Egy jó pörkölt nagy attrakció

Mondom ezt azért, mert úgy egy héttel ezelőtt tettük ezt a megállapítást  egy beszélgetés során az egyik fészbúkcsoportban.
Akkor már megvoltak ezek a képek, mert még állt a karácsonyfa, amikor főztem ezt a pulykapörköltet, csak mint rendesen, eleinte halogatom a bejegyzésírást, aztán meg eszemben sincsenek a képek.
Ma megtaláltam, így erőt veszek magamon. Mintha muszáj lenne...

Szóval, egy jó pörkölt valóban nagy attrakció. Itt azonban az következik, kinek, mi a jó. Én arról írok, ami nekem. A családunkon belül is több iskola létezik, anya alig szaftosra, szinte lesültre csinálja, én sűrű szaftosra. Számomra fontos, hogy ne legyen vizes, jó sűrű szaftja legyen, jó sok.

Tehát:

• 1 kg hús (most pulykacomb filé felkockázva)
• 2-3 db vöröshagyma
• 2 evőkanálnyi zsír (most libazsír)
• 1 nagy paradicsom (most 3 evőkanállal ebből)
• 1 db apróra vagdalt zöldpaprika
• 2 cikk fokhagyma
• kevés köménymag
• őrölt bors 
• fűszerpaprika

Viszonylag kis darabokra szeretem vágni a húst, mert úgy szeretem, hogy evés közben a közepe is ugyanannyira ízes legyen, mint a nem közepe.

A hagymákat felkockázom. Ráteszem a kiolvadt zsírra és kevés sóval párolom. A kevés só szükséges, hogy kivonja a vizet a hagymából, ami segít abban, hogy ne égjen meg. Szép lassan párolom, mindaddig, amíg sárgulni kezd. Ezt fontosnak tartom a pörkös íz miatt.

Eközben a köménymagot rászórom a vágódeszkára és ráteszem a félbevágott fokhagymagerezdeket. Rácsapok a kés pengéjével, így a köményszemek nedvesek lesznek, nem gurulnak el. Ezután szépen, módszeresen felaprítom. (Bizony, bizony, ha ez belekerül a pörköltbe, finomít rajta annyit, hogy senkinek nem hiányzik majd a paprikakrém, meg a gulyáskrém, még az ételízesítőpor sem.)

Amikor a hagyma már majdnem eléri a számomra kedves pirultsági fokozatot, hozzáadom ezt a majdnem pépet és együtt kavargatom még pár másodpercig.

Megszórom fűszerpaprikával. (Az evőközönségtől függ, hogy teszek-e bele csípőset is, vagy sem. Mi nagyjából kapszaicin fixáltak vagyunk.) Fontos, hogy ebben a pillanatban nagyon forró legyen a zsiradék, mert csak akkor oldódik ki megfelelően a fűszerpaprika színe.

Ha elkavartam, akkor azonnal ráteszem a húst, és átkavarom úgy, hogy a pörköltalap mindenütt bevonja. Nagy lángon kavargatom folyamatosan, hogy pörkölődjön, ne párolódjon, közben frissen őrölök rá borsot.

Amikor a hús kifehéredett, jól megpörkölődött, akkor teszem rá a paradicsomot a paprikát és a sót.

Be kell vallani, hogy a jó pörkölt nem képezi a gyors vacsora/ebéd részét. Ahhoz, hogy ne paprikás lében párolt húst kapjunk a végén, meg kell kapnia a megfelelő időt a pörkölődéshez. Igen ám, de az ilyen magamfajta kényelmes egyedek mindenütt szeretnek időt spórolni, ahol csak lehet. A pörköltfőzésben ez az a pont, ahol előveszem a gyorsfőző fedelét és lezárom. Pulyka, csirke esetében kb. 5-6 percig forralom gőznyomás alatt.

...és igen. nem öntök alá vizet. Ez persze coming out is egyben, hiszen ebből kiderül, hogy mi nem "tanyasi" feliratút használunk.

Miután lebontottam az edény fedelét, újra a nyugodt, várakozásos időszak következik. Szép lassan elpárologtatom a fölösleges levet, hogy csak a jó sűrű szaft maradjon a hússzemek körül.