Olívaolaj és vaj keverékén szoktam párolni a zöldséglevesek zöldségeit. Számomra a zsenge zöldségíz nem egyeztethető össze a magyaros, pörköltalappal készült zöldséglevesekkel. Mindettől, ha ilyesmit főzök, mindig megkérdezem az uramat, milyen színű legyen, ő mindig azt mondja, sárga. Ezt játszuk teljesen komolyan, már 28 éve.
Most, amikor válogattam a zöldborsót a zöldségesnél, megcsapta az orromat a nagyi borsólevesének a szaga (én nem annyira szeretem az illat kifejezést a kozmetikumok vonatkozásán kívül). Láttam az úszkáló hagymakockákat, a kicsi kockatésztákat. Úgy gondoltam, nekem most "piros" levest kell főznöm.
Aztán szombaton este egy kedves ismerősünk fotókiállításának a megnyitóján voltunk, utána budapestituristáskodtunk. Ez is egy jó játék már évek óta. Jövünk-megyünk a városban, néha teljesen tematikusan. Nézegetjük a szebbnél-szebb épülethomlokzatokat és van, hogy sétálunk a Dunánál is. Imádom Budapest éjszakai fényeit.
Hazafelé jövet, beugrottunk a mindig nyitva lévő falusiteszkónkba, mert valamit elfelejtettünk venni a heti bevásárláskor. Valahogy a tésztáknál kötöttem ki. Nézegettem a kiskockákat, közben szagoltam nagyi zöldborsólevesét, és az épp odakóborló uramnak feltettem a szokásos kérdést, amire ő ezúttal, közös életünkben legelőször azt válaszolta, piros. Pedig nem beszéltem neki arról, hogy a nagyi leveséről ábrándozom. Hááát, ő az én öregemberem.
Végül kockatésztát nem vettünk az Anti gluténérzékenysége miatt, tésztát készíteni meg nem volt most időnk, így zabgaluska került nagyi levesébe.
Hozzávalók
A leveshez:
- 1 kg friss zöldborsó
- 5 db sárgarépa
- 2 db petrezselyemgyökér
- 1 karalábé
- 1 pici darab zeller
- 2 db főzőhagyma
- 1 zöldpaprika
- 1 paradicsom
- 0,5 dl étolaj
- só
- őrölt bors
- fűszerpaprika
- 1 nagy csomag petrezselyemzöld
- 10 dkg zabpehely
- 2 tojás
- só
Az egyik hagymát apró kockákra vágtam, olajon megpároltam (mindig pici sóval csinálom, ha nem akarom hogy piruljon a hagyma), őröltem rá borsot, megszórtam egy kevés fűszerpaprikával, majd a zöldborsó kivételével rátettem a jellegétől függően karikákra, vagy kicsi hasábokra vagdalt zöldségeket.
Kicsit pirítottam. Amikor már olyan szag lett, mint régen, nagyinál, akkor felöntöttem vízzel. Beletettem a zöldpaprikát, a paradicsomot, a másik hagymát és a cérnával összekötözött petrezselyemlevél szárakat. Szép lassan forraltam.
Közben a zabpehelyből kivettem, kb. 2 evőkanálnyit, és félre tettem, a többit lisztté őröltem. Egy kistálkában összekevertem az egyben hagyott zabpelyhekkel, a sóval és 2 egész tojással.
Beleszórtam a kifejtett borsót a levesbe, amikor újra felfőtt, beleszaggattam a galuskákat.
Kikapcsoltam alatta a tüzet, lefedtem, hogy az ízek mégjobban kiteljesedjenek.
Evés előtt beleszórtam az apróra vágott sok-sok petrezselymet.
A leves:
Nagyi, anya és én, 1987-ben Taktaszadán:
 |
A kiállításról:
http://bkf.hu/muveszet/aktualis/hirek/sarkozi-peter.html
Egyik kedvenc képem:
Peti honlapja:http://petersarkozi.com/biografia/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése