" Vártunk tejfeles tokányra,
itt a villa, itt a kés;
moss kezet, de el ne késs!”
Az uram egyik kedvenc meséje a Bárány Boldizsár, és talán ezér' vágta rá a szokásos "úúúúristen,má'megin'csütörtökvan,miafenétfőzzekhétvégén" kérdésre: tokánykát.
Gyorsan vettem is pulykamellet, mert az ilyen ritka alkalmakat ki kell használnom.
Aztán ma reggel, amikor felébredtem, azt hittem, fantom kávészagot érzek, de kiderült, hogy csak túlaludtam magam és valóban a kávém gőzölög az éjjeliszekrényemen. Mivel már úgyis mindegy volt, ágyban maradtunk, kávézgattunk és meghallgattuk az Első bégetést Kubik Anna előadásában, azután reggeli közben és a második kávézás idején, a klasszikus, általunk szeretett Márkus László féle előadásában végighallgattuk, közben pedig megfőztem a "tokánykát".
Kicsit olyan volt, mintha a népeinkkel hallgatnánk, de persze, ki erre, ki arra, élték ma is a felnőtt életüket, mi meg jó érzésekkel gondoltunk a régi időkre is, meg arra is, hogy felnőttek és nem a szoknyámszélén üldögélnek, hanem mindenki kiteljesedett.
(Tök olyan, mintha másoltam volna valahonnan a bejegyzést, pedig "istenbizony", csak a felső idézetet szedtem le az internetről.)
(Felsorolom, hogy mikből főztem, de ha te csinálod, használj olyan zsiradékot, olyan lisztet, olyan húst, és olyan bármit, amilyet szeretsz használni.)
Hozzávalók:
- 2 dkg-nyi vaj
- 1 evőkanálnyi "főzős" olívaolaj
- 5 dkg vöröshagyma
- 1 dkg fokhagyma
- só
- őrölt bors
- 1 mokkáskanálnyi fűszerpaprika
- 1 teáskanálnyi majoranna
- 50 dkg felcsíkozott pulykamell
- 5 dkg paprika
- 5 dkg paradicsom
- 25 dkg zöldborsó
- 2 dkg barnarizs liszt
- 3 evőkanálnyi tejföl, vagy tejszín
Ráőröltem a borsot, rászórtam a majorannát és a fűszerpaprikát, jól összekevertem, rátettem a paprikát és a paradicsomot (aprítógépben megdaráltam, de apróra vágva is tökéletes lehet), összekavartam, majd lefedve puhára pároltam.
Tettem bele petrezselyemzöldet is, de persze anélkül is finom.
Párolt basmati rizzsel ettük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése