(Majdnem lemaradtam a SAD 23. fordulójáról, pedig imádjuk a kókuszt. Egyszerűen elfelejtettem, csak a múlt héten jutott eszembe, hogy megnéztem a kiírást, és azután valahogy nem gondoltam rá, nem is emlékeztem a határidőre.)
Szóval, kókuszos süti, amiben nincs fehérliszt és fehércukor, nem túl édes, viszont nagyon finom. Az eredeti receptet egy Édességek című szakácskönyvben találtam, de persze nem nyughatok...
Amiből készült:
A tészta:
- 30 dkg teljes kiőrlésű tönkölybúza liszt
- 5 dkg őrölt kókusz
- 5 dkg darált dió
- 2 teáskanál sütőpor
- fél citrom reszelt héja
- 20 dkg kókuszzsír
- 10 dkg méz
- 2 tojás
- 25 dkg-nyi lekvár (én az uram főzte bodzabogyó lekvárt használtam)
- 4 tojás
- 25 dkg kókuszreszelék
- 4 evőkanálnyi nádmelaszos barnacukor
- pici tej
Előrebocsátom, hogy macerásnak tűnik, de nem az. Hamar elkészül.
A tésztáhozvalókat aprítógépben összekevertem, kitettem a konyhapultra, alaposan átgyúrtam, hengerré formáztam és félretettem.
A tésztáhozvalókat aