Pénteki kelbimbóleves, édeskrumpli gombóccal

Hát, na, majdnem fél éve nem írtam... Lett jó pár kép, és mivel az idén is lesz tél, talán írhatnék róluk bejegyzéseket, de ki tudja... Öregszem és folyamatosan lustulok...

A mai levest azért megírom. Volt kb. 2 maréknyi kelbimbó a hűtőszekrényben, amit nagyon el kellett használni. Mivel a héten láttam egy édeskrumpli gombócos ételt, biztos voltam benne, hogy a kelbimbók és a gombócok találkoznak egymással. Persze, győzött a lustaság, illetve a kényelem, és galuskák lettek a gombócokból.

Hozzávalók:

• kb. 2 maréknyi kelbimbó
• 1 közepes édeskrumpli (batáta)
• 1 közepes hagyma
• 1 marék spenót
• liszt
• 1 pici csokor medvehagyma
• bors
• szerecsendió-virág
• köménymag
• 2 evőkanálnyi (almás) reszelt torma
• (olíva)olaj

 A hagymát finomra aprítottam, kevés olajon sóval pároltam, rátettem a felkockázott batáta kétharmad részét és az összevagdalt spenótot, jól átpirítottam, borsoztam, majd egy kevés vízzel puhára pároltam, és félre tettem, hogy kihűljön.

A kelbimbókat megmostam és félbe vágtam. Forró olajon a vágási felületüket megpirítottam, felöntöttem vízzel, egy fűszerlabdába tettem köménymagot, szerecsendió-virágot és szemes borsot, és bele tettem a levesbe.
Pár perc forralás után beleszórtam a felkockázott édeskrumpli maradékát.

A langyosra hűlt spenótos batátát összetörtem, őröltem még bele egy pici borsot, tettem rá annyi lisztet (2 evőkanálnyit), hogy összeálljon, és egy evőkanállal beleszaggattam a levesbe. Tettem bele 2 evőkanálnyi almás reszelt tormát, és a nagyjából összevagdalt medvehagymát is beleszórtam.

Összeforraltam, és már ettük is.