Tejberizs mánia?

Áááá, nem hiszem. Túl gyakran nem eszünk, de szeretem csinálni az egyszerűsége miatt. Gyümölccsel különösen jó. Főleg nyers gyümölccsel, ezúttal meggyel. Persze, az is elsődleges szempont, hogy így gluténmentes édességet kapunk.

Itt rögtön álljunk is meg! Aki kedvet kap hozzá, nehogy azért ne csinálja meg, mert nincs otthon útifűmaghéj. A sűrítés nélküli meggytől is ugyanolyan jó lesz, de azt is lehet, hogy pici keményítőt, vagy pudingport felfőzünk pl. a meggy lecsöpögött levében, és azzal turmixoljuk össze, esetleg kísértjük a sorsot, és megsem nyers meggyel csináljuk. Ezerféle finomabbnál finomabb megoldás lehetséges. DE: érdemes kipróbálni az útifűmaghéjat. Gazdaságosabb, mint a zselatin, nem is beszélve a többi jóságáról.

Hozzávalók (kb. 8 adag lesz belőle):

a tejberizshez:

• 1 bögre (2,5 dl) kerekszemű rizs
• 7,5 dl tej
• vanília
• cukor (én most 4 evőkanál xilitet használtam, de bármi és bármennyi, saját ízlés, vagy szükséglet szerint)
• só
• esetleg kevés vaj

a  nyers meggypudinghoz:

• 0,5 kg meggy elturmixolva
• 3 evőkanál kókuszcukor, de persze ugyanúgy érvényes, hogy azzal édesíti mindenki, amivel akarja
• 4 lapos evőkanál útifűmaghéj

a vaníliakrémhez:

• 1  zacskó vaníliás pudingpor
• 5 dl tej
• 2 db szétválasztott tojás
• 4 evőkanál cukor
• vanília
• reszelt citromhéj

Legelőször a tejberizs készül el, úgy, ahogyan már itt és itt is leírtam. Tehát, egy vastag aljú edényben főzöm a rizst. Először annyi vízzel öntöm fel, amennyi éppen ellepi. Attól kezdve, hogy elfőtte a vizet, gyakori kavargatás mellett öntögetem hozzá a tejet. Mindig annyit, ami éppen ellepi. Mindezt addig folytatom, amíg a rizs megpuhul. A főzés elején teszek bele egy csipetnyi sót és vaníliát is. Persze, ha nincs otthon vaníliarúd, akkor vaníliás cukor, vagy vanília kivonat, esetleg aroma is megteszi. A cukrot akkor keverem bele, amikor megfőtt. Esetenként kevés vajat is keverek hozzá a legvégén, mivel íz és állagjavítóként is tökéletesen funkcionál.

A meggypuding hozzávalóit egyszerűen összekeverem.

A vaníliakrémhez a fehérjékből kemény habot verek. A cukrot, a pudingport és a tojássárgákat összekeverem, lassanként adagolva hozzá a tejet. Ezután felforralom, persze közben kevergetem, hogy ne ragadjon le. Amikor felforrt, közé keverem a citromhéjat, majd evőkanállal adagolva a tojáshabot. Laza mozdulatokkal kavarom, a következő kanállal mindig akkor hozzáadva, amikor az előzőt már jól elkevertem. 

Amikor minden kész, szétpakolom poharakba. Alulra a tejberizs, rá a meggy, a tetejére a vaníliakrém. Aztán lakat alá kerül pár órára (ezúttal estétől hűlt), hogy kitartson ebédig.

Persze, lehet még tejszínhab is hozzá, de mi azt most kihagytuk.

...és azt mondták a népeim, olyan, mintha cukrászdai lenne...

Az uramnak van egy őrülete. Szerinte nem hirdetem eléggé, hogy neki főzök. Nna, tessék, itt van egy kép. Csak olyan ember hasát pakolom ide ki (főleg gatyamadzagostul), akinek főzök. Jóvan?

most az a legnagyobb baja, hogy ezen a képen pocakosnak tűnik, pedig szerinte kockás a hasa még mindig :D