Translate

2018. július 9., hétfő

Cukkinis-paradicsomos csirkemell

Na, ez az az étel, amiből jól tudsz lakni akkor is, ha nem szereted különösebben a cukkinit. Nincs ízetlen, vizes, opálos, nemistudommilyentextúrájú izééébe harapás. Van egy finom, színes, fűszeres ragu, ami feldíszíti és megízesíti az egyébként nagyjából unalmas csirkemellet. És tényleg nincs eszedben, hogy cukkinit (is) eszel.
Azt diszkréten nem emlegetem itt fel, hogy vettem az áruház csomagolásmentes részlegén "kölest", amiről akkor derült ki, hogy kuszkusz, amikor kétszeres mennyiségű vízben pároltam, és még a főzési idő fele sem telt el, már tele volt a felülete "kürtőcskékkel", mintha megfőtt volna a köles. Elcsodálkoztam, megkóstoltam, és meglepődtem... Az már soha nem derül ki, hogy az áruházban volt rossz tárolóban a kuszkusz, vagy amíg odaértem a mérleghez, addigra elfelejtettem, hogy mit töltöttem a zsákocskába, viszont szemüveget kell cserélnem, az biztos...


Hozzávalók (5-6 adagnyi):
  • 3 kis szelet füstölt szalonna felkockázva
  • 3 dkg-nyi vaj
  • 2 kisebb hagyma apróra vágva
  • 1 kápia paprika felkockázva
  • 1-2 szál zöldhagyma, szárastól karikára vágva
  • 1 közepes cukkini héjastól, magostól
  • 3 cikk fokhagyma
  • őrölt bors
  • 2 kávéskanálnyi szárított bazsalikom (vagy pár levél friss)
  • 50 dkg-nyi, ujjnyi darabokra vágott csirkemell
  • fél doboznyi paradicsomkonzerv (darabolt)
  • 3 dl-nyi kuszkusz, vagy köles, vagy rizs, vagy amit szeretsz az ilyesféle ételhez
A szalonnát kisütöttem, kiszedtem a pörcöket a serpenyőből, beletettem a vajat és amikor összeforrósodott, beletettem a csirkemell darabokat. Miután minden oldaluk szép piros lett, kiszedtem a serpenyőből.

A felkockázott hagymát megpirítottam a zsiradékban, beleszórtam a felkockázott paprikát, átpirítottam, beletettem a fokhagymát, őröltem bele borsot, közé szórtam az újhagymát és a felkockázott cukkinit, és egy kis ideig tovább kevergettem. 


Ezután megsóztam, ráöntöttem a paradicsomot és megszórtam bazsalikommal, beletettem a kisült szalonnát és a csirkedarabokat, és fedő alatt összefőztem.


Amikor a csirkemell megpuhult, levettem a fedőt, és elfőztem a levét, hogy csak "szottya" legyen.



Közben elkészült a kuszkusz, ami köles is lehetett volna (persze, a kuszkuszt nem szoktam főzni, de túléltük ezt a szerencsétlenséget, nem lett rossz egyáltalán, sőt), vagy rizs, vagy bármi, amit szeretünk.

Szolgálati közlemény: Ujvári Nóri gyorsan meg is csinálta. Annyit változtatott, hogy tett bele padlizsánt is (én tegnap a hűtőszekrényben felejtettem), és azt mondja, máskor is csinál.
Ilyen szép lett:




2018. július 8., vasárnap

Babkrém reggelire, de szerintem tésztaszósznak is megfelel

Gyerekkorom egyik kedvence a "törvebab" volt, a főzést követő napon, kenyérre halmozva, savanyúkáposztával.
Akkor még azt sem tudtam, hogy létezik vegánság, hogy van fehérjekomplettálás, csak azt tudtam, hogy nagyon finom és nagyon szeretem. Nyilván, nagymama sem ismerte ezeket a fogalmakat, azt sem tudta, mennyire egészséges, amit eszünk, neki az ivódott bele a tudatába évtizedeken keresztül, hogy a sok éhes szájat jól kell lakatni, lehetőleg úgy, hogy ne is kerüljön pénzbe (minden nyáron rengeteg bab termett a kertben és a krumpliföldön egyaránt). Nem tudta, hogy éppen fehérjét komplettál, amikor lisztet szór a főtt babba és azzal összefőzi, közben megtöri, majd azután még kenyeret is eszünk hozzá. Azt tudta, nem lehet minden nap húst enni és nem is kell.

Felnőtt koromra is megmaradt a "törvebab" szeretete. Igaz, ezt az újabb kori törvebabot babkrémnek, vagy babpástétomnak hívom, nem kerül bele külön liszt, és teszek bele különböző ízesítőket is. A ma reggeli krém is széles ízvilágú lett, és nagyon finom. Nem krumplitörőtől pürésedett a bab, hanem aprítógéptől, kenyérpirítóban készült hozzá a pirítós és nem a sparhelt tetején, de amíg csináltam, ott volt előttem az én mindig dohogós nagymamám a fekete ruhájában, ahogy főz.




Hozzávalók (6-8 adag):
  • 2 kisfej, nagyon apróra vágott vöröshagyma
  • 2 cikk zúzott fokhagyma 
  • 3 evőkanálnyi (olíva)olaj 
  • 1 doboz lecsepegtetett, összetört vörösbab konzerv (én aprítógépet használtam, de egy krumplitörő is megteszi)
  • (frissen) őrölt feketebors
  • fél kápia paprika kisebb kockákra vágva (bármilyen paprika jó helyette)
  • 4 ág friss oregánó (vagy 1,5 kávéskanálnyi szárított), azaz szurokfű
  • 2-3 db friss, vagy 1,5-2 dl-nyi konzerv, aprított paradicsom
  • 1-2 kávéskanálnyi balzsamecet (vagy borecet), de elhagyható ha nincs, vagy ha nem szereted
 Az olívaolajon sóval pároltam a hagymákat, aztán közé szórtam a felkockázott paprikát. Amikor már finom sültpaprika illat terjengett, ráöntöttem a felaprított babkonzervet, kicsit kevergettem, aztán ráöntöttem a felaprított paradicsomot (ha frisset használsz, érdemes hozzátenni egy pici pürét, hogy intenzívebb íze legyen), őröltem rá borsot, szórtam bele összevagdalt szurokfüvet és alaposan összekavartam. Pár percig rotyogott, aztán hozzátettem a balzsamecetet (tényleg finom nélküle is), azzal már csak épp, hogy összefőztem. Amikor levettem a tűzről, még szórtam bele friss szurokfüvet.

A képek nem túl szépek - hiszen a krém felülete a bab magas keményítőtartalma miatt hamar megszárad -, de az étel finomságát ez nem csökkenti.








2018. július 5., csütörtök

Dorozsmai molnárponty, ha igaz

A borsó, meg a héja. Az uram, meg a barátja. Már 36 éve. Régebben kívülről szemléltem a kapcsolatukat, pár éve pedig minden nyáron együtt töltünk pár napot. Egyre jobban látom az egységet. Zoli valahogy úgy fogalmazza, hogy az ő nagyvonalúsága és az uram aprólékos pontossága tökéletes kiegészítői egymásnak. Mindenesetre nagyon jó együtt látni őket, és persze nagyon jók a közös étkezéseink is.
Vagy Zoli főz, vagy én. Most úgy esett, hogy ő találta ki, mit főzzek én. Volt a fagyasztószekrényben egy szép nagy ponty, ami korábban került ki a Balatonból. Zoli kifilézte, a szeleteket besózta, a továbbiakat pedig én csináltam. 
Néztem hozzá receptet az interneten, talán a Lajos Mari által írt van a legközelebb ahhoz, amit én csináltam, de persze, nincs olyan közel, hogy azt mondhatnám, ez az ő receptje. Azt is meg kell vallanom, annak sem néztem utána, melyikünké áll közelebb a Papp Endre vendéglős által kitalált ételhez, azt viszont biztosan tudom, hogy nagyon finom, amit csináltam.
Azt hozzá kell tenni a történet kerekségéhez, hogy megkértem őket (mármint a két pasit), hogy hozzanak füstöltszalonnát, mer'hát úgy lehet az igazi. Aztán a szalonna benne maradt a bevásárlókosárban. Már ettünk, amikor eszembe jutott, hogy nem tettem az ételbe, de így is nagyon finom lett, tehát amondó vagyok, hogy csak szalonna hiányában senki ne tegyen le róla, ha úgy adódik.



Tehát, a hozzávalók, szalonnástól, 6-7 adag:
  • 8 szelet ponty(filé)
  • pár kanál zsemlemorzsa
  • kevés étolaj
  • 15 dkg felkockázott szalonna (10 dkg füstölt és 5 dkg húsos)
  • 2 db felkockázott hagyma
  • 3 db felkockázott paprika (egy része lehet csípős)
  • 4 db paradicsom (2 felkockázott, 2 felszeletelt)
  • 30 dkg felszeletelt gomba 
  • 1 kávéskanálnyi fűszerpaprika
  • kevés bors
  • 1 cikk zúzott fokhagyma
  • 40 dkg csuszatészta
  • 4-5 dl-nyi tejföl
Ott tartottam, hogy Zoli besózta a halszeleteket. Van recept, ami 1 órányi időt ír, van, ami 30 percet, szerintem elég annyi idő, amíg a gombapörkölt elkészül.

A szalonnát kisütjük, amikor már ropogós, beleszórjuk a felaprított hagymás és egy kis sót. Alaposan összekavarjuk, hagyjuk egy kicsit párolódni-pirulni. Azután beletesszük a fokhagymát, megszórjuk borssal és fűszerpaprikával. Átkavarjuk, és amikor a paprika kiengedte a pirosságát, rátesszük a gombát, kicsit kavargatjuk, majd beleöntjük a paradicsomot és a paprikát. Készre főzzük, annyi "szottyot" hagyunk alatta, ami majd alaposan bevonja a tésztát.

Egy serpenyőben kevés olajat forrósítunk, a halszeleteket morzsába mártjuk, és  hirtelen megpirítjuk az olajban a halszeletek mindkét oldalát (a bőrös felével kezdve, de ha "patkót" használsz, akkor persze nem), és leitatjuk a zsiradékot.

Közben a tésztát kifőzzük, leszűrjük.

A lecsós gombapörköltet elkeverjük a kifőtt tésztával, és szétterítjük egy tepsiben. Rátesszük a halszeleteket, majd az egészet bekenjük tejföllel és kirakjuk paradicsomszeletekkel.

Forró sütóben addig sütjük, amíg a tetején a tejföl megpirul, ez kb. 20-25 perc. Ha szerencsések vagyunk (mi azok voltunk), akkorra az alján a tészta ropogóssá válik, mert - fogalmam sincs, hogy így mennyire közelít az autentikussághoz, de mindegy is - nagyon finom.

Nyári csalamádét ettünk hozzá, és fröccsött ittunk, természetesen a Zoli "borászatából" származót.




2018. június 17., vasárnap

Csípős-savanyú tökfőzelék, vagy tökragu, nem is tudom minek nevezzem

Az biztos, hogy nagyon finom, az biztos, hogy nagyon csíp, az is biztos, hogy épp eléggé savanyú, de legjobb tulajdonsága kettő is van. Az egyik, hogy eszedben sincs, hogy tököt eszel, a másik pedig, hogy a húslevesben főtt hús semmilyenségét tökéletesen ellensúlyozza, már, ha eszel húst. Ha nem eszel húst, akkor önmagában is tökéletes, de egy vegán fasírttal, amibe kerül valami hüvelyes zöldség, teljes értékű étel lesz.

Úgy kezdődött, hogy már hetek óta húslevest akartam enni, de ahhoz lusta vagyok, hogy amikor itthon vannak a vegetáriánus népek, még levesből is kétféle legyen. Fogalmazhatunk persze úgy is, hogy a tűzhely kapacitása sem végtelen, nem tudok egyszerre annyiféle ételt csinálni, de ez nem igaz...
Szóval, ma csak ketten vagyunk itthon,  bár az uram nem szívesen eszik sem disznóhúst, sem marhát, merényletet követtem el ellene,  és húslevest főztem, karajcsontból, meg marhaszegyből, de gondban voltam, hogy mi lesz azzal a nagy mennyiségű hússal, ami belekerült a levesbe.
Én az ilyen paradicsomszószósz/meggyszószos kommerszségeket nagyon menzainak gondolom, és fölöslegesnek tartom a "hozzájuk járó" főtt krumplit is. Elvész tőlük a húsleves eleganciája, mellette tényleg menzaszag uralja el a házat.
Addig-addig, hogy került a háztartásba három kicsi újtök, és kitaláltam, hogy azzal kezdek valamit.

Ez lett belőle

Hozzávalók (kb. 5-6 adag, de lehet, hogy 7):
  • 1 nagyobb vöröshagyma nagyon finomra kockázva
  • (olíva)olaj
  • csípőspaprika (én most szárított zöld jalapenot használtam), de ne friss legyen, mert az ellecsósítja az ételt
  • 3 cikk zúzott fokhagyma
  • bors
  • 4 db lehámozott, apró kockákra vágott, kinyomkodott paradicsom
  • szurokfű (oregánó)
  • egy jó nagy marék zabpehely
  • 0,5 citrom leve
  • petrezselyemlevél
Az apróra vágott hagymát az olajon sóval és csípőspaprikával és fokhagymával pároltam, óvatosan, nehogy pirulni kezdjen.

Forróvízbe tettem a paradicsomokat, lehúztam a héjukat, egyenként felszeleteltem, és a kezeim között kinyomkodtam a levét, azután felkockáztam.

Azt követően felkockáztam a tököket is, héjastól és magostól, hiszen teljesen zsengék voltak.

Ennyi idő épp elég volt, hogy a hagyma megpuhuljon. Rátettem a tököt, a paradicsomot, a szurokfüvet, és puhára pároltam. Persze lett egy kis leve, ezért megszórtam zabpehellyel, és elkevergettem, majd elzártam alatta a tüzet.

Pár perc múlva nyomtam rá citromlevet, aprítottam hozzá petrezselymet és újra elkevertem.

Hihetetlen színkavalkád, hihetetlen ízkavalkád, és tényleg eszedben sincs, hogy tököt eszel.




Azt azért meg kell mondanom, nem én találtam fel a spanyolviaszt, már csak azért sem, mert ez brazil, nem spanyol, és étel, nem viasz. Persze, már az én átiratomban, a magunk képére formálva.
Úgy tűnik, a brazilok nem tudják, hogy a tök csak gyalulva, és kaporral jó, és milyen jól teszik!

Forrás: Horváth Boldizsárné Húsz ország konyhája




2018. június 10., vasárnap

Reggeli tojásköltemények

Nos, ebben a bejegyzésben nem lesz semmi olyan, aminek érdekes lenne a receptje, pontosabban különösebb receptje lenne, vagy nem tudná bárki megcsinálni. Ezek szokványos, mindennapi reggelik.
Mégis különlegesek. Anya miatt. Az élet velejárója, hogy az életkorunk előrehaladtával a szellemi frissességünk csökken, de sajnos van, akiknél ez kórossá válik.
Régebben, amikor nem jutott eszembe egy-egy szó, vagy nem találtam valamit, ami nem sokkal korábban még a kezemben volt,  sokat viccelődtem azzal, hogy biztosan Alzheimer-kóros vagyok. Egy ideje már nem viccelődöm ezzel. Nem mondom, hogy azért, mert most már komolyan gondolom, inkább azt mondom, bízom benne, hogy nem vagyok/leszek az. És, amikor anyát hívom telefonon, nem mutatkozom be a beszélgetés elején. Reménykedem, hogy tudja ki vagyok, és hálát adok minden olyan napért, amíg még nevemen szólít a telefonban, és szemtől-szemben is tudja, ki vagyok. Olyankor - mármint, ha otthon vagyunk - ölelgetem, simogatom, hogy amíg tud engem, addig érezze azt is, hogy szeretem.
A kertet és a tyúkjait még tudja. Minden egyes beszélgetésben arról számol be - szinte csak arról -, hogy locsolt, és hogy megetette a tyúkokat, meg összeszedte a tojásokat. Remélem, ez még jó sokáig így marad...
Amikor a múlt héten otthon voltunk, a tesóm adott a tojásokból. Gyönyörűek. Anya miatt ilyen szépek és finomak.
Ma reggel, mikor a népek nagyobb része itthon volt, meg is ette mindenki a maga részét, a nem itthon lévők pedig megkapják és majd otthon megeszik.

Mindenki a kívánsága szerint evett, ébredési sorrendben, én meg a legvégén.

Az uram buggyantott tojást, pirított rozskenyéren.


Hozzávalók:
  • tojás
  • ecet
  • víz
  • egy merőkanál
A vizet felforraljuk, löttyintünk bele ecetet, beletesszük a merőkanalat, várunk, amíg jól átforrósodik, aztán megemeljük annyira, hogy a pereme és a víz szintje egy síkban legyen (ezt feszített víztükrű medencét az uram tartotta) és óvatosan beleütjük a tojást. Addig tartjuk, amíg már nem teljesen áttetsző a tetején a fehérje. Ekkor lejjebb vesszük a hőmérsékletet, belecsúsztatjuk a tojást a vízbe, és akkor vesszük ki egy szűrőlapáttal, amikor már szép fehér a felső oldala is. Ilyenkor még lágy a belseje.
Rácsúsztatjuk a megvajazott pirítósra, szórhatunk a tetejére kedvünk szerint való fűszert, és már esszük is, amíg jó meleg.

Manci ugyanezt ette, csak rozsos zsömlét pirítottunk, és persze ő biztosította a feszített víztükrű medencét. Látszik, hogy ízig-vérig háziasszony, mert biztosabb kézzel tartotta a merőkanalat, kicsit sem merült a víz alá a tojás, így sokkal szabályosabb lett a tojás, mint az apukájáé.


Anti sonkás rántottát evett.

Hozzávalók:
  • pár szelet sonka
  • 3 tojás
  • zsiradék
Olívaolajat (bármilyen zsiradékot) forrósítunk, megpirítjuk benne a sonkacsíkokat, egyszerre ráöntjük a tojásokat (egyenként felütöm egy pohárba, egy müzlis tálban gyűjtögetem, és nem verem fel, hanem egyszerre beleöntöm a forró serpenyőbe, csak ott kavarom meg, hogy rusztikusabb legyen, ne homogén halványsárga), sózom és összekeverem. Ezt kicsit kiszárítottam, mert Anti úgy szereti.


Azután került elő Bálint és Kati. Ők ugyanezt kérték, csak hagymával. Egyszer azt mondták, az ő kapcsolatukat a hagyma tartja össze. Szerencsére ez nem így van, de tény, hogy minden állapotában szeretik a hagymát mindketten, és gyakran esznek is.

A recept ugyanaz, csak fejenként egy kisebb, felszeletelt hagymát pirítunk a zsiradékon, utána a sonka, aztán a tojás, ez már úgy, mint az Antiénál, kivéve, hogy ők lágyabban szeretik, ezért nem szárítottam ki, kevesebb ideig kevergettem, hamarabb levettem a tűzről.


Végül én következtem. Nagyon szeretem a tükörtojást, és ami a legnagyobb bűnöm, hogy olajban pirított kenyérrel. Ma "jólány" voltam és kenyérpirítóban készült hozzá a rozsos zsemle.

Hozzávalók:
  • tojás
  • zsiradék
  • fűszerpaprika
Egy serpenyőben (olíva)olajat forrósítunk, óvatosan beleütjük a tojást, és a forró zsiradékot egy kanál segítségével locsolgatjuk a fehérjére, ha híg sárgájával akarjuk, különben mire mindenütt kifehéredik, a sárgája már nagyrészt megkeményedik.
Csak a végén szoktam sózni, és csak a fehérjét, nagyon óvatosan, hogy a sárgája szép maradjon. Szeretem, ha kerül a tetejére paprikapor, de persze anélkül is nagyon finom.


Ugye, olyanok mint egy-egy szép vers... Anya írja őket. Remélem, még sokáig.

2018. május 27., vasárnap

Gyors padlizsánkrém

Citromos, petrezselymes, és kevesebb, mint 30 perc alatt elkészül. Eredetileg egy padlizsánétel tölteléke, de amióta csak felfedeztem a már emlegetett Húsz ország konyhája  című könyv (szerző: Horváth Boldizsárné, megjelentette az Európa Könyvkiadó 1985-ben) marokkói fejezetében, mi kenyérre kenve esszük. (Én majonézes pirítósra kenve, paradicsommal megpakolva szeretem a legjobban.)


Hozzávalók:
  • 2 közepes padlizsán meghámozva, kockákra vágva
  • ma 5 dkg vaj, de ha vegán krémet akarsz, akkor használj 3 evőkanál növényi eredetű zsiradékot (én olívaolajat szoktam)
  • 2 kisebb, apró kockákra vágott vöröshagyma
  • őrölt bors
  • fél citrom leve
A padlizsánt a zsiradékon sóval párolom, pár perc múlva közé szórom a hagymát, és fedő alatt - időnként átkevergetve - megpárolom.  Ha már puha, ráfacsarom a citromlevet, ráőrölöm a borsot és megszórom petrezselyemzölddel.


Ez az a padlizsánkrém, ami hidegen és melegen egyaránt finom, a citrom és a petrezselyem nagyon friss ízt ad neki.


2018. május 26., szombat

Zelleres túrókrém

Nem tipikus félmaraton előtti reggeli, de Viola sem tipikus nőci. Nem probléma számára, hogy a tegnapi szénhidrát feltöltés után, ma a futás előtti reggelire fehérjét és olajos magvas kenyeret evett. Lazán lefutotta a Somlyó-félmaratont, a végén megmutatom az előtte-utána képeket, alig látszik különbség.

Tehát, a túrókrém:
  • 0,5 kg túró
  • 175 g tejföl
  • 1 kávéskanálnyi só
  • kevés őrölt bors (én frissen őrlöm)
  • 2 szál (ez akár több is lehet) levelestől összevagdalt szárzeller
Mindezt összekevertem egy tálban, azután kenyérre kenve megettük.






előtte

féltávnál



a befutóban



utána