Annak, aki utálja a kelkáposztát és annak is, aki szereti a kelkáposztát

Ez az étel - amellett, hogy a lusta és kényelmes főzők részére non plus ultra - képes arra, hogy felszámoljon minden létező kelkáposztaevéshez kapcsolódó rossz érzést. Sem az állaga, sem az íze nem hasonlítható a főzelékéhez. Friss, könnyed, ha elég ügyes vagy, még ropogós is, és ízes. Nagyon ízes és nagyon szép. A pirult csirkedarabok és a zöld káposzta kontrasztja széppé is teszik.

Nem beszélve arról, hogy alig kell hozzá valami. Azért nem írok mennyiségeket, mert a múltkor sok csirkecomb volt és kevés káposzta, most pedig egy kis maradék csirkemell, és sok káposzta. Mindenhogyan finom.

Hozzávalók:

• felcsíkozott kelkáposzta
• felcsíkozott csirkemell, vagy csirkecomb
• köménymag (elhagyható, mivel ma kifelejtettem  és így is tökéletes volt)
• egy kicsi darab aprított gyömbér, vagy gyömbérpor (ma az volt benne)
• 1-2 cikk fokhagyma (ma granulátum volt
• kevés só
• kevés bors
• zsiradék

Kevés olajon nagyon forró serpenyőben megpirítottam a csirkemell csíkokat, majd kiszedtem és félretettem.

Pótoltam az olajat (nem kell sok), amikor  rátettem a felcsíkozott kelkáposztát és pirítottam, szintén nagyon forró serpenyőben, egyet-egyet kavarva rajta, nem baj, ha kissé "megkapja", finomabb a sült ízű kel, mint a párolt.

Amikor kellően megpirult a káposzta, visszatettem a húst, sóztam, borsoztam, fokhagymáztam és gyömbéreztem.

Lefedtem, hogy szottyosodjon, hiszen a só elkezdi kivonni a nedvességet és a pára is lecsapódik a fedőről.

Egy-két perc múlva löttyentettem rá tejszínt és tejfölt ( a múltkor csak tejfölt), összeforraltam, és már kész is volt.


Magában is tökéletes, de nekem muszáj szénhidrátot is enni, így barnarizs volt hozzá.

Forrás: Mautner Zsófia

Szolgálati közlemény: nem tudom, miért kékek a sorok itt-ott, de nincs kedvem újra írni.

Leves, ami télies, mégis könnyed

Levesre vágytam, ami télies és könnyed. Sikerült kitalálnom egy ilyet, és mondhatom, nagyon jó lett. 

Azt azért most is elmondom, minden mindennel helyettesíthető. Ha az van otthon, vagy könnyebben jutsz hozzá, csináld "normál" kelkáposztából, és sárgarépábó, vagy sütőtökből. Hidd el, finom lesz!

Hozzávalók:

• 1 evőkanál olívaolaj
• 4 szelet császárszalonna, csíkokra vágva
• 15 dkg (szürekemarha)kolbász hosszában félbevágva, felszeletelve
• 1 kisebb vöröshagyma apróra kockázva
• 2-3 cikk összezúzott fokhagyma
• 30 dkg édeskrumpli feldarabolva
• 15 dkg csíkokra vágott fodros kel
• 2-3 kávéskanálnyi só
• 2 evőkanálnyi csípős torma 
• 2 evőkanálnyi juhtúró

a galuskához:

• 1 db tojás
• 2 evőkanál juhtúró
• 1 evőkanál csípős torma
• 2 púpos evőkanál teljes kiörlésű tönkölybúzaliszt

A bacont és a kolbászt az olívaolajon ropogósra sütöttem, majd egy szűrőkanállal kiszedtem az olajból.

A hagymát a fazékban visszamaradt zsiradékon megpároltam úgy, hogy a sót is rászórtam. Hozzátettem a fokhagymát, rászórtam az édeskrumplit, összepirítottam, és felöntöttem 2 liter vízzel. Amikor az édeskrumpli már majdnem teljesen puha volt, beleszórtam a felcsíkozott fodros kelt, aminek csak pár perc a főzési ideje.

Amíg újra felforrott a leves, összekevertem a galuska hozzávalóit, és 3-4 percnyi forralás után beleszaggattam. Nem túl apró galuskákat csináltam, úgy gondoltam, ilyen hosszúak illenek ebbe a levesbe.

Amikor kész lettem a szaggatással, egy kistálkában összekevertem a 2 evőkanálnyi csípős tormát és a juhtúrót, felhígítottam egy kis levessel, és beleöntöttem a kutyulékot a fazékba, Ekkor már csak egy kicsit forraltam, elzártam a tüzet, és pár percig hagytam "pihenni" úgy, hogy a kolbász és szalonna darabokat visszatettem bele.

Frankfurti leves

Nem baj, hogy nincs hideg, az sem, hogy nyár közepe van, mert a frankfurti leves mindig finom. Amikor még friss a kelkáposzta, a haragos zöldességért szeretem (a külső leveleket alaposan megmosom - hogy biztosan homoktalan legyen -, és azt is beleteszem, mert hát azok a legzöldebbek), később meg az ízességéért, fűszerességéért. Ennek az időszaknak már lassan vége, nem is kaptunk most az áruházban túl üde káposztát, de így is nagyon finom lett a leves, még ha nem is annyira látványos.

Tényleg nem ez lett életem legmutatósabbja - máskor szép formásra csíkozom a kelkáposztát, most meg csak úgy tessék-lássék módon összevágtam -, de a könnyedsége kárpótol a látványtalanságért. Igen, nem tévedés, a "könnyedsége" szót írtam, méghozzá nem véletlenül. Rántás, alig, csak az íze kedvéért van benne. A kb. 5,5 liternyi levesbe 1 evőkanál grahamliszt került. A sűrűsége nem ezen múlott, hanem azon, hogy a benne lévő krumpli és káposzta egy részét elturmixoltam, majd visszaöntöttem. Sokkal intenzívebb ízű és igazán könnyed zöldségleves kerekedik belőle, ha így készül.

Hozzávalók:

• 1 kisebb fej kelkáposzta felcsíkozva
• 2 db krumpli
• 2 db sárgarépa
• 2 db vöröshagyma
• 2-3 cikk fokhagyma
• majoranna
• köménymag 
• só
• zsiradék (most kókuszolaj, de persze bármi, amit használni szoktál)
• bors
• fűszerpaprika
• 1 kanálnyi liszt (amilyet használsz)
• virsli

A felcsíkozott kelkáposztát sóval, majorannával, köménymaggal, 1 db vöröshagymával és a fokhagymával  hideg vízben felteszem főni. Mivel az alapanyagokkal fogunk sűríteni, az arányok felborulnak, a káposzta több benne, mintha pusztán rántást akarnánk használni.

Kb. 15 percnyi fővés után beleteszem a kockákra vágott krumplit és a felkarikázott répát, és újabb 15 perc lassú forralás következik.

Amikor megpuhultak a zöldségek, kiveszek belőle annyi káposztát és répát, hogy a fazékban maradt rész már csak leves állagú legyen

Az apró kockákra vágott hagymát köménymaggal és a liszttel világosra pirítom, őrölök bele borsot, belenyomom a megmaradt fokhagymát, alaposan elkeverem, rászórom a fűszerpaprikát. Ekkor leveszem a tűzről, újra alaposan átkeverem és felengedem hideg vízzel. Ebbe beleteszem a kiszedett zöldségeket, elturmixolom, és visszaöntöm a levesbe, amit újra felforralok úgy, hogy szórok bele ismét egy kis majorannát (ez az egyik legfontosabb mozzanat a folyamat során, ha nagyon patetikus akarnék lenni, azt is mondhatnám, ez a legnagyobb titka a jó frankfurti levesnek, de én csak olyan tessék-lássék háziasszony vagyok).

Amíg ez az újraforralás történik, felkarikázom a virsliket.

Éééés, kettéválik a leves élete. Kiszedek belőle annyit, amennyi a vegetáriánusok adagja, a többibe pedig belekerülnek a virslikarikák, amivel picit főzöm, és már kész is.

Nálunk nem mindenki tesz bele tejfölt, én most azzal ettem, és jó sok csípőspaprikával.

Melengető leves a mai csúf időjáráshoz

Előre szólok: bármi, bármivel helyettesíthető... ez ugyanolyan finom és laktató -csak nyilván másfajta ízvilág-, ha étolajjal, kelkáposztából, étkezési lencséből, babérlevéllel, krumplival, köménnyel, petrezselyemmel készül, ha az van inkább kéznél.

Félbevágott kelbimbókat, felkarikázott sárgarépát, petrezselyemgyökeret és félkörökre vágott édeskrumplit pirítottam  olívaolajon. Megszórtam római köménnyel. Mikor már "szaglott", szórtam rá gyömbérport, kurkumát, curryt, összetört csilit, őröltem rá színes borsot, és tettem bele vöröslencsét. Felöntöttem vízzel, megsóztam, puhára főztem. Kiszedtem a zöldségekből, joghurttal elturmixoltam, visszaöntöttem. Kapott még egy kis törött római köményt és szárított koriander levelet.

A mennyiségek, kb. 8-10 adaghoz:

• 1 kg kelbimbó
• 2 db sárgarépa
• 1 db petrezselymegyökér
• 1 db hosszúkás, nem túl nagy édeskrumpli
• 2 ek. (olíva)olaj
• 1 tk. egész római kömény
• 1 tk. törött római kömény
• 1 tk. gyömbérpor
• 1 lapos evőkanál curry
• 1 lapos evőkanál kurkuma
• 1 kisebb összetört csili, vagy más szárított paprika
• 1 tk. törött színesbors
• 1 marék vöröslencse
• 1 bögre (növényi)joghurt
• korianderlevél

Ugye, hogy napfényt hoz a mai napba?

Vegán vacsora

"Rákaptunk" a sült kelkáposztára. Akár wokban, nagy lángon pirítva, folyamatosan keverve, akár sütőben sütve nagyon ízes. Ma is ezt ettünk. Készült hozzá csicseriborső alapú fasírt, egyiptomi paradicsommártás és teljeskiőrlésű kuszkusz. Soha rosszabb vacsorát!

Előre szólok, hogy SOKKAL kevesebb macera, mint egy akkora adag rántotthússültkrumpli kombó, az ízek pedig leírhatatlanul jók.

Csicseriborsó fasírt:

Hozzávalók:

• 2 marék 3 napig áztatott csicseriborsó
• 3 evőkanál lenmag
• fél bögrényi szezámmag (aminek az egyharmadát majd a kelkáposztára szórom)
• 1 db vöröshagyma
• 5 cikk fokhagyma
• 1,5 kávéskanál só
• 2 evőkanálnyi római kömény
• 1 evőkanálnyi koriandermag
• 1 teáskanálnyi feketebors
• 1 szárított csípőspaprika magostól
• 1 teáskanálnyi kardamom (most zöldet használtam)
• 2 evőkanálnyi citromlé
• 1 csokor petrezselyem
• a sütéshez növényi olaj

Legelőször a szezámmagot pirítottam meg. Egy tapadásgátlóval bevont serpenyőbe szórtam egy kevés sót, megforrósítottam, beleöntöttem a szezámmagot és nem túl nagy lángon folyamatos kevergetés mellet aranyszínűre, illatosra pirítottam. Mivel a serpenyő aljának a melegétől tovább pirul, vagy át szoktam önteni egy tányérra, vagy kevergetem még egy darabig. Mindez összesen 3 percet sem vesz igénybe.

Mikor már nem volt forró a szezámmag, beleöntöttem az aprítógépbe a 2/3-át, hozzászórtam a lenmagot meg a fűszereket és megdaráltam. 

Amíg a gép darált, én felaprítottam a vöröshagymát és összezúztam a fokhagymát, azután a hagymák, a főtt csicseriborsó és a  citromlé is a darálékhoz került. Újra bekapcsoltam az aprítógépet  és összedaráltam, kevertem az egészet. Egy picike -talán 2 evőkanálnyi- vizet is kellett hozzá tennem, hogy megfelelően elkeveredjen. Amikor kész lett a massza, hozzákevertem a felaprított petrezselyemzöldet is, és lefedve betettem a hűtőszekrénybe, hogy a lenmag áldásos hatását kifejthesse és majd egyben maradjanak a fasírtok sütés közben.

Pirított kelkáposzta

Hozzávalók:

• 1 közepes fej kelkáposzta
• 2 kávéskanál római kömény
• 1 jó nagy csipet só
• 2 evőkanálnyi olívaolaj (bármilyen olaj)

A pirított kelkáposztához a kelkáposztát elnyolcadoltam és a cikkeket vékony szeletekre vágtam. Az olajat a wokban megforrósítottam, beledobtam a római köményt, és amikor pattogni kezdett, beletettem a káposztacsíkokat. Nagy lángon, gyakran kevergetve megpirítottam. A sót csak a végén szórtam rá, hogy ropogós maradjon. A végén a szezámmag maradékát is rászórtam.

Egyiptomi, szurokfüves paradicsomszósz (forrás: Horváth Boldizsárné Húsz ország konyhája)

Hozzávalók:

• 4 evőkanál olívaolaj
• 2 fej karikákra vágott hagyma
• 1 gerezd zúzott fokhagyma
• 4 db hámozott, felszeletelt paradicsom
• 1 dl-nyi paradicsompüré
• 2 teáskanál citromlé
• 2-3 ágacska szurokfű (1 kk. szárított)
• 1 késhegynyi őrölt csípőspaprika
• őrölt bors
• só

Az olajon megpároltam a hagymaszeleteket, rátettem a felszeletelt paradicsomot, a fűszereket, jól felforrósítottam, ráöntöttem a paradicsompürét és összefőztem.

Kuszkusz:

Hozzávalók:

• 1,5 bögre teljeskiőrlésű kuszkusz
• 2,5 bögre forróvíz
• só
• őrölt bors

Borsot őröltem egy magasfalú tál aljába, rátettem egy nagy csipet sót, a kuszkuszt, elkevertem, ráöntöttem a forróvizet, újra elkevertem, lefedtem és kb. 15 percig hagytam ázni, azután újra átkevertem.

Amíg a kuszkusz ázott, kisütöttem a fasírtokat.

Egy serpenyőben félujjnyi napraforgó olajat hevítettem, és a diónyira gömbörgetett, majd ellapított fasírtokat pirosra sütöttem mindkét oldalukon.

Kelkáposztafőzelék helyett

Ma egy hete készült, de már nem csak a főzéshez vagyok lusta, a blogoláshoz is.
kelkáposztafőzelékhez készültünk, de mivel kényelmes semmittevéssel szerettem volna tölteni a szombat délelőttöt, ez lett belőle.

Kevés füstölt szalonnát olívaolajon kisütöttem, a zsiradékban hirtelen megpirítottam pulykacomb érméket úgy, hogy az átfordításkor megszórtam összevagdalt fokhagymával és köménnyel (köményt deszkára rászór  a kettévágott fokhagymagerezdek, késpengével rácsap, összevagdal, így nem pattognak el a magocskák). 

A képződött fűszeres lé-zsiradék keveréket a cseréptál aljára öntöttem, szórtam rá durvaszemű sót, beleraktam a felszeletelt (2-3 cm-es szeletek) kelkáposztát, a héjastól negyedelt újkrumplit, a húsokat közéjük dugdostam, a tetejét megszórtam majorannával, befedtem és kb. 30 percig 180 fokon sütöttem. 

Levettem a tetejét, közészórtam a kolbászdarabkákat, átkevertem, és pirosodásig sütöttem. 

Tükörtojást is ettünk hozzá.

Vegafronton ugyanez gombaszeletekkel

Éjszaka nagyon izgalmas blogkóstolni

Tényleg. Én már csak ilyen éjszaka fényképezős vagyok, így soha nem lesznek jó képeim.

Nagyon hamar, ha jól emlékszem, a sorsolás napján kiválasztottam Anditól ezt a házi májkrémet tegnap mégis másképp döntöttem. Megláttam ezt, és egyértelművé vált, hogy nem várom meg a hétvégét a kóstolással, gyorsan veszek ma  egy kelkáposztát és megcsinálom vacsorára, mire a pasik megjönnek az uszodából.

A fiatalabbja ezt kapta:
 

 Az öregebbje meg ezt:

Amiből készült:

• 0,5 kg kelkáposzta
• 1  fej vöröshagyma
• 3 gerezd fokhagyma
• 2 ek olaj
• 1 tk koriander
• 1 tk római kömény
• 1 tk feketebors
• só
• 1 zsemlényi száraz tönköly-rozs kenyér, amit az uram sütött
• 2 tojás helyett 2-3 evőkanálnyi útifűmaghéj

A sütéshez:

•  olaj
• nagy kazal papírtörlő

A külsejére: 

• lenmag
• szezámmag
• morzsa

Az öntet:

• növényi 
• növényi joghurt
• egy kisdarab póréhagymazöld
• színes bors
  

Andi medvehagymát és petrezselymet is tett a fasírtokba, én medvehagymát elfelejtettem venni, a petrezselymet meg kifelejtettem belőle. Még annyiban más, hogy én vízben áztattam a kenyeret.

"Másolás-beillesztéssel" ideteszem az eredeti leírást és annyit változtatok benne,  amit én másképp csináltam a feledékenységem miatt, illetve, hogy zsemle helyett kenyér került bele.

A koriander és a római köményt száraz serpenyőben átpirítottam, majd mozsárban összetörtem. Nincs is annál jobb, mint amikor a mozsárból elkezdenek felfelé szállni az illatok. Hmmm…

A kelkáposztát, vöröshagymát apróra vágtam, az olajon wokban először a vöröshagymát pároltam, majd hozzáadtam a kelkáposztát, alaposan összepirítottam. Beletettem az átnyomott fokhagymát, fűszereztem a korianderrel, köménnyel, sóval, borssal. Roppanósra pároltam, majd tálba tettem, kihűtöttem. Hozzáadtam a vízbe beáztatott, kinyomkodott kenyeret és itt kell beletenni a tojást, vagy rászórni az útifűmaghéjat, aztán alaposan összekeverni.

Pogácsákat formáztam belőlük, meghempergettem a lenmag, szezámmag és a morzsa keverékében és 1 centis olajban kisütöttem őket.

Egy póréhagyma szárának halványzöld részét felaprítottam és elkevertem joghurttal és őröltem hozzá színes borsot.

Illatos, ízes, szép. Mást nem tudok mondani Andi, csak hogy köszönöm, meg hogy a máj és a kacsaháj a fagyasztóban van. Majd beszámolok arról is.