Translate

2010. november 7., vasárnap

Ma végre újra írok

Jó régen nem írtam. Persze főztem azóta, de vagy nem érdemes említésre, vagy lusta voltam, vagy nem volt itthon Legkisebb, hogy lefényképezze.
Ma is lusta vagyok, de Legkisebb fényképezett, ezért végre írok.
Húsleves volt az ebéd, és narancsos-mézes csirkeszárny, ami pocsék lett. Gondoltam, jó lesz bele a szokásos csípős szósz helyett Erős Pista, de iszonyú sóssá tette, ráadásul a tegnap, pácoláskor felbontott szójaszósz olyan vizes volt, hogy kár volt beletenni.
Amik viszont jók lettek: karfiolpörkölt galuskával , amihez pörköltalapra teszek karfiolt, lassan párolom, a végén teszek bele virslit (Legnagyobbéba szójavirslit tettem), és tejföllel, fokhagymával elkevert keményítőt. Ez nem is annyira érdekes, de a hozzá készített galuskát meg kell jegyezni: tönkölykorpát, hajdinapelyhet, lisztet, tojást, sót kevertem össze hozzá, meg persze vizet. Gondolom, sokak számára szokatlan a barna galuska, de érdemes kipróbálni, mert nagyon jó ízű.
Készült még töltött padlizsán, amihez egy padlizsánt ketté vágtam, kikapartam a belsejét, és összeaprítottam egy darab gabonakolbásszal, tojással, fokhagymával, borssal. Beletöltöttem a padlizsánba, és a tetejére fokhagymás-borsos-reszelt füstölt sajtos joghurtot tettem. Nagyon szép színűre sült.
Jövőheti étele még Legnagyobbnak egy boltban vásárolható zabfasírtporból sütött fasírt, amibe belekevertem párolt hagymát, répát, és főtt kelkáposztát. Tönkölykorpába mártottam, és nagyon minimális kókuszzsíron megsütöttem.







Nincsenek megjegyzések: