Vannak, aki azért eszik a bulgurt mert szeretik és vannak, akik muszájból. Mi az első tábort erősítjük, sőt, annyira elvetemültek vagyunk, hogy tavalyelőtt (istenem, nem tudtuk akkor még, hogy különleges emlékké válik mostanra egy, az ország "másik végében" eltöltött hosszú hétvége...) Pécsről cipeltettünk az autóval egy jó nagy zacskó barna bulgurt, mert akkoriban errefelé nem kaptunk sehol.
Az utóbbiakanak szól ez a blogbejegyzés. A szénhidrátdiétát tartók közül sokan mondják, hogy nem tartják finomnak. Nyilván, a fehér rizsen, krumplipürén (istenem, ha még egyszer ehetnék egy jó nagy adagot...), fehérlisztes tésztákon szocializálódott embereknek gondot jelentet mind a színvilág, mind az ízvilág. Szerencsére vannak praktikák, amik elősegítik a megbarátkozási sebességet. Itt van például a mai ebédünk. Fasírtot ettünk, zöldséges (barna)bulgurral.
- 10 dkg (barna)bulgur
- 2 teáskanálnyi zsiradék
- 20 dkg cukkini
- 20 dkg kelkáposzta
- 5 dkg kápia paprika
- 0,5 teáskanálnyi őrölt köménymag
- só
- 1 evőkanálnyi zsiradék
a zöldségek, pirulás közben |
Egyébként a sima sós vízben pároltat is szeretjük, de sokféleképpen szoktam csinálni (nálam a főzés olyan, mint a Surda frizurái...). Érdemes kipróbálni hagymával, fokhagymával, aszalt paradicsommal, olaszos fűszerekkel, és még sorolhatnám, hogyan... Ha van kedvetek, írjátok meg, ti hogyan szoktátok.
4 megjegyzés:
Nagyon guszta! Bevallom én még nem kóstoltam, de ránézésre hasonlít a tarhonyára. Ezt a zöldséges változatot most szívesen elfogadnám:)
Kedves Éva, jó szívvel ajánlom a kipróbálását. :)
Márti köszi, utólag rájöttem hogy még régebben két blogjátékra is elkészítettem különböző változatban és nagyon ízlett. Az egyik egy zöldséges volt a másik egy salátának készült!
Megjegyzés küldése