Tejberizs mánia?

Áááá, nem hiszem. Túl gyakran nem eszünk, de szeretem csinálni az egyszerűsége miatt. Gyümölccsel különösen jó. Főleg nyers gyümölccsel, ezúttal meggyel. Persze, az is elsődleges szempont, hogy így gluténmentes édességet kapunk.

Itt rögtön álljunk is meg! Aki kedvet kap hozzá, nehogy azért ne csinálja meg, mert nincs otthon útifűmaghéj. A sűrítés nélküli meggytől is ugyanolyan jó lesz, de azt is lehet, hogy pici keményítőt, vagy pudingport felfőzünk pl. a meggy lecsöpögött levében, és azzal turmixoljuk össze, esetleg kísértjük a sorsot, és megsem nyers meggyel csináljuk. Ezerféle finomabbnál finomabb megoldás lehetséges. DE: érdemes kipróbálni az útifűmaghéjat. Gazdaságosabb, mint a zselatin, nem is beszélve a többi jóságáról.

Hozzávalók (kb. 8 adag lesz belőle):

a tejberizshez:

• 1 bögre (2,5 dl) kerekszemű rizs
• 7,5 dl tej
• vanília
• cukor (én most 4 evőkanál xilitet használtam, de bármi és bármennyi, saját ízlés, vagy szükséglet szerint)
• só
• esetleg kevés vaj

a  nyers meggypudinghoz:

• 0,5 kg meggy elturmixolva
• 3 evőkanál kókuszcukor, de persze ugyanúgy érvényes, hogy azzal édesíti mindenki, amivel akarja
• 4 lapos evőkanál útifűmaghéj

a vaníliakrémhez:

• 1  zacskó vaníliás pudingpor
• 5 dl tej
• 2 db szétválasztott tojás
• 4 evőkanál cukor
• vanília
• reszelt citromhéj

Legelőször a tejberizs készül el, úgy, ahogyan már itt és itt is leírtam. Tehát, egy vastag aljú edényben főzöm a rizst. Először annyi vízzel öntöm fel, amennyi éppen ellepi. Attól kezdve, hogy elfőtte a vizet, gyakori kavargatás mellett öntögetem hozzá a tejet. Mindig annyit, ami éppen ellepi. Mindezt addig folytatom, amíg a rizs megpuhul. A főzés elején teszek bele egy csipetnyi sót és vaníliát is. Persze, ha nincs otthon vaníliarúd, akkor vaníliás cukor, vagy vanília kivonat, esetleg aroma is megteszi. A cukrot akkor keverem bele, amikor megfőtt. Esetenként kevés vajat is keverek hozzá a legvégén, mivel íz és állagjavítóként is tökéletesen funkcionál.

A meggypuding hozzávalóit egyszerűen összekeverem.

A vaníliakrémhez a fehérjékből kemény habot verek. A cukrot, a pudingport és a tojássárgákat összekeverem, lassanként adagolva hozzá a tejet. Ezután felforralom, persze közben kevergetem, hogy ne ragadjon le. Amikor felforrt, közé keverem a citromhéjat, majd evőkanállal adagolva a tojáshabot. Laza mozdulatokkal kavarom, a következő kanállal mindig akkor hozzáadva, amikor az előzőt már jól elkevertem. 

Amikor minden kész, szétpakolom poharakba. Alulra a tejberizs, rá a meggy, a tetejére a vaníliakrém. Aztán lakat alá kerül pár órára (ezúttal estétől hűlt), hogy kitartson ebédig.

Persze, lehet még tejszínhab is hozzá, de mi azt most kihagytuk.

...és azt mondták a népeim, olyan, mintha cukrászdai lenne...

Az uramnak van egy őrülete. Szerinte nem hirdetem eléggé, hogy neki főzök. Nna, tessék, itt van egy kép. Csak olyan ember hasát pakolom ide ki (főleg gatyamadzagostul), akinek főzök. Jóvan?

most az a legnagyobb baja, hogy ezen a képen pocakosnak tűnik, pedig szerinte kockás a hasa még mindig :D

Bodzás tejberizs eperöntettel

A bodza és az eper két jó barát, és ezt én minden szezonban ki is használom. A kedvencünk ez a torta, de a legegyszerűbb talán a tejberizs, amit minden évben megcsinálunk ilyentájt.
Ugyanúgy csinálom, mint a "normál" tejberizst, azzal a különbséggel, hogy a hozzávaló tejben 1 napig bodzavirágokat áztatunk. Tehát, ha kedved szottyan rá, nem muszáj az én leírásomat követned, csinálhatod úgy, ahogyan te szoktad a saját tejberizsedet, csak bodzázd be a tejet.

