Hozzávalók:
az alaphoz:
- 20 dkg zabkeksz
- 10 dkg vajas keksz (vagy összesen 30 dkg olyan kekszpor, ami épp van otthon)
- 7-8 dkg olvasztott vaj
- kevés citromhéj és fahéj
- 75 dkg túró
- 3 dl (görög)joghurt
- 10 dkg eritrit porrá őrölve (Cukor is lehet, és aki édesebben szereti, használjon többet mert ez nem túl édes, csak mi így szeretjük)
- reszelt citromhéj
- fél rúd vanília kikapart belseje
- 2 evőkanál útifűmaghéj (vagy szokásos zselatin)
- 3 dl habbá vert tejszín
- gyümölcsök
- tortazselé por
Tegnap este megolvasztottam a vajat, és amíg kicsit visszahűlt, a kekszeket aprítógépben morzsásra őröltem. Aztán beleöntöttem a vajat, szórtam hozzá szárított citromhéjat (mindig lereszelem a biocitromok héját és megszárítva tárolom egy üvegcsében), kevés fahéjat, és visszakapcsoltam a gépet addig, amíg a vajjal teljesen elkeveredett a morzsa, láthatóan összeállt egy kicsit.
Az uram kibélelte a 24 cm átmérőjű kapcsos tortaforma alját sütőpapírral, majd az oldalára is tett, hogy majd ne sérüljön meg a torta oldala, amikor kivesszük belőle.
Beleöntöttem a tortaformába a vajas kekszmorzsát, elegyengettem, aztán először a kezemmel, utána egy befőttes üveggel jól ledöngöltem, hogy kellőképpen megszilárdulhasson a vaj jelenléte miatt a hűtőszekrényben. Ez így is lett, reggelre teljesen masszívan egyben volt.
Ma azzal kezdtük a napot - Bálint későnkelési szokására alapozva -, hogy az uram aktualizálta a szokásos születésnapi dekorációt, és feldíszítette a nappalit, én meg megcsináltam a túrókrémet.
A túrót beleöntöttem az aprítógépbe, aztán pépesedésig forgattam. A tejszín kivételével a többi hozzávalót is beletettem a tartályba és teljesen elegyítettem.
Felvertem a tejszínhabot, és azt már egy tálban, kézi habverővel kevertem közé. Az elkészült túrókrémet pedig beletettem a tortaformába, és eligazgattam. Nem simítottam le a tetejét, hogy a gyümölcsök ne csúszkáljanak majd rajta.
Kb. 2 órányi időre visszatettem a hűtőszekrénybe, hogy a túrómassza is összeálljon.
A gyümölcsöket összevagdaltam, Bálint a kedve szerint rászórta a tetejére, és - mivel jó magas volt a gyümölcshalmaz - 2 zacskó színtelen tortazselével (amit a rajta lévő leírás szerint csináltunk meg) felöntöttük.
Amikor a zselé kicsit meghűlt, újra visszatettük a hűtőszekrénybe és ott várta meg az ebédet.
Nem mondom, hogy a világ legszebben kivitelezett tortája, de finom, és házi, ahogyan Bálint szereti.
Itt már erősen gondol valamire, és sikerült is egyszerre elfújnia, mind a 24 szál gyertyát |
Az az igazság, hogy pár dkg-nyival több vajat hozzáadva nem morzsálódna cseppet sem, de nem akarjuk vajasabbra csinálni és teljesen masszív, csak a vágáskor hullik le egy kicsi. |
2 megjegyzés:
Isten éltesse Bálintot és amire gondolt olyan erősen az mind váljon valóra!Nagyon szép a tortád, most hétvégére az unokám kérésére /szülinapja lesz/ gyümölcstortát készíteni!
Köszönjük, és az unokádnak hasonlókat kívánunk!
:)
Megjegyzés küldése