Translate

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tortilla. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tortilla. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. február 8., szerda

A mai maradékhasznosítás

Volt a hűtőszekrényben egy darab (talán fél kg-nyi) maradék karfiol, aminek a sorsát már napok óta próbáltam meghatározni, mindhiába... Aztán ma már muszáj volt főzni, így győzött a hirtelen felindulás, amiben néhány, szintén kallódó teljes kiőrlésű tortillalapnak nagy szerepe volt..  Na, de ennél rosszabb innen-onnan összeszedett izéééét soha ne együnk.


Tehát:
  • kb. 50 dkg karfiol lereszelve, vagy aprítógéppel megdarálva 
  • 1 db hagyma apróra vágva
  • 3 cikk fokhagyma összezúzva
  • szárított chili
  • köménymag
  • bors
  • metélőhagyma (szárított)
  • 3-4 dkg-nyi vaj, vagy bármilyen zsiradék
  • fél kápia paprika felkockázva (valami zöld színű szebbé teszi az ételt, de most csak ez volt itthon)
  • 1 doboz felkockázott paradicsom (konzerv)
  • reszelhető sajt ízlés szerint
  • tortilla lapok (teljes kiőrlésű)
A felkockázott hagymát vajon pároltam (ezt én úgy szoktam, hogy sóval párolom, felöntöm vízzel, hogy szétfőjön és utána elpárologtatom a nedvességet), hozzáadtam a fokhagymát a paprika kockákat és a fűszereket, majd a karfiolt, és jól átforrósítottam, majd felöntöttem a paradicsommal, és annyi vízzel, amennyivel kiöblítettem a konzervdobozt.

Amikor kész lett, megmelegítettem a tortillalapokat (tapadásmentes serpenyőben, amikor már meleg volt, megpakoltam sajttal, befedtem egy másik lappal és átfordítottam, azt az oldalát is megmelegítettem.





Köszönöm, ha leírod a kapcsolatos gondolataidat a megjegyzések közé és köszönöm, ha megosztod ezt a receptet, mert mániám, hogy juttassuk el minél több emberhez, hogy az egészséges, rostdús ételek is lehetnek baromira finomak.

2015. június 22., hétfő

Csilisbab és kukoricalisztből sült palacsinta

Szombaton úgy éreztem, hogy az időjárási viszonyokkal dacolunk, amikor ezt ettük. Most annyira változékony az időjárás, hogy bátran merem ajánlani, hiába jött el közben a csillagászati nyár.

Hozzávalók:

a raguhoz
  • 1 db vöröshagyma
  • 1 db (piros húsú) paprika
  • 1 db kisebb csípőspaprika (persze, nem mindenki szereti, ha csípős)
  • 1 cikk fokhagyma
  • 1 kicsi babérlevél
  • őrölt bors
  • 2 db közepes méretű paradicsom
  • 3 evőkanál sűrített paradicsom
  • 1 doboz vörösbab 
  • 1 doboz kukorica
  • 1-2 evőkanál olívaolaj
a palacsintákhoz
  • 6 dl szénsavas ásványvíz
  • 30 dkg kukoricaliszt
  • csipetnyi só
  • 1 evőkanálnyi étolaj
  • fél bögre zabpehely
a tetejére
  • sajt (bármilyen, ez füredi trappista volt)
Legelőször a zabpelyhet öntöttem le annyi langyos vízzel, ami éppen ellepte. Vártam pár percet, amíg eltűnt a víz, és pépes lett a zabpehely. Ezt használtam tojás helyett.

A turmixgép kannájába belepakoltam az összes palacsintaalkatrészt, simára kevertem, és hagytam állni, amíg elkészült a ragu.

A  raguhoz a hagymát és a paprikákat vékonyra szeleteltem, beletettem a felforrósított olívaolajba a babérlevéllel együtt, és megsóztam. Párszor átkavartam, majd amikor színesedni kezdett, hozzákevertem a zúzott fokhagymát, ráőröltem a borsot. Természetesen mindez szebb, ha kápiából, vagy kaliforniai paprikából készül, de hirtelen jött a főzési ötlet, és csak ez a lecsópaprika volt itthon. Az ízén nem rontott, én úgy gondolom. Sőt, a többiek is úgy gondolják.


Amíg a hagyma-paprika párolódott, lehúztam a paradicsomok bőrét, és kettévágva vékonyra felszeleteltem mindkettőt. 

Erősre állítottam a lángot, és a paradicsomokat is beletettem a serpenyőbe. Így nem volt ideje különösebben levet ereszteni. Párszor jól átforgattam -közben szagoltam az isteni illatot-, aztán ráöntöttem a sűrített paradicsomot, beleöntöttem a leszűrt konzerveket, és összeforraltam.


(Kis kitérő: ugye, emlékeztek még erre?)

A masszából 14 cm az átmérőjű palacsintákat sütöttem úgy, hogy egy szilikon ecsettel minimális mennyiségű olajat kentem mindegyik alá. A kukoricalisztben nincs gliadin, mint a búzalisztban, ezért nem rugalmas. A pici olaj, és a gyors átfordítás és a kis átmérő is segít abban, hogy ne törjön el.



Minden palacsintába 3 evőkanál ragu került (amibe nem jutott, abba csak sajtot tetem). Kettéhajtva, a nyílásokkal felfelé beleálligattam egy sütőedénybe, és megszórtam reszelt sajttal.


180 fokos sütőben addig sütöttem, amíg a sajt ráolvadt.





2010. november 9., kedd

Ma írós napot tartok

Délután a fiúknak csilisbabot főztem, ami nem nagy kunszt, "porból" készült, pulykából, konzervbabbal, és konzervkukoricával. Feljavítottam egy kis cayenne borssal. Amivel mi esszük, az kukorica palacsinta.Igazi tortillát csinálni lusta vagyok, erre szoktunk rá, és szeretjük:
6 dl szénsavas ásványvizet, 26 dkg kukorica lisztet, 4 dkg finomlisztet, 2 tojást, csipetnyi sót, és egy pici étolajat összeturmixolok, és kicsi lepényeket sütök belőle.
Régebben volt, hogy megtöltöttem ezeket a palacsintákat paradicsomos, zöldfűszeres babbal, és jó sok sajttal megsütöttük a sütőben. Nem is tudom, miért szoktunk le róla...