Hozzávalók (kb. 10 adagnyi)

a tejberizshez:

• 2 maréknyi bodzavirág
• 1,5 l tej
• annyi víz, amennyi a rizst ellepi
• 6 dl kerekszemű rizs
• 1 csipetnyi só
• 4-6 evőkanál cukor (mi nem szeretjük túl édesen, és nyírfacukrot tettem bele, de mindegy, mivel édesítjük)
• vanília
• 1 kezeletlen citrom lereszelt héja
• 1 evőkanálnyi vaj

az öntethez:

• eper
• kókuszcukor, de ebben az esetben is teljesen mindegy, mit használsz

Előző nap beáztatjuk a leszedett bodzavirágokat a tejbe, majd a főzés megkezdése előtt leszűrjük.

                                         

Egy vastag aljú edénybe  teszem a rizst, úgy, hogy felöntöm annyi vízzel, amennyi éppen ellepi és elkezdem főzni. Attól kezdve, hogy elfőtte a vizet, gyakori kavargatás mellett öntögetem hozzá a tejet. Mindig annyit, ami éppen ellepi. Mindezt addig folytatom, amíg a rizs megpuhul. A főzés elején teszek bele egy csipetnyi sót és vaníliát is. Persze, ha nincs otthon vaníliarúd, vagy vanília kivonat, aroma is megteszi, vagy vaníliás cukor.

Amikor már a rizs teljesen puha, és jó "szottyos", belereszelem a citromhéjat, belekeverem a cukrot és a vajat. 

Közben az epreket összeturmixolom. Van, hogy cukor nélkül, de most tettem hozzá kevés kókuszcukrot. Nem válik édessé, viszont kellemes, picit karamellás lecsengése lesz tőle. Most szórtam bele egy kis útifűmaghéjat is, így sűrű lett, nem folyós. Akár az édessége, akár az állaga hangulatfüggő nálam, illetve nálunk. 

Már csak annyit, hogy télen bodzavirág helyett egy jó nagy löttyintés bodzaszörppel hasonló ízvilágot lehet elérni, ha bodzás tejberizsre vágysz.

tejberizs és karamellás almalekvár

Amikor a népeinket még moziba "hordtuk", gyorséttermeztünk is. Wendy's-be jártunk, mert ott volt az étel a legkevésbé műcucc. Szerettünk tejberizst enni, újdonság volt a tetején az alamszósz, vagy mi. 

Aztán az idők folyamán kikísérleteztem az almapürét (talán lehet annak nevezni), amit a tetejére tettek. Azóta is szeretjük, de persze, ez már a mi pürénk, nem tudom már, mennyit alakítottam rajta.

Amíg a rizs megfő, a lekvár is elkészül, nem kell megijedni. Sem nem komplikált, sem nem sokáig tartó. Akkorkezdem megmosni az almákat, amikor a rizst már tejjel öntögetem.

A tejberizs:

 

Egy jól kisúrolt aljú edénybe hideg vizet teszek, beleöntök  kerekszemű rizst, majd felöntöm annyi hidegvízzel, ami ellepi. Teszek hozzá egy csipet sót, vanília rudat, és elkezdem főzni. Amikor beitta a vizet, felöntöm tejjel és ezt mindaddig folytatom, amíg a rizs megpuhul, persze gyakran kavargatom közben. A végén teszek hozzá cukrot, reszelt citromhéjat és belekeverek egy darabka vajat is, hogy krémesebb állagú legyen. (Az is előfordul, hogy kerül bele egy adag vanília puding is, de ehhez most nem tettem.)

Én szeretem az íze miatt nádmelaszos barnacukorral csinálni, de így a rizs nem hófehér.

Az almalekvár:

• 6 db almát felkockázok és citromos vízbe teszem

• 3 evőkanál (barna)cukrot karamellizálok egy serpenyőben (nem szoktam kavargatni, megvárom, amíg sötétbarna lesz)

• Kiszedem az almakockákat a vízből és beleteszem a karamellába. Nagy lángon kevergetem. Az almával bekerült kevés víztől a karamella feloldódik, majd az alma elkezd párolódni.

• Közéteszek fahéjrudakat és két karika citromot, amibe szegfűszegeket dugdosok. Mindezeket a végén kidobom.

• Hangulattól függ, van hogy szórok rá mézeskalácsfűszert vagy kínai ötfűszert (most ez került bele), esetleg gyömbért, de ezek nálkül is tökéletes.

• Amikor az alma leve teljesen elfő, kevergetem még egy kicsit - mindvégig nagy lángon, hogy finom sült íze legyen-, majd beledobok kb. 2-3 dkg vajat.

• Miután a vaj beleolvadt, szórok bele egy kevés cukrot is (nem túl édesen szeretjük), reszelek bele citromhéjat majd egy krumplinyomóval összetöröm.

Még a szüret előtt...

... azon gondolkodtam, mit kellene csinálnunk az eltervezett szörpön és zselén kívül. 

Előző nap, vásárlás közben találtunk az áruházban rebarbarát. Régebben volt két nagy bokor is a kertben, de már elég régen kipusztultak, azóta nem nagyon ettünk.

Az utolsó rebarbarás évben "fejlesztettem ki" a karamellás rebarbaralekvárt. Igazából már untam a feldolgozását, és egy adagot rádobtan karamellára (hasonlóan fűszereztem mint egyébként a krémlevest szoktam), majd áttöltöttem egy üvegedénybe, és vagy egy fél évig kanalazgattuk a hűtőből.

Azt fundáltam ki, bodzás tejberizs lesz karamellás rebarbara öntettel és eperrel.

Hozzávalók:

A rebarbaralekvárhoz:

• 10 dkg cukor
• 15 dkg cukor
• 65  dkg rebarbara
• fél citrom
• 15 szem szegfűszeg
• 1 mokkáskanál kínai ötfűszer (jó egy darabka fahéj is, vagy egy pici mézeskalács fűszerkeverék)

A tejberizshez:

• 25 bodzavirág 
• 3 liter tej
• 60-70 dkg kerekszemű rizs (nem mértem, csak kiöntöttem a zacskóból)
• fél rúd vanília
• fél citrom
• egy citrom reszelt héja
• 1 evőkanál vaj
• 15 dkg cukor

Amikor elmentek a barátaink, elkezdtem csinálni hozzá a tejet. A virágoknak  leszedtem a vastagabb kocsányait, majd beleraktam  egy üvegbe (mármint a virágokat) és felöntöttem tejjel. Betettem a hűtőbe, és elmentem zuhanyozni, majd lefeküdtem.

Ma az uram leszűrte a virágokat, jól kinyomkodta belőlük a tejet a kezével is.

Egy fazékba beletettem a rizst, felöntöttem annyi vízzel, ami éppen ellepi, és odatettem főni. Amikor elfőtte a vizet, akkor hozzáadtam a tej harmadát, fél rúd hosszában kettéhasított vaníliát és a fél citromot felkarikázva.

Gyakran kevergetve lassan főztem. Amikor beszívta a tejet, mindig újra felöntöttem, mindaddig, amíg a megfelelő tejberizs állagot elérte a fazék tartalma. Épp elég lett hozzá a bodzás tej.

Amikor kész lett, beletettem a cukrot (Igazából ennek a mennyisége ízlés dolga, fontos, hogy az édes ne nyomja el a bodzaízt.), belereszeltem a citromhéjat és belekevertem a vajat, majd alaposan kihűtöttem.

A lekvár:

Egy vastag aljú lábasba beletettem 10 dkg cukrot úgy, hogy a lábas alján szépen elterüljön. Tűzre tettem és hagytam kavargatás nélkül karamellizálódni. Amíg erre vártam, addig felszeleteltem a citromot. A végébe beleszurkáltam a szegfűszegeket.

Az előzőleg lehámozott és kb. 3 mm-es szeletekre vágott rebarbarát belezuttyantottam, hozzátettem a citromot,  felöntöttem kb. 0.5 dl vízzel, majd rászórtam a másik adag cukrot. Gyakori kevergetés mellett lekvár sűrűségűre főztem, majd kihűtöttem.

Az epret megmostam, elfeleztem. Kibéleltem vele a kistálkák alját, tettem rá tejberizst, arra rebarbara lekvárt, majd negyedelt epreket halmoztam a tetejére.

Aztán bosszankodtam egy csomót, mert este lett és nagyon nehezen sikerült elfogadható képet csinálni róla.

Az itthon lévő pasik szerint nagyon finom. Szerintem is.