Sós teasütemény

Ezt a sós sütit egy FB csoportban találtam még ősszel, akkor azonnal megsütöttem és azóta rendszeresen „gyártom”.
Leírom az eredeti receptet, beleírva a módosításaimat is. Pluszban azt is tudni kell, hogy én minden alkalommal aprítógéppel állítottam össze a tésztát, hideg hozzávalókból, így megspóroltam a hűtési időt. Természetesen ezért a sütő bekapcsolásával szoktam kezdeni.

A családunk is nagyon szereti, de társaságba is vittem már és mindenkinek ízlett. 

Baromi gyorsan elkészül. Elöljáróban azt is mondom, hogy ha „normál” teasüteményt akarsz, akkor persze használj vajat, tejfölt, tejet, tojást, sajtot.

Sós teasütemény

•  50 dkg liszt (én 15 dkg fehér és 35 dkg teljeskiőrlésű lisztből szoktam, de persze fehérből is jó, annak, akinek nem fontos a teljes kiőrlésű liszt használata)
• 2 csapott tk. só
• 30 dkg vegán margarin (hosszú idő óta Eleplantot használok)
• 10 dkg vegán „tejföl” (szójajoghurt, mandulajoghurt, vagy vegaföl /én az első kettőt szeretem, mert ezek fermentáltak, nincs bennük sem kókuszzsír, sem szőlőcukor)
• ha nagyon morzsálódna, akkor egy löttyintésnyi növényi tej

A hozzávalókat gyorsan összegyúrtam, de nem szabad túlgyúrni mert kizsírosodik, nem lesz omlós. Olyannak kell lennie, mint egy linzertésztának.

Frissentartó fóliába tekerve kb. 15percre a fagyasztóba raktam.

Addig előmelegítettem a sütőt 200°C-ra Ha lehűlt a tészta kb 1-1,5cm vastagra nyújtottam. A tetejét vízzel higított paradicsompürével lekentem, majd megszórtam egész köménnyel, szezámmaggal (más aprószemű maggal vagy növényi sajttal is szórható).
Úgy szoktam csinálni, hogy a kinyújtott és lekent tésztából levágok akkora területeket, amekkorákat egyfajta maggal akarok megszórni (mint látható, mákot is tettem rá és fekete szezámmagot is szoktam, ezen az épp nem volt), így biztosan nem keverednek rajta.

A lekent és megszórt tésztát 1x1cm-es kockákra vágtam. Kb. 15-20perc alatt aranybarnára sütöttem.

Köszönöm, ha leírod a kapcsolódó gondolataidat a bejegyzés alá, a megjegyzésekbe, és köszönöm, ha megosztod ezt a receptet. Az a mániám, hogy juttassuk el minél több emberhez: az egészséges, rostdús ételek is lehetnek baromira finomak (és szépek is).

Császármorzsa, zabpehelyből

A vasárnapi palacsintázáskor  elhatároztam, hogy jó leszek. Mármint hogy reziliens. Megbirkózom a lustaságommal. Nem kekszet, vagy nápolyit fogok enni délelőttönként és délutánonként, hanem olyasmit, amit szívesen eszem. Persze, nem lépek túl a saját árnyékomon, nem komplikálom túl a helyzetet, csak a saját magammal kapcsolatos rossz érzéseimet enyhítem azzal, hogy valamivel aktívabbá teszem magam és változatosabban eszem. Ezzel együtt lusta maradok, csak kevésbé kényelmes lusta.

A ma délelőtti evés végre megfelelt ennek. Ehhez a kis adag cucchoz a vegyes táplálkozásban 1 db tojás kellene - de ha már a rezilinanciánál tartunk - alkalmazkodva a családtagjaim vegán táplálkozásához, és alkalmazkodva a saját változási igényeimhez is, mindig vannak előkészített alapanyagok a kamrában, a fagyasztószekrényben, üvegekben, stb..., (azt meg csak zárójelben mondom el, hogy 1 evőkanálnyi őrölt lenmag sokkal olcsóbb, mint 1 db tojás, az élettani hatásai pedig ebből a cikkből kiderülnek).

Ezt az egyszemélyes adagot így csináltam:

• 2 dkg teljes kiőrlésű zabpelyhet leöntöttem annyi hidegvízzel, ami épp ellepte. kicsit vártam, majd beletettem 
• 1 tojás helyett 1 dkg őrölt lenmagot (ez egy púpos evőkanálnyi, de függ az őröltség mértékétől) és hozzátettem
• 3 evőkanálnyi vizet, meg 
• egy kis őrölt vaníliát és 
• 1 teáskanál porcukor helyett 1/4 teáskanálnyi "negyedannyi" édesítőszert.

• Hagytam pár percig állni, majd, miután túl sűrűnek találtam, tettem még hozzá 
• egy pici vizet. Fontos, hogy kicsit hígabb legyen, mint egy palacsinta, nehogy "véletlenül" egyben maradjon sülés közben.
• Közben egy palacsintasütőt felforrósítottam és 
• néhány csepp olajat szétkentem rajta.
• Beleöntöttem a masszát és hagytam sülni egy darabig, majd átfordítgattam - mindig egy akkora darabot, ami épp leszakadt -, ha véletlenül mégis egyben maradt egy-egy darabka, azt szétszakítgattam a keverőlapáttal -, mindaddig, amíg át nem sült az egész és felvette a császármorzsa jelleget.

• Eperlekvárral ettem. Persze, jó lett volna, ha tocsog a lekvártól, de én 20 g-nyi CH-t eszem ilyenkor, ezért ebben 1,5 dkg-nyi (egy lapos evőkanál) cukormentes eperlekvár volt.

Köszönöm, ha leírod a kapcsolódó gondolataidat a bejegyzés alá, a megjegyzésekbe és köszönöm, ha megosztod ezt a receptet. Az a mániám, hogy juttassuk el minél több emberhez: az egészséges, rostdús ételek is lehetnek baromira finomak (és szépek is).

Almatöltelékes palacsinta

Mindig olyan nehezen tudom kitalálni, hogy mit egyek délelőtt, illetve délután, kisétkezésre. Mármint nem kitalálni nem tudom, hanem lusta vagyok "cifrázni", nagyon egyhangúan eszem.Tegnap az ebéd egy része palacsinta volt, maradt belőle néhány darab, így végre nem kekszben, vagy zabpehelyben gondolkodtam. 
Persze, a lustaság most is győzőtt, ugyanis lusta voltam melegíteni, és lekvárhoz sem volt kedvem, más, édes tölteléknek való meg nem volt, de nem is vacakoltam volna vele. Ezért lereszeltem egy fél almát, megszórtam fahéjjal és édesítőszerrel, és összecsavartam. 
Mit ne mondjak, nagyon jó volt, és nagyon jó lenne, ha gyakrabban rá tudnám szedni magamat arra, hogy érdekesebben egyek.

Ahogyan csináltam tegnap (akkor lekvárokkal, kakaóval és mákkal ettük, többen ebédeltünk, így nagy adag készült):

1 dl tejet (ez mandulatej volt, de lehetne "sima" tej, vagy vizezett tejszín is), 

5 dl szódavizet (az arány persze változhat a tej javára, de 50%-nál kevesebb ne legyen a víz          mennyisége)

4 db tojást

1 csipet sót, 

40 dkg lisztet (12 dkg durumliszt és 28 dkg teljeskiőrlésű liszt keverékét használtam, de persze, mindenki olyat használhat, amilyet leginkább szeret) csomómentesre kevertem, majd tettem bele még

kb. 2 evőkanálnyi olajat, majd hagytam kb. 1,5 órá állni, ezt követően kisütöttem, 20 db palacsinta lett belőle (ez 11,6 g CH/db).

Ma délelőtt 1 db palacsintát ettem, úgy, ahogyan a bejegyzés elején írtam:

• 5 dkg almát lereszeltem, ez egy fél alma volt, 9 g CH). Tettem hozzá
• 1 teáskanál fahéjat és kb.
• 1,5 teáskanál porrá őrölt eritritet.

Így nézett ki.

Ez volt a töltelék.

Köszönöm, ha leírod a kapcsolódó gondolataidat a bejegyzés alá, a megjegyzésekbe és köszönöm, ha megosztod ezt a receptet. Az a mániám, hogy juttassuk el minél több emberhez: az egészséges, rostdús ételek is lehetnek baromira finomak (és szépek is).

Diós kuglóf

Ezt a sütit "Hessen-i dióskalács" néven találtam a facebookon a Cukor nélkül - szénhidrátdiéta cukorbetegeknek, IR-eseknek (160g ch) nevű csoportban. Nagyon szimpatikus volt, de 2 nagyobb tojás, vaj és tejszín is volt a hozzávalók között, ezért kénytelen voltam veganizálni, hogy a családom tagjai közül mindenki ehessen belőle. 

Hozzávalók:

• 3 evőkanálnyi őrölt lenmag, 7 evőkanálnyi vízbe beáztatva (ezt 2 db tojás helyett használtam)
• 12,5 dkg puha margarin
• 15 dkg eritrit (Ha nem kell tartózkodnod a cukortól, 10 dkg-ot használj!)
• 1 tk vaníliaőrlemény
• 1 dl növényi tej (lehet picit több is, majd eldöntöd az állaga alapján, én még 2 evőkanálnyit tettem hozzá)
• 8,8 dkg tk tönkölyliszt
• 3,7 dkg finomliszt
• 3 dkg barna rizsliszt ( keményítő pótló, a legjobb!  ) 
• 1 tk sütőpor
• 10 dkg darált dió + 5 dkg a formába szóráshoz

Először a sütőt kapcsoltam be, 180 fokos hőlégkeverésre.

Aztán egy 18-20 cm átmérőjű kuglófformát kikentem a margarinnal majd a hozzávalók között lévő 5 dkg darált dióval "kiliszteztem". 

A margarint, az eritritet és a vanília őrleményt  gépi habverővel alaposan kikevertem, hozzáadtam az áztatott lenmagot és  tejet. 

A liszteket és a sütőport összekevertem és kicsi adagokban - már habverő nélkül, egy spatulával - belekevertem a masszába, majd azt követően a darált diót is. Amikor a diót elkezdtem beledolgozni ,éreztem, hogy túl sűrű, ezért még 2 evőkanálnyi tejet is belekevertem.

Ezután beletettem (nem folyik, egy kanállal pakolgattam át) a masszát a kuglófformába, eligazgattam (odakopogtattam a formát a konyhapulthoz, hogy a tartalom egyenletesen töltse ki), majd 40 percig sütöttem anélkül, hogy kinyitottam volna a sütőt. Ezt követően megnéztem (tűpróba) és még 5 percig bennhagytam.

Amikor kihűlt, egy minimális őrölt eritrittel megszórtam.

Fagyit ettünk hozzá, de azt  nem fényképeztem le.

Köszönöm, ha leírod a kapcsolatos gondolataidat a megjegyzések közé és köszönöm, ha megosztod ezt a receptet, mert mániám, hogy juttassuk el minél több emberhez, hogy az egészséges, rostdús ételek is lehetnek baromira finomak.

Mákos sütemény

Gyakran mondom, itt is ez érvényesült: általában olyan süteményeket sütök, amik  a "vegánsági szempontoknak" és egyben a szénhidrát felszívódás lassítási szempontoknak is megfelelnek. Igyekeztem ezt úgy leírni, hogy az is lásson benne fantáziát, aki esetében ezek a szempontok nem számítanak.

Horváth Ilona Szakácskönyv 370. és 371. oldal, az én átköltésemben.

a töltelék: 

• 4,5 dl mandulatejben (ha nem vagy vegán, jó a tej is, ha figyelni kell a CH-ra, akkor vizezett tejszín, ún. "csillagtej" is használható) felforraltam 
• 7,5 dkg "negyedannyi" édesítőszert (30 dkg cukornak megfelelő), 
• beletettem 40 dkg darált mákot, 
• 7,5 dkg teljes kiőrlésű tönkölydarát (használhatsz "normál" búzadarát, ha nem kell figyelned a CH felszívódásra) 
• 1 citrom lereszelt héját (kezeletlen!), 
• 1 teáskanálnyi vaníliaőrleményt és összeforraltam. 
• Lereszeltem 2 nagyobb almát és kinyomkodtam a levét, majd belekevertem a masszába a
•  mandulatej főzéséből megmaradt főtt manduladarálékkal együtt (ez kihagyható).

Amíg a töltelék teljesen kihűlt, addig megcsináltam a tésztát, de előtte még bekapcsoltam a sütőt 180 fokra, alsó-felső sütésre.

• 12 dkg finomlisztet, 
• 38 dkg teljes kiőrlésű tönkölylisztet (használhatsz csak finomlisztet, ha megteheted)
• 25 dkg felkockázott hideg margarint (ha nem kell, hogy vegán legyen, természetesen vajjal finomabb), 
• 6-7 g-nyi sütőport, és 
• 3 evőkanálnyi mandulatejet (ha nem kell, hogy vegán legyen, akkor a ch csökkentés miatt tejföl) beletettem a késes aprítóba (én lusta vagyok kézzel gyúrni), és jó alaposan "összegyúrattam" a géppel, 
• kívánt még egy kis tejet, úgyhogy tettem hozzá.

Kiborítottam a konyhapultra, kettévettem. Kinyújtottam az elsőt 34x23 cm-re, beletettem a sütőpapírral bélelt tepsire, majd kinyújtottam a másik lapot is. 

Ekkor kevés darával megszórtam az alsó lapot, szétterítettem rajta a tölteléket, beterítettem a második lappal, amit megkentem mandulatejjel (ha nem vegán sütit csinálunk, akkor egy felvert tojással), és villával megszurkáltam, azután betettem a sütőbe.

Kb. 40 perc alatt sült meg.

Este sütöttem, de csak másnap szeleteltem fel.

Nagyon ciki ez a kép, de jobbat nem csináltam róla, a lényeg talán látszik.

• 

Köszönöm, ha leírod a kapcsolatos gondolataidat a megjegyzések közé és köszönöm, ha megosztod ezt a receptet, mert mániám, hogy juttassuk el minél több emberhez, hogy az egészséges, rostdús ételek is lehetnek baromira finomak.