Translate

2015. december 7., hétfő

Mogyorós rudacskák




Két éve nem voltam képes ezt a bejegyzést megírni, pedig az uram kedvenc karácsonyi süteményéről van szó. Mindig találtam magamnak valami kifogást, legfőképp azt, hogy rondák a lámpafénynél készült fényképek, mivel éjszaka csináltam a süteményt.

Most az vitt rá az írásra, hogy a FB-on az egyik csoportban valaki épp ezt a receptet keresi. Azt gondoltam, hogy vagy most írom le, vagy már tényleg soha, mint a mappáimban heverő sok-sok képpel kapcsolatos el nem készült blogbejegyzést. 

A recept a Horváth Ilona szakácskönyvből való, ott Diós rudacskák néven található, a 384. oldalon. Én mindig dupla adagot csinálok, a könyvből viszont az eredeti mennyiségeket másolom be:

Hozzávalók (az "aljához"):
  • 15 dkg darált mogyoró (dió)
  • 15 dkg porcukor
  • 1 egész tojás
  • kevés citromhéj
Az anyagokat összeállítjuk, és morzsával meghintett deszkán 0,5 cm vékonyra kinyújtjuk, széleit egyenletesre vágjuk. (Manapság ez már egy darab sütőpapíron, vagy mint ahogyan a képen is látszik, egy műanyag gyúrólapon morzsa nélkül, nagyon egyszerűen kivitelezhető.)






Hozzávalók (a bevonathoz):
  • 1 tojásfehérje
  • 7 dkg nagyon finom porcukor
  • pár csepp citromlé
Ezeket jó habosra kavarjuk (nem habbá verjük, csak jó habosra keverjük), és a "tészta" tetejét egyenletesen bekenjük vele.


Kb. 2x10 cm-es csíkokra vágjuk, és egy széles pengéjű kés segítségéval egy sütőpapírral bélelt tepsire rakjuk. "Gyenge" tűznél (én 160 fokos sütőben szoktam csinálni) inkább szárítjuk, mint sütjük.

Gyönyörű is, finom is, nem beszélve arról, hogy karácsony illatú, és fémdobozban hosszú hetekig elállna, ha nem fogyna el nagyon gyorsan.


Nincsenek megjegyzések: