Többesszám, mivel szokásosan vegetáriánus és nem vegetáriánus is készült.
Finom lett, mégsem tudtam igazán jóízűen enni.
Nemrégiben regisztráltam egy FB csoportba, ahol az alapötletet zsidótojás néven láttam. Szoktam tojáskrémeket csinálni, szereti mindenki a családból, így nyílt szívvel, őszinte kíváncsisággal fordultam az étel készítőjéhez a receptért. Elegáns cinizmussal vetette velem tudomásul, hogy mi nem kommunikálunk.
Furcsa.
Persze, ettől szerencsére nem aludtam kevésbé jól, csak mint helyzet érthetetlen számomra.
Egy másik csoporttag segített, az édesapja recetjét elmondta nekem, így hihetetlenül finom reggelit rittyentettem hajnalban. Még jó hűvös volt, nyitott ablakoknál tudtam szalonnát és kolbászt ropogósítani, a szag meg közben elillant. Szerencsére nem teljesen, mert így Antinak, saját elmondása szerint jó ébredése volt.
A kacsazsíros, mangalica pörcös így nézett ki:
A vajas pedig így:
Hozzávalók a vajashoz:
- 4 db főtt tojás tetszőlegesen felaprítva
- 2 evőkanálnyi vaj
- 1 db vöröshagyma
- 2 szál csemege salottahagyma (persze bármilyen hagyma jó hozzá)
- 1 kávéskanálnyi mustár
- kicsi őrölt csilipaprika
- só
- színes bors
Az egyik evőkanál vajat megolvasztottam, az egészen apróra vágott vöröshagymát sóval (ezt fontosnak tartom, ha nem sült hagyma ízt akarok elérni, hiszen vizet von ki a hagymából, így az nem tud pirulni) pároltam benne, majd kihűtöttem.
Egy kis tálkába a salottahagyma kivételével beletettem a hozzávalókat és villával alaposan összekevertem. Amikor már megfelelő állagúnak gondoltam, hozzákevertem a szárastól apróra vágott csemege hagymát.
Hozzávalók a pörcöshöz:
- 6 db főtt tojás tetszőlegesen felaprítva
- 2 evőkanálnyi kacsazsír (vagy más zsiradék)
- 2 db vöröshagyma
- 3 szál csemege salottahagyma (persze bármilyen hagyma jó hozzá)
- 2 kávéskanálnyi mustár
- kicsi őrölt csilipaprika
- só
- színes bors
- egy kicsi darab húsos szalonna
- egy kicsi darab kolbász
Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy volt itthon még egy kis maradék a Káptalantótiban vásárolt, Szeremley-gazdaságból származó, februári töltésű mangalica kolbászból. Bátran állíthatom, hogy ez a Liliomkert egyik kincse. Ez került bele.
A kacsazsíron megpirítottam a kis kockákra vágott szalonnát és az apróra vágott kolbászszeleteket.
Leszűrtem, a visszamaradt zsiradékon megpároltam a hagymát, és a továbbiakban épp úgy készült, mint a vajas. A pörcöket a salottahagymával együtt adtam a végén a krémhez.
Így mutatnak a párhuzamok:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése