A minap leírtak alapján elkezdtem a szójasonka készítését, miután kiolvasztottam egy adag szalámi fűszerezésű gabonakolbászt (kb. 15 cm-nyi).
Elgondolásom szerint a gabonakolbász túl lazává teszi az eredeti anyagszerkezetet, így egy külön kupac sajtot reszeltem még, és egy plusz kanál keményítőt készítettem elő.
Az eredeti recept szerint elkészítettem a szokásos cuccot, majd kivettem kb. az egyharmadát, amihez hozzágyúrtam a plusz keményítőt és a sajtokat.
Megformáztam a két hengert, becsomagoltam a szétvágott sütőzacskókba.
Korábban mindig küszködtem a végek elkötözésével, most egyszerűen a sütőzacskók eredeti lezáróját használtam. Teljesen jól tartott, a végeredmény szép és finom lett.
Miközben bíbelődtem a "sonkakészítéssel", eszembe jutott, hogy úgy húsz évvel ezelőtt gyakran készítettem edámi sajtból tekercseket, csak valahogy elmaradt az idők során.
A kincsesdobozomból előbányásztam Andris unokaöcsém akkori leírását, és szétnéztem, van-e itthon, ami szükséges hozzá. Majdnem minden volt, kivéve kockasajtot. Gondoltam, tömlős tejszínes krémsajttal helyettesítem. Nem lett olyan merev a tartása, de azért szépen szeletelhetővé vált.
A sajttekercs hozzávalói:
- 40 dkg-nyi edámi sajt
- 20 dkg tejszínes krémsajt (én egy natúrt és egy füstölt ízűt használtam)
- 5 dkg-nyi vaj
- egy fej lilahagyma
- pár szem ecetes uborka
- frissen őrölt bors
- fokhagymagranulátum
- kevés só
Egy lábasban vizet forralok. Amikor forr, belehelyezem a sajtot (kb. egy ujjnyira lepje el a víz, hogy egyenletesen melegedjen) és várok, amíg a melegtől átpuhul. Ez pár percet vesz igénybe.
Egy szűrőlapát segítségével kiemelem egy deszkára (én egyszerűen a konyhapulton csináltam), és egy sodrófával téglalap formájúra nyújtom. Ha nem lett elég puha, vagy szétszakadt, akkor vissza kell tenni a vízbe, újra megmelegíteni. Így, kb. 20 év kihagyás után nekem második nekifutásra sikerült, majdnem egyenletes lett a széle is, alig kellett levágni belőle.
Ezt megelőzően ránézésre 5 dkg-nyi vajat, a sajtokat és a fűszereket habverővel elkevertem. Egy fakanállal közévegyítettem az apró kockákra vágott hagymát és uborkát.
A keletkezett masszát rákentem a sajtlapra, majd jó szorosan feltekertem.
Mire mindezzel kész lettem, lehűlt annyira a sajt, hogy beletekerhettem egy nagy frissentartó fólia lapba, majd betettem a hűtőbe. Másnapra szépre és jóízűre dermedt.
Íme, a húsvéti vegatál:
2 megjegyzés:
Nem lehet könnyű ennyi különböző igénynek eleget tenni, vegamódra Húsvétot varázsolni az asztalra.
Én azért - remélem nem haragszol - maradok az igazi sonkánál.
Kellemes Húsvétot!
Persze, hogy nem haragszom, és én is maradok az igazi sonkánál! :)
Megjegyzés küldése