Almatöltelékes palacsinta

Mindig olyan nehezen tudom kitalálni, hogy mit egyek délelőtt, illetve délután, kisétkezésre. Mármint nem kitalálni nem tudom, hanem lusta vagyok "cifrázni", nagyon egyhangúan eszem.Tegnap az ebéd egy része palacsinta volt, maradt belőle néhány darab, így végre nem kekszben, vagy zabpehelyben gondolkodtam. 
Persze, a lustaság most is győzőtt, ugyanis lusta voltam melegíteni, és lekvárhoz sem volt kedvem, más, édes tölteléknek való meg nem volt, de nem is vacakoltam volna vele. Ezért lereszeltem egy fél almát, megszórtam fahéjjal és édesítőszerrel, és összecsavartam. 
Mit ne mondjak, nagyon jó volt, és nagyon jó lenne, ha gyakrabban rá tudnám szedni magamat arra, hogy érdekesebben egyek.

Ahogyan csináltam tegnap (akkor lekvárokkal, kakaóval és mákkal ettük, többen ebédeltünk, így nagy adag készült):

1 dl tejet (ez mandulatej volt, de lehetne "sima" tej, vagy vizezett tejszín is), 

5 dl szódavizet (az arány persze változhat a tej javára, de 50%-nál kevesebb ne legyen a víz          mennyisége)

4 db tojást

1 csipet sót, 

40 dkg lisztet (12 dkg durumliszt és 28 dkg teljeskiőrlésű liszt keverékét használtam, de persze, mindenki olyat használhat, amilyet leginkább szeret) csomómentesre kevertem, majd tettem bele még

kb. 2 evőkanálnyi olajat, majd hagytam kb. 1,5 órá állni, ezt követően kisütöttem, 20 db palacsinta lett belőle (ez 11,6 g CH/db).

Ma délelőtt 1 db palacsintát ettem, úgy, ahogyan a bejegyzés elején írtam:

• 5 dkg almát lereszeltem, ez egy fél alma volt, 9 g CH). Tettem hozzá
• 1 teáskanál fahéjat és kb.
• 1,5 teáskanál porrá őrölt eritritet.

Így nézett ki.

Ez volt a töltelék.

Köszönöm, ha leírod a kapcsolódó gondolataidat a bejegyzés alá, a megjegyzésekbe és köszönöm, ha megosztod ezt a receptet. Az a mániám, hogy juttassuk el minél több emberhez: az egészséges, rostdús ételek is lehetnek baromira finomak (és szépek is).