Translate

2021. március 21., vasárnap

Zöldséges bulgur

 Vannak, aki azért eszik a bulgurt mert szeretik és vannak, akik muszájból. Mi az első tábort erősítjük, sőt, annyira elvetemültek vagyunk, hogy tavalyelőtt (istenem, nem tudtuk akkor még, hogy különleges emlékké válik mostanra egy, az ország "másik végében" eltöltött hosszú hétvége...) Pécsről cipeltettünk az autóval egy jó nagy zacskó barna bulgurt, mert akkoriban errefelé nem kaptunk sehol.

Az utóbbiakanak szól ez a blogbejegyzés. A szénhidrátdiétát tartók közül  sokan mondják, hogy nem tartják finomnak. Nyilván, a fehér rizsen, krumplipürén (istenem, ha még egyszer ehetnék egy jó nagy adagot...), fehérlisztes tésztákon szocializálódott embereknek gondot jelentet mind a színvilág, mind az ízvilág. Szerencsére vannak praktikák, amik elősegítik a megbarátkozási sebességet. Itt van például a mai ebédünk. Fasírtot ettünk, zöldséges (barna)bulgurral.


Amiből készült a köret:
  • 10 dkg (barna)bulgur
  • 2 teáskanálnyi zsiradék
  • 20 dkg cukkini
  • 20 dkg kelkáposzta
  • 5 dkg kápia paprika
  • 0,5 teáskanálnyi őrölt köménymag
  • 1 evőkanálnyi zsiradék
A zsiradékon átpirított bulgurt sóval és kétszeres mennyiségű forróvízben főztem (fedő alatt) addig, amíg az összes nedvességet beszívta.

Eközben kis kockákra vágtam a cukkinit, a paprikát és kis csíkokra a kelkáposztát (mivel a zöldebb külső leveleket már korábban elhasználtam, ezért a káposzta eléggé belevész a színvilágba), egy nagy átmérőjű (fontos, hogy tudjanak pirulni, ne egymást párásítsák, és csak puhuljanak) serpenyőben megforrósítottam a zsiradékot, rátettem a köménymagot, miután átkavartam, beleöntöttem a zöldségeket. Mire megpirultak, meg is puhultak (mi csak "harapósan" szeretjük, nem puhítom meg ilyenkor), összekevertem a a bulgurral, lefényképeztem és már ettük is.

a zöldségek, pirulás közben

Egyébként a sima sós vízben pároltat is szeretjük, de sokféleképpen szoktam csinálni (nálam a főzés olyan, mint a Surda frizurái...). Érdemes kipróbálni hagymával, fokhagymával, aszalt paradicsommal, olaszos fűszerekkel, és még sorolhatnám, hogyan... Ha van kedvetek, írjátok meg, ti hogyan szoktátok.


4 megjegyzés:

Éva írta...

Nagyon guszta! Bevallom én még nem kóstoltam, de ránézésre hasonlít a tarhonyára. Ezt a zöldséges változatot most szívesen elfogadnám:)

Éva írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Márti írta...

Kedves Éva, jó szívvel ajánlom a kipróbálását. :)

Éva írta...

Márti köszi, utólag rájöttem hogy még régebben két blogjátékra is elkészítettem különböző változatban és nagyon ízlett. Az egyik egy zöldséges volt a másik egy salátának készült!