Kávékrémes sütemény

Születésnapi torta

Itt ülünk ketten.
Az uram olvas, zörög valami a tévében, én olvasgatok az interneten, most meg írok, de alapvetően csend van, és az utóbbi években hozzászoktunk ehhez, és szeretjük is. Félreértés ne essék, nem azt szeretjük, hogy nincsenek itthon a gyerekeink, hanem azt szeretjük, hogy nincsenek itthon a gyerekeink. Igen, nem véletlenül írtam le kétszer ugyanazt. Nincs magányosság érzetünk, hanem boldog szülők vagyunk, akiknek felnőttek a gyerekei és élik a maguk kiteljesedett (vagy beteljesedett) életét, aztán időnként lerohannak minket (ezt persze a szó legnemesebb értelmében kell érteni). Most is így volt. Igaz, rohamnak nevezni nem lehetett, szép lassan szállingóztak haza. Mind a hatan, az igaziak és a többi igazi. Mert mindhármuk társa olyan már, mintha mindig is hozzánk tartoztak volna.
Szóval, tegnap születésnap volt. A Lőrinc 28. születésnapj, az ő kedvéért gyülekeztünk össze. Családi üldögélés, főzögetés, sörözgetés, nevetés (nna, ebben főleg egyforma "mindhárom" fiúnk, egyformán szarkasztikus humorral áldotta/vertemegőketazisten) és evészet volt két napig.
Bográcsban főztünk, kettőben is, mert ugye van a vega,  meg a húsos szekció... Későn kezdtünk hozzá, így az ételekről a sötétben evéskor nem készült kép, de még délután, az éppen elkészült tortát lefényképeztem, és a mai ebéd közben a maradékát is. Kicsit slampos, másnaposan már nem annyira tetszetős, hiszen a nyers gyümölcsök tették a dolgukat a hűtőszekrényben, de még mindig finom, és elkészültekor szép is volt.  Nem elegáns - mert nem olyanra akartam, nem igazgattam, simítgattam és cifrítottam -, hanem rusztikus volt, és az volt tőle az érzetünk, hogy azonnal és jó alaposan bele kell kanalazni.
Persze, vegetáriánus torta, a túrókrém nem zselatintól vált szeletelhetővé, hanem szokás szerint útifűmaghéjtól, de aki zselatinpárti, csinálja azzal, ha kedvet kap hozzá.

Így készült: 

• az alja és a teteje: sütöttem kettő piskótalapot (3 tojás, 3 kanál cukor, 3 kanál liszt) egy 26 cm átmérőjű tortaformában
• a krém: 75 dkg mascarpone, 50 dkg túró és 3 - 4 dl görög joghurt, 3 evőkanál cukor (ennyivel nem mindenkinek elég édes, de mi így szeretjük), 2 db (kezeletlen héjú) citrom héja és leve, és 3-4 evőkanál útifűmaghéj, amiket egy gépi habverővel összekevertem és kb. 30 percre betettem a hűtőszekrénybe, ennyi idő alattjól összeáll az útifűmaghéjtól, később jól szeletelhető lesz
• a gyümölcs: kb. 80 dkg eper és (asszem) 5 kiwi
• a barnaság: gőz fölött megolvasztottam 20 dkg étcsokoládét

 Az egyik tortalapot betettem a tortaformába (aminek az oldalát kibéleltem egy sütőpapírral, hogy ne sérüljön a krém, amikor lehúzom a karikát), amiben sültek. 
A krém felét beletettem, elegyengettem, rászórtam a feldarabolt kiwi és eper felét, befedtem a krém másik felével, lenyomkodtam, rátettem a másik piskótalapot, kicsit lenyomtam, hogy összetapadjon, ráfolyattam az olvasztott csokoládét, és rászórtam a gyümölcs másik felét.

Ha már megsültek a piskótalapok és kihűltek, nagyon gyorsan elkészül. A krémet én nem szoktam túlságosan elkeverni, csak annyira, hogy éppen elvegyüljenek a hozzávalók, ne legyenek a túrógöröngyök külön-külön. Kb. 1,5-2 óra múlva teljesen jól szeletelhetővé válik ez a töltelék.

rögtön, amikor elkészült, itt még nincs megszilárdulva a csoki a tetején

egy falat, az uram tányérjáról

a maradék, másnap

és végül, az ünnepelt

 

Sajttorta, de sós

Mondtam tegnap, hogy kettőt kóstoltam a 22. Blogkóstoló alkalmából, az ÍZVARÁZS-LAT blogról. Finom lett a sós sajttorta is, amin mindössze annyit változtattam, hogy borsos-fokhagymás sült gombát is kevertem a sajtmasszába, hogy még töményebb legyen. A Lőrinc fizikai terheltsége miatt muszáj, hogy nagyon laktató és fehérjedús ételek készüljenek, és persze húsmentesen. Dupla adag készült, mert sokan is vagyunk, meg finom is.

Hozzávalók:

a tésztához

• 50 dkg liszt
• 2,5 dl víz
• 15 dkg vaj
• 1 teáskanál só

a töltelékhez:

• 50 dkg felszeletelt gomba
• 1 evőkanál vaj
• 1 evőkanál olívaolaj
• őrölt bors
• fokhagyma
• só

• 40 dkg reszelt félkemény sajt
• 4 dl tejföl
• 6 db tojás
• 1 evőkanál mustár
• só

a tetejére

• póréhagyma karikák

 Legelőször a felszeletelt gombát sütöttem pirosra a vaj és olívaolaj kleverékén sóval, borssal, fokhagymával.

Amíg a gomba hűlt, a tésztához valókat a robotgéppel összedolgoztam, és egy sütőpapírral bélelt 25 cm átmérőjű kerek formába belesimogattam úgy, hogy pereme is legyen. Mindez kézzel is hamar megvan, de én nagyon kénylemes vagyok.

A reszelt sajtot, tejfölt, a tojásokat, a mustárt, a sót összekevertem, beleforgattam a fűszeres sült gombát, és belesimítottam a sajtos masszát. A tetejére rászórtam a hagymakarikákat. A tészta peremét egy kicsit rásimogattam a töltelékre.

225 fokon kezdtem sütni, de a hagyma hamar kezdett pirulni, így 15 perc után levettem 175 fokra, még kb. 20 percig volt a sütőben. Amikor már nem ragadt a massza a beleszúrt kötőtűre, kivettem.

Tejszínes sóskamártással ettük.