Sajtok, sonka, paradicsom, tészta

Az történt, hogy pár hete vettünk egy zacskó tortiglionit. Korábban soha nem főztem még ilyen tésztát, de ezennel szakítottam ezzel a hagyománnyal, mert nincs mit kertelni, nagyon tetszik. A spirálba hajló bordák nagyon helyes szószgyűjtő csatornák, na de nem ez varázsolt el, hanem a tésztacsövek átmérője. Valahogy, valamiért késztetést éreztem arra, hogy megtöltsem. Láttam benne a sonkába csavart vörös cheddar csíkokat, na de lustább és kényelmesebb vagyok én annál, hogy ilyen türelemjátékot játsszak. Nade, az elmúlt időszakban elfáradtam. A kialvatlanság okozta üresfejűségben pedig kifejezetten jól esett a kicsi sajtcsíkok gyártása, a serrano csíkozása, és mindezek tésztába tömködése. Teljesen kikapcsolt, de mondhatjuk úgy is, hogy bekapcsolt ez a pöszmögés. Aztán egy kis feketeribizli pálinka kortyolgatás után jól meg is ettük. Arra azért nem esküszöm meg, hogy normális állapotomban ismét rászánom magam erre a molyolgatásra, viszont ez az íz és színvilág máskor is megjelenik majd a konyhánkban, mint ahogyan korábban is járt már itt.

Hozzávalók (kb. 6 adagnyi):

• 50 dkg csőtészta (tortiglioni, ami közepes átmérőjű, bordázott)
• 20 dkg vörös cheddar a tésztacső hosszához és átmérőjéhez igazított kis csíkokra vágva
• 8 dkg serrano sonka, szintén kis csíkokra vágva
• 3 evőkanálnyi olívaolaj
• 2 kisebb, finomra vágott vöröshagyma
• 2 cikk fokhagyma
• 500 g sűrített paradicsom
• bazsalikom
• feketebors
• 10 dkg-nyi reszelt parmezán 
• kevés vaj a sütőedény kikenéséhez
• még 10 dkg-nyi reszelt parmezán és ugyanannyi reszelt füstölt félkemény sajt

A tésztát megfőzetem, majd szokásomtól eltérően, alaposan átmostam hidegvízzel. Ez azért volt fontos, mert nem került rá rögtön a mártás, biztosítani kellett, hogy a töltögetés ideje alatt ne tapadjanak össze a csövecskék.
Ezután a sonka- és sajtcsíkokat összefogtam, majd beledugdostam a tésztákba. ez a mennyiség kb. a tésztamennyiség egyharmadába volt elegendő.

Az olívaolajon a hagymákat megpároltam, őröltem rá borsot, megszórtam bazsalikommal, sóztam és felöntöttem a paradicsommal, meg a vízzel, amivel a paradicsompüré dobozát kiöblítettem. Finom, jó szagú paradicsomszószt főztem belőle, közben még egy kis vizet öntöttem hozzá.

Kivajaztam egy sütőedényt, és az üres tészták harmadát beleszórtam. Meglocsoltam a fűszeres paradicsomszósszal, megszórtam reszelt parmezánnal, aztán rátettem a megtöltött tésztákat. Erre a rétegre újra paradicsomszósz és parmezán került. Beletettem a maradék tésztát, aztán a maradék paradicsomot, végül a maradék parmezánt. 180 fokos hőlégkeverésben addig sütöttem, amíg a parmezán megolvadt a tetején, és közben a tészta átforrósodott (kb. 30 perc).

A tányérján mindenki szórt még rá frissen reszelt sajtot.
 

Mostan színes répákról álmodom...

Azt minden főzés alkalmával úgy kell alakítani, hogy a vegán ételek teljesé értékűek legyenek, és lássuk be, ez nem mindig egyszerű feladat.
Egy ideje itt volt már a hűtőszekrényben pár darab színes répa. Nehezen találtam ki, mi legyen belőlük úgy, hogy ízes is legyen, szép is legyen és ne legyen senkinek az az érzete, hogy "eszekmá'egykisrépát". Az étel, amit végül csináltam belőle, nagyon finom lett, és kb. 30 perc alatt elkészült (plusz a répa pucolása, darabolása még 10 perc).

Hozzávalók:

a sült répához:

• pár darab színes (vagy csak "sima") sárgarépa
• 3 evőkanálnyi olívaolaj
• 1 cikk zúzott fokhagyma (helyette egy kiskanál hinget használtam)
• bazsalikom
• egy evőkanálnyi méz
• durvára őrölt bors
• kevés vaj a tepsi aljára
• (durva szemű) só

A répákat egyforma hasábokra vágtam, a kivajazott sütőedény alját beszórtam durva szemű sóval. A fűszereket, a mézet és az olajat összekevertem, és ebbe a keverékbe beleforgattam a répadarabokat, aztán bepakoltam a sütőedénybe. Kb. 20 percig 180 fokon sütöttem aztán felvettem a hőmérsékletet 250 fokra, így még kb. 10 percig hagytam benn, ez alatt az idő alatt a répák szépen megkaramellizálódtak.

Amíg megsült a répa, addig elkészült a szósz és megfőtt a tészta is.

A szósz hozzávalói:

• 1 bögre feketelencse ("étkezési" is jó, persze)
• 2 evőkanálnyi olívaolaj
• 2 cikk zúzott fokhagyma (én hinget használtam helyette)
• 1 doboz darabolt paradicsom (konzerv)
• 1 babérlevél
• bors
• bazsalikom
• só
• 1 doboz kókusztej
• fél lime leve (citromlé is jó)
• 1 evőkanálnyi mustár

Egy gyorsfőzőben felforrósított olajban pirítottam egy pillanatig a hinget (ezt kell tenni a fokhagymával is), ráöntöttem a lencsét, beletettem a babérlevelet, átforgattam, majd felöntöttem a paradicsomkonzervvel, 1 bögrényi vizzel, sóztam, őröltem rá borsot, rátettem a bazsalikomot, és rázártam a kuktára a tetejét. 5 percig főtt, ekkor kikapcsoltam a tüzet, majd amikor kinyitottam az edényt, ráöntöttem még egy fél bögrényi vizet. Visszazártam és még 5 percig főtt. Amikor újra kibontottam az edényt, akkor tettem bele a kókusztejet, a mustárt és a lime levét, aztán még egyszer összeforraltam.

Közben egy zacskó durum pennét kifőztem, összekevertem a forró szósszal, és már kész is volt.

Higgye el mindenki, érdemes egyszer-egyszer kipróbálni olyan ételt, aminek nem elképzelhető az íze, hátha kiszínezzük vele az életünket (Kosztolányi után. szabadon...).

Marokkói zsidó csirkepörkölt

Az uram találta ezt a blogbejegyzést, és nagyon hamar eldöntötte, hogy mi is megfőzzük ezt az ételt. Kedvemre való lett a dolog. Egyrészt, mert tetszett ez a "pörkölt", másrészt, mert ha ő ilyet mond, azt ki kell használni. Ugyanis nagyon ritkán fordul elő, hogy ne krumplistészta legyen a válasz a mit együnk holnap kérdésre. Nem azért mondja ezt, mert a krumplistészta a "leg" az életében, hanem azér', mer' nem jut eszébe más. Nem is tudom, mi a fenének főzök neki...

Szóval, vettünk csirkecombokat, és zöld olívabogyót. Mivel én sem vagyok sem marokkói, sem nagymama, az itthon lévő fekete olívabogyókat is belefőztem, és egészes konzervparadicsomokat nyomkodtam szét hozzá, csak úgy, a kezemmel.

Aztán persze, itt a vegafront. Ők gombát, cukkinit és padlizsánt kaptak ilyenformán megfőzve. Nagyon jó lett.

A húsos szekció képviseletében pedig Anti, mint olívabogyónemszerető, csak csirkét és szószt kapott.

Több variáció nem volt, a barnarizzsel  egységesen szimpatizálunk.

Hozzávalók:

• 10 db csirke felső comb
• 2 evőknál olívaolaj
• 4 cikk zúzott fokhagyma
• 1 púpozott kávéskanál fűszerpaprika
• 1 púpozott kávéskanál csípős fűszerpaprika
• 1 kávéskanál római kömény
• 1 kávéskanál kurkuma
• 1 nagy marék olívabogyó
• só
• (frissen) őrölt bors
• 1 doboz egészes paradicsomkonzerv
• 1 pohárnyi paradicsompüré

Az elkészítése:

• Egy nagy serpenyőben az olívaolajon mindkét oldalán megpirítottam az előzőleg szárazra törölt csirkecomb darabokat. (Így is fröcsögött, muszáj volt a következő fázis előtt takarítani. Ilyenkor mindig látom magam előtt Nigella Lawsont, ahogyan a kis fehér kosztümkabátkájábn süti a rántott báránybordát...) Miután szép pirosak lettek, átraktam egy edénybe, ami nem engedte, hogy kihűljenek.

• A takarítás ideje épp elég volt arra, hogy a lábas egy kicsit lehűljön, így a zúzott fokhagymát szép sárgára tudtam pirítani a magmaradt olajban, nem égettem meg. 

• Hozzátettem a paradicsomot, paprikát, római köményt, kurkumát, sót, borsot és az olajbogyót, lefedtem, és kevés ideig forraltam.

• Beletettem a csirkét, öntöttem hozzá egy fél bögre vizet (ilyenkor forrót szoktam, hogy ne hűtse le az ételt), és készre főztem.

Mindeközben az ötletgazda csinált egy nagy halom párolt barnarizst.

A vegán verzióhoz megpirítottam külön a gombát, külön az előre besózott és kinyomkodott padlizsánt és a cukkinit. A továbbiakban ugyanúgy készült, mint a húsos. Itt részletesen leírtam.

A töltött paprika hús nélkül is nagyon finom!

Azóta sem került a fényképezőgép a szervizbe, és fényben nem lehet vele fényképezni. A kép minősége ennek megfelelő. Nem adja vissza azt a szépséget, amit ez az étel mutat.

Beleszerelmesedtem az egyiptomi paradicsomszószba, mivel hihetetlenül finom. Már akkor, csütörtökön este tudtam, hogy csinálok vele töltött paprikát. Húúú, de nagyon jó lett, mindkét "szekcióé". Csak a vegánt írom le, a másik ugyanígy készül, csak a bizonyos klasszikus töltelék kerül bele.

Hozzávalók (2 adaghoz):

A töltelék:

• 4 db tölteni való paprika
• 1 bögrényi 2/3-ig főtt barnarizs
• 1 db vöröshagyma
• 20 dkg csiperkegomba
• 2 evőkanálnyi olívaolaj
• só
• bors
• 2 cikk fokhagyma

A szósz:

• 1 nagyobb vöröshagyma
• 2 db nagyobb lebőrözött, felkockázott paradicsom
• 3 dl sűrített paradicsom
• 2 cikk zúzott fokhagyma
• 2 teáskanálnyi citromlé
• só
• bors 
• 3-4 ág szorokfű  

A töltelékhez a felkockázott hagymát olívaolajon sóval pároltam, amikor üveges lett, hozzáadtam a cikkekre vágott gombát, és addig kavargattam, amíg szép pirosra sült. Ekkor rátettem a zúzott fokhagymát és őröltem rá borsot,  párszor még átkavartam és hagytam hűlni, majd elkevertem a rizzsel és beletöltöttem a kicsumázott paprikákba.

Persze a sült gomba, meg a barnarizs a fényképezőgép hibájától függetlenül nem igazán fotogén

A szószhoz a hagymát felszeleteltem, olívaolajon sóval üvegesre pároltam, rátettem a felkockázott paradicsomot, a fűszereket és olyan jó szottyosra főztem.

A hagymás paradicsomragut átkanalaztam egy sütőedénybe, ráfektettem a paprikákat, leöntöttem a sűrített paradicsommal és 175 fokon kb. 35 perc alatt szép pirosra sütöttem.

Abbahagyhatatlan. Aki nem hiszi, járjon utána!

Vegán vacsora

"Rákaptunk" a sült kelkáposztára. Akár wokban, nagy lángon pirítva, folyamatosan keverve, akár sütőben sütve nagyon ízes. Ma is ezt ettünk. Készült hozzá csicseriborső alapú fasírt, egyiptomi paradicsommártás és teljeskiőrlésű kuszkusz. Soha rosszabb vacsorát!

Előre szólok, hogy SOKKAL kevesebb macera, mint egy akkora adag rántotthússültkrumpli kombó, az ízek pedig leírhatatlanul jók.

Csicseriborsó fasírt:

Hozzávalók:

• 2 marék 3 napig áztatott csicseriborsó
• 3 evőkanál lenmag
• fél bögrényi szezámmag (aminek az egyharmadát majd a kelkáposztára szórom)
• 1 db vöröshagyma
• 5 cikk fokhagyma
• 1,5 kávéskanál só
• 2 evőkanálnyi római kömény
• 1 evőkanálnyi koriandermag
• 1 teáskanálnyi feketebors
• 1 szárított csípőspaprika magostól
• 1 teáskanálnyi kardamom (most zöldet használtam)
• 2 evőkanálnyi citromlé
• 1 csokor petrezselyem
• a sütéshez növényi olaj

Legelőször a szezámmagot pirítottam meg. Egy tapadásgátlóval bevont serpenyőbe szórtam egy kevés sót, megforrósítottam, beleöntöttem a szezámmagot és nem túl nagy lángon folyamatos kevergetés mellet aranyszínűre, illatosra pirítottam. Mivel a serpenyő aljának a melegétől tovább pirul, vagy át szoktam önteni egy tányérra, vagy kevergetem még egy darabig. Mindez összesen 3 percet sem vesz igénybe.

Mikor már nem volt forró a szezámmag, beleöntöttem az aprítógépbe a 2/3-át, hozzászórtam a lenmagot meg a fűszereket és megdaráltam. 

Amíg a gép darált, én felaprítottam a vöröshagymát és összezúztam a fokhagymát, azután a hagymák, a főtt csicseriborsó és a  citromlé is a darálékhoz került. Újra bekapcsoltam az aprítógépet  és összedaráltam, kevertem az egészet. Egy picike -talán 2 evőkanálnyi- vizet is kellett hozzá tennem, hogy megfelelően elkeveredjen. Amikor kész lett a massza, hozzákevertem a felaprított petrezselyemzöldet is, és lefedve betettem a hűtőszekrénybe, hogy a lenmag áldásos hatását kifejthesse és majd egyben maradjanak a fasírtok sütés közben.

Pirított kelkáposzta

Hozzávalók:

• 1 közepes fej kelkáposzta
• 2 kávéskanál római kömény
• 1 jó nagy csipet só
• 2 evőkanálnyi olívaolaj (bármilyen olaj)

A pirított kelkáposztához a kelkáposztát elnyolcadoltam és a cikkeket vékony szeletekre vágtam. Az olajat a wokban megforrósítottam, beledobtam a római köményt, és amikor pattogni kezdett, beletettem a káposztacsíkokat. Nagy lángon, gyakran kevergetve megpirítottam. A sót csak a végén szórtam rá, hogy ropogós maradjon. A végén a szezámmag maradékát is rászórtam.

Egyiptomi, szurokfüves paradicsomszósz (forrás: Horváth Boldizsárné Húsz ország konyhája)

Hozzávalók:

• 4 evőkanál olívaolaj
• 2 fej karikákra vágott hagyma
• 1 gerezd zúzott fokhagyma
• 4 db hámozott, felszeletelt paradicsom
• 1 dl-nyi paradicsompüré
• 2 teáskanál citromlé
• 2-3 ágacska szurokfű (1 kk. szárított)
• 1 késhegynyi őrölt csípőspaprika
• őrölt bors
• só

Az olajon megpároltam a hagymaszeleteket, rátettem a felszeletelt paradicsomot, a fűszereket, jól felforrósítottam, ráöntöttem a paradicsompürét és összefőztem.

Kuszkusz:

Hozzávalók:

• 1,5 bögre teljeskiőrlésű kuszkusz
• 2,5 bögre forróvíz
• só
• őrölt bors

Borsot őröltem egy magasfalú tál aljába, rátettem egy nagy csipet sót, a kuszkuszt, elkevertem, ráöntöttem a forróvizet, újra elkevertem, lefedtem és kb. 15 percig hagytam ázni, azután újra átkevertem.

Amíg a kuszkusz ázott, kisütöttem a fasírtokat.

Egy serpenyőben félujjnyi napraforgó olajat hevítettem, és a diónyira gömbörgetett, majd ellapított fasírtokat pirosra sütöttem mindkét oldalukon.