Translate

2016. május 1., vasárnap

A huszonhatodik. Epres és csokoládés.

Eper, túró, sajt, tejszín, kevés cukor, pár darab keksz, bár ebbe majdnem belebuktam.

Láttam a FB-on egy tutorialt, amin tortakrémmel megkent kekszeket raktak egy tortaformába. Jó ötletnek tartottam, régen is csináltunk anyával pudingos krémmel összeragasztott kekszekből egy hosszú sort, amit aztán ferdén felszeleteltünk. Finom volt és mutatós is.
Egyfajta keksz volt az üzletben, ahol bevásároltunk, és nem akartam máshová menni. Nos, az ismeretlen keksz nem volt túl vajas, és ízetlen is, de a többi hozzávaló a végén kompenzálta ezt.
Ha esetleg valaki egy ilyesféle tortára adja a fejét, javaslom, süssön az aljára egy vékony piskóta lapocskát, mert ennek a tortának a stabilsága hagyott egy kis kivetnivalót maga után. Sok volt a krém, kevés a keksz -ami ugye egyébként előny, de pakolgathatóság szempontjából hátrány- így megdolgoztatott egy kicsit.


Aztán persze, szokásosan úgy készült, hogy nem volt eltervezve a kinézet. Nem tudok én előre eltervezett tortát csinálni. Az ünnepeltnek tetszett, ízlett is neki, úgyhogy jó volt végül olyannak, amilyenre sikeredett.

Hozzávalók:
  •  20 dkg vajas kekszből annyi, amennyi a 24 cm átmérőjű tortaformába belefér
az epres krémhez:
  • 80-100 dkg eper
  • 0,5 kg krémsajt
  • 30 dkg túró
  • pár kanál cukor (nem szeretjük édesen, inkább az eper dominált és a lekvár is teltebbé tette az ízét)
  • 2 dl-nyi eperlekvár
  • 5 dl tejszín 
  • 3-4 evőkanál útifűmaghéj, hogy a  krém stabil legyen (persze, aki zselatinnal szokta, bátran tegye, de a nálunk jelenlévő vegetáriánizmus miatt nem lehet)
a csokoládés  krémhez:
  • 2 csomag csokoládés pudingpor
  • 1 evőkanálnyi kakaópor
  • 5 evőkanálnyi cukor (ettől nem édes ez a mennyiség, de mi így szeretjük)
  • 6 dl tej
  • 4-5 dkg vaj
  • 3-4 dl tejszínből vert hab
a díszítéshez:
  • 1 csomag csokoládégyöngy
  • 30 dkg-nyi felezett eper
  • 10 dkg étcsokoládé 
 Az epres krém hozzávalóit a tejszín kivételével  aprítógépben összezúztam, majd a keményre vert tejszínhabot közékevertem.

A tortaformát műanyag fóliával kibéleltük (pontosabban az uram), és a krémmel vastagon megkent kekszeket a rövidebb oldalukra állogattam benne körkörösen. A végén a maradék krémet közényomkodtam egy kés segítségével, és a tetejét is bekentem. Ez még tegnap este történt, hogy a kekszek megpuhulhassanak.

Reggel kiszedtem nagy nehezen a formából (átfordítottam egy kerek tálcára, az aljára tettem egy tortakartont, azzal került a tortatálra (úgy szoktam, hogy a torta és a puccos tortapapír közé teszek két darab sütőpapírt, amik egy kicsit fedik egymást, majd a végén ezeket kihúzom alóla, így a tortatálon nem marad semmi vállalhatatlan alkatrész).


Ma reggel a tejből, kakaóporból, pudingporból és cukorból megfőztem a külső krém alapját. Kihűtöttem, majd kihabosított vajjal elkevertem, azután tejszínhabbal tovább lazítottam.
Körbe bekentem vele a tortát, majd az oldalára felügyetlenkedtem a gyöngyöket.


Itt aztán "megállt a tudományom", nem tudtam, hogyan tovább. Végül csokit olvasztottam, kihűtöttem, belemártottam az eprek szár felőli végeit és körberaktam vele a torta szélét, a maradék csokit pedig lyukas sarkú zacskóból rácsurgattam.


Ilyen lett a végső "pompájában":



Az ünnepeltet is megmutatom.


A torta belsejét csak félve mutatom meg, mivel nem tudtam róla szép képet csinálni.




4 megjegyzés:

Melinda Sásdi írta...

Szerintem nem kellett volna félned a belsejének a megmutatásától. Jól néz ki. Kívülről, meg aztán pláne!
A tortadíszítési terveim nekem sem mindig alakulnak úgy ahogy eltervezem. Sőt!
Isten éltesse az ünnepeltet!

Márti írta...

Köszönöm szépen! :)A köszöntést is köszönjük! :)

marisz57 írta...

Kívül mutatós, belül finom! Nagyon tetszik ez a tortád! :)

Márti írta...

de jó, a te véleményed nagyon fontos nekem!