bele a vízbe) egyneművé olvasztottam, majd kitettem az udvarra hűlni.

Egy zacskó mandulaforgácsot óvatosan megpirítottam egy tapadásgátlóval bevont serpenyőben, kihűtüttem, késsel nagyjából összevágtam.

Ebéd előtt egy kicsi idővel elővettem a kréamalapot, elektromos habverővel jó habosra kevertem (kb. 6-7 perc alatt), megkentem az ostyalapokat és egymásra fektettem.

A tetejére szórtam a mandulaforgácsot, kicsit belenyomkodtam, majd egy "fűrészelős" kenyérszeletelő késsel viszonylag gyors mozdulatokkal szeleteket vágtam belőle. 

Közben megállapítottuk, hogy egy motoros sövénynyíró lenne hozzá az igazi. Ebben nagyjából meg is erősítettek a Gasztrobloggerek csoportban, de nekünk nincs elektromos kenyérvágó késünk, így marad az ügyeskedés, és az, hogy legközelebb először szeletelek, utána szórom meg mandulával.

Végsősoron tetszett, csak azt nem értem el, hogy az ostyalapok szép fehéren mutogassák magukat a csokoládékrém között.
Most úgy gondolom, ha legközelebb csinálok ilyet, akkor jóval hamarabb elkészítem a krémet, hűtőszekrényben alaposan lehűtöm, talán úgy sikerül ez a része is.