Translate

2012. június 24., vasárnap

Nap, szélmalom, zabpehely keksz. Másnap (azaz ma) majdnem nyers gyümölcsleves, vegetáriánus töltött gomba



A tegnapi napot a Bakonyban töltöttük. Gyönyörű volt. Kellemes, napsütéses erdőjáró idő, jó társaság, gyönyörű látnivalók.











Az én nevetős uram.

Sokat vacilláltam, milyen sütit vigyünk a buszozás idejére. Tudtam, hogy alig lesz időm, és olyat sem akartam, amitől nagy meleg esetén maszatos lesz a társaság.
Zabpehely keksz lett a gondolkodás eredménye. Az utóbbi időben öszvéresítem az én régi receptemet, és a korábban itt már emlegetett Mitzi barátnőm receptjét. Ez így maga a tökély. Nem túl édes, viszont nagyon ropogós, ugyanakkor omlós is.
Egy adag kekszmasszához 22 dkg vajat (Mitzi tejmentes margarinnal készíti, úgy is nagyon finom) kikeverek 2 db tojással, 1 bögre lágy barnacukorral (mézzel, kristálycukorral, bármivel jó, a melaszost a teltebb ízhatás kedvéért használom) és 1 zacskó vaníliás cukorral. Kézi habverővel szoktam alaposan elkeverni, nem szükséges túl habosra.
Egy másik tálban összekeverek 1,5 bögre lisztet (ha csokoládésra csinálom, akkor ennek kb. az egyharmada kakaópor), 2,5 bögre zabpelyhet (én az apróbb fajtát szeretem), 1 csomag (12 g) sütőport. Miután ezeket összekevertem a kezeimmel (a sütőpor miatt), még beleteszek 1-2 bögrényi olyan cuccot, amit szeretünk (apróra vagdalt dió, mogyoró; kókuszreszelék; mazsola; csokoládé darabok; reszelt citrom-, vagy narancshéj, mézeskalács fűszer, őrölt fahéj, őrölt kardamom, gyömbérpor, bármi és bármilyen variációban, amit az ízlésünk kíván), azt is közé vegyítem.
Ezután összeöntöm a két keveréket, és egy nagy fakanállal addig keverem (már a közé vegyítem erőltetettsége helyettesített egy "keverem"-et, de nem nagyon van gusztusom szinonimázgatni), amíg eggyé válik a két massza.
Ekkor vizes kézzel diónyi gombócokat formázok, ellapítom, belemártom zabpehelybe és jó távol rakom egymástól (egy nagyméretű gáztepsibe 4X4-es pontháló, vagyhogyhívják), mivel sülés közben alaposan szétterülnek.
Hőlégkeverésben 180-190 fokon sütöm 10-12 percig. 

Az én praktikám: először a kakaópor mentes adagot készítem el, aminek két  oka is van:
  • Megúszunk egy mosogatást, hiszen így nem baj, ha nem tiszta edényben készül a második adag, nem lesz "márványos" a massza, befogja a kakaó
  • A világos kekszen látni, hogy elkészült: rózsaszínűvé válik az alja. Így kitapasztalható az aktuálisan optimális sütési idő, és a csokoládés kekszeknél már csak az órát kell nézni, mert ugye az aljukat hiába is néznénk. :))
Ha megsültek, először hagyom pár percig a tepsiben hűlni, amíg teljesen megkeményednek a kekszek (amikor elkészül, még nem egészen szilárd a felső oldala), aztán átrakom rácsra, utána egy nagy tálcára. Végül, ha teljesen kihűltek, sütőpapírral bélelt nagy fémdobozba kerülnek, ahol hetekig elállnának, ha nem fogynának el mind egy szemig, legkésőbb másnap.





A képeken szereplő kekszek nem a gálakekszeim, azokat (úgy kb. 60-70 db-ot) elvittük tegnap a kirándulásra. Ezek a maradék formátlanok legszebbjei. :)) Ráadásul, mondtam az uramnak, a lehullott zabpelyheket kifújhatta volna a tányérról fényképezés előtt, azonban szerinte így természetesebbek a felvételek. :))

Folytatom monstre bejegyzésemet:

Csoda történt a hét közepén.  Középső gyermekünk azt mondta: Mami, úgy ennék egy kis gyümölcslevest! Úgy gondoltam, ezt ki kell használnom, hiszen a "mit főzzek" kérdésre többnyire a "lepjél meg" felszólítás a felelet.

Vettünk meggyet, nektarint, őszibarackot és sárgadinnyét, érik itthon a sárgabarack és a málna, volt még kevés ribizli is a bokrokon.
2 almát felcikkeztem és egy felkarikázott citrommal, egy filter Borvarázs fűszerkeverékkel és egy filter téli puncs keverékkel megfőztem. Természetesen ezek helyett tökéletesen megfelel a normál fahéj-szegfűszeg-bármi, amit gyümölcslevesbe szoktunk tenni kombó. Az almát a fűszerek kidobása után elturmixoltam almalével, jobb híján két nagy poharas  12%-os tejföllel (akkor vettem észre, hogy nincs itthon natúr joghurt), és a sok-sok, az elején felsorolt gyümölccsel, és 2 evőkanál nyírfacukorral. Ha híg volt sűrítettem, ha sűrű volt hígítottam, sajnos nem tudok pontos számadatokat rendelni egyik alkotóelemhez sem. Ha nagyon megerőltetem magam, akkor úgy emlékszem, hogy kb. 2 liternyi
volt az elturmixolt gyümölcsök mennyisége, fél-háromnegyed liternyi az almalé, és kb. másfél-két liternyi a levesbetétként alkalmazott feldarabolt gyümölcsök mennyisége.
Amikor kész lett, betettük a hűtőbe, és ott várta, hogy kora délután megebédeljük.




A süti és a leves is olyan hosszas így leírva, de nagyon hamar elkészül. Igazából olyan tálba bedobálós, elkutyulós, mindkettő.

Hogy ne csak édességek legyenek, monstre bejegyzésem utolsó darabja a mai vegafrontos töltött gomba.

Nagyon nagy gombafejeket tudtam venni. A tönköket, és a karalábévájóval kiszedett üregmélyítési darabokat késsel összevágtam, olívaolaj és vaj keverékén sóval, frissen őrölt borssal, fokhagymával, és provanszi fűszerkeverékkel nem túl puhára pároltam. Amikor kész lett, belekevertem egy 10 dkg-os tejszínes tömlős sajtot, egy darab megreszelt füstölt trappista sajtot és 2 db nyers tojást. 
Egy nagy tűzálló üvegtepsit kikentem vajjal, szórtam bele durva szemű tengerisót, sorba rendeztem benne a gombákat, megtöltöttem a  raguval. Tettem a tetejére borsos sovány tejfölt és 200 fokon addig sütöttem, amíg a tejföl megbarnult a közepén. Zöldséges rizzsel és tejfölös uborkasalátával ettük. 



Mármint, mi, az együtt ebédelők. Az ebéd közben a Fishing on Orfűről  hazaérkező Legkisebbünk összepakolta a tányérjára a jövőhétre elkészült mindenfélét: a gomba mellé tett csirkezúzás-zöldséges-gombás rizst, mindezekre mártásként pedig a bakonyi módra készült sertés csíkokat használta. :))

Végül, a bejegyzés monstreságát kiteljesítve megmutatom ebédvendégeink (az uram unokahúgáék) nemrégiben készült fényképeit.







2 megjegyzés:

Ildikó írta...

Minden nagyon szuper lett!!

Márti írta...

Köszönöm!