Translate

2015. november 22., vasárnap

Kukoricaprósza



Ez az az édesség, amit az olyan lusták és kényelmesek, mint én vagyok, szívesen csinálnak. Beleborítunk mindent egy tálba, egy kanállal elkeverjük, beleöntjük a masszát egy tepsibe, megsütjük, és már esszük is.
Mondjuk, ez utóbbi eléggé elcsúfítja. Látszik a képeken, hogy forró volt, amikor szeleteltem. Van még egy kis maradék, annak már nagyon szép a vágási felülete (merthogy, megdézsmáltam az előbb...).

Ez egy hagyományos zalai étel, Winter Viki receptje alapján. Persze, szokásosan hozzátettem "magamat". Vajjal készült, és dió meg alma is került bele.

Hozzávalók:
  • 60 dkg kukoricaliszt
  • 9 dl kefir (aludtej, joghurt, ami épp kéznél van)
  • 6 evőkanál tejföl
  • 5 evőkanál cukor (barnacukrot tettem bele, de akár el is maradhat)
  • 8 dkg-nyi olvasztott vaj + egy kevés a tepsi kikenéséhez
  • 1 db citrom lereszelt héja
  • 1 kávéskanálnyi szódabikarbóna
  • 3 db kimagozott, héjastól felkockázott alma
  • egy maréknyi dióbél
  • pár evőkanálnyi szilvalekvár
A sóval  bezárólag minden hozzávalót beletettem egy tálba, és egy evőkanállal összekevertem. Beleszórtam a masszába a felkockázott almákat, a durvára vagdalt diót, azokat is belekevertem, és az egészet beleöntöttem egy vajjal kikent tepsibe (25cmx32cm). Egy kanállal szilvalekvár darabokat raktam a tetejére, és 220 fokra előmelegített hőlégkeveréses sütőbe tettem, 5 perc után 180 fokra levettem a hőmérsékletet, és még kb. 25 percig (tűpróba) sütöttem.


Forrón is nagyon finom és hidegen is kitűnő.


Nincsenek megjegyzések: