Sütinyalókák kerti mulatságra

Bizony, Adél egy éves lett, igazi nagylány, aki bulit tartott. Gyönyörű színes lufikkal, papírvirágokkal, színes szalagokkal, épp illett hozzá a színes sütnyalóka erdő.

Módszeresen utánanéztem a neten, hogyan, miből készül, mi a praktikája annak, hogy fennmaradjanak a golyók a pálcikákon, aztán persze a magam feje után mentem, abból a masszából készült, amit eredetileg elgondoltam. A sütés nélküli "sportszelet" receptjét használtam Gerecz Gergely házi süteményes könyvéből.

Kipróbáltam, amit írtak a gyakorlott készítők, miszerint mártsuk bele a fapálcikát csokiba, akkor biztosabban nem csúsznak le a gombócok, de kistatisztikáztam, hogy kb. olyan arányban potyognak le a csokizott pálcájúak, mint a nem csokizottak, a titok a golyó tömörségében rejlik.

Azt is kitapasztaltam, hogy ha 2-3 nappal hamarabb megcsinálom a golyókat és egy tálcán várakoznak a hűtőben, akkor a kekszmorzsa kellőképpen felpuhul, és könnyedebb lesz. Jól lehűtve mártva a nem forró olvasztott csokiba, az hamarabb megszilárdul rajta.

Tehát, a hozzávalók (nekem 40 db golyó lett belőle):

• 50 dkg finomra darált háztartási keksz
• 25 dkg vaj, vagy margarin
• 2 dl tej
• 4 evőkanál jó minőségű kakaópor
• pici rum (elpárolog, de aroma is lehet, vagy elmaradhat)

A díszítéshez:

• 20 db kettévágott, hegyét eltávolított grillpálcika
• 20 dkg fehércsoki
• 20 dkg étcsoki
• 2 evőkanál étolaj 
• színes cukrok, színezett kókuszreszelék (pár csepp piros, zöld és sárga ételfestékkel festettem be, villával kavargattam, majd megszárítottam)

A "tároláshoz":

• egy hungarocell tömb, amit nem dobtunk el korábban, amikor valami háztartási gépet vettünk, és azzal volt kibélelve a doboz
• két 30 db-os keménypapír tojástálca egymásba téve és egy csinos csomagolópapírral beburkolva

Egy lábasban összeolvasztjuk a vajat, a cukrot és a tejet, hozzáöntjük a kakaóporral alaposan elkevert kekszporhoz, jól összegyúrjuk, diónyi gombócokat formálunk belőle, hagyjuk kihűlni, azután egy fóliával letakarjuk és 2 napig pihentetjük a hűtőszekrényben. A gombócozáshoz fontos, hogy tömör gombócok legyenek, mert azt tapasztaltam, hogy az a 2-3, amelyik nem volt nagyon masszív, lecsúszott a pálcikáról, a többi pedig az autózást is nagyon jól bírta, pedig útépítés miatt igen viszontagságos a környékünkön a közlekedés.

Én a fehércsokival kezdtem. Arra számítson, aki belevág, hogy ebből a csokiból marad majd -hogy sajnálta az uram... :)-, de nem lehet kényelmesen dolgozni és szép eredményt elérni, ha nem "fürdik" a gombóc a csokiban. 

Kockákra törve, egy tálkában, gőz fölött félig felolvasztottam, azután a konyhapultra tettem, addig kavargattam, amíg teljesen felolvadt, majd hozzátettem egy evőkanál étolajat. Ez utóbbit másoktól olvastam, azt írták, nem jó vajjal (én egyébként azzal szoktam csinálni süti tetejére), olajjal simább lesz a máz. Mivel most biztosra akartam menni, nem kísérleteztem, de megpróbálom majd vajjal is természetesen).

Hagytam pár percet hűlni, át is töltöttem egy müzlis tálkába, hogy minél magasabb legyen a csokimassza, majd elkezdtem a mártogatást. Beleszúrtam a pálcikát a gombócba, körbeforgattam a csokiban, kiemeltem, párszor körbeforgattam a tálka fölött, hogy a felesleg lecsöpögjön, és beleszúrtam egy hungarocell darabba, egymástól akkora távolságra, hogy ne érjenek össze. A hungarocellt érdemes előre kilyuggatni, hogy a "nyalókák" minél kevésbé terhelődjenek.

Fontos, hogy ne leegyen túl forró a csoki, azért is nem olvasztottam meg teljesen a gőz fölött, és ugyanezért kell várni is pár percet, hogy ne olvassza meg a forró csoki a sütigombócokat.

Mikor kész lettem a 20 db gombóc becsokizásával, újra vártam pár percet, hogy már biztosan ne legyen meleg a bevonat, de még ragadjon.  Beleforgattam mindegyiket kis tálkákba töltött szórócukrokba, illetve a színezett kókuszreszelékbe, és a végleges helyére állítottam.

Az étcsokival ugyanígy tettem. Azt megállapítottam, hogy legközelebb csak fehércsoki bevonatost hempergetek színes kókuszba, mert az étcsokisba belevesztek a színek.

A végleges hely egy szép sárga csomagolópapírba becsomagolt, 2 db egymásba tett 30 db-os tojástartó tálcából álló talpazat lett, amit az uram a csúcsainál kilyukasztott úgy, hogy a kész sütinyalókák pálcikája könnyedén belecsússzon. Ez így elég masszív tartó, nem dőlt el benne egy sem.

Persze, akármilyen szépek lettek, az ünnepelt még nem evett belőle.

A sütiképeket ezúttal Katinak köszönhetjük! :)