Narancsos sütőtökleves

Borral fűszerezettet szoktam főzni, ilyet.Tegnap úgy gondoltam, bor nélkül csinálom, mert az uramnak még vezetnie kellett, és ha a végén is löttyintek hozzá (úgy finom igazán), akkor nem fő el az alkoholtartalma.

Narancsos lett. Bálint először furcsállotta az ízét, majd mikor kiderült, hogy ez "másmilyen", megnyugodott és finomnak nyilvánította. Lőrinc egyszerűen csak kétszer szedett. Két jó nagy adagot.

Hozzávalók:

• kb. 1,5 kg sütőtök
• kevés vaj, vagy olívaolaj (persze, étolaj is jó)
• 2 közepes vöröshagyma
• 1 kávéskanál fehérbors
• 1 evőkanál currypor
• 1 kávéskanál csípős fűszerpaprika
• 1 evőkanálnyi összevagdalt gyömbér
• 1/3 db reszelt szerecsendió
• só 
• 1 db piros csilipaprika
• 2 narancs leve
• 1 narancs lereszelt héja
• 2 dl tejszín

Így kezdődik a napkelte és az árnyék reggeli játékában:

A megtisztított tököt felkockázom, sütőpapíron 200 fokon megsütöm. Ez kb. 30 percig szokott tartani, de lehet, máskorkisebb kockákra vágom, mert most kb. 45 perc alatt sült száp színűre és puhára.

Mire megsül a tök, felkockázom a hagymát és kevés vajon párolni kezdem. Hozzáadom a fűszereket és együtt párolom tovább. (A gyömbért nem aprítom pépesre, mint ahogyan a hagymát sem túl finomra, a csilipaprikát is magostól karikázom bele, mert a végén a botmixer úgyis kellően pépesre dolgozza.)

Ha már kellemes fűszer illat terjeng  a lakásban, hozzáteszem a hagymás fűszeregyveleghez a tököt, ráreszelem a narancshéjat, és kis ideig együtt kavargatom.
 

A háttérben az uram az adventi koszorút csinálja éppen.

Egy ideig kavargatom, nézegetem, szagolgatom, aztán felöntöm zöldséglével (jobb híján zöldségleves kocka), sózom, és alaposan összeforralom.

Ezután előveszem a botmixert, összeturmixolom, belenyomom a két narancs levét, hozzákavarom a tejszínt, és még egyet rottyantok rajta.

Főzés közben vettük észre, hogy nincs itthon tökmag, így napraforgómagot piratottam hozzá.
A tetejét nyers tökmagolajjal locsoltuk meg. Ezt azért nem soroltam fel a hozzávalókban, mert esetleg elriaszthat valakit ettől az ételtől, ami nagy kár lenne, mert tökmagolaj nélkül is finom.

Mire a leves megfőtt, a koszorú is elkészült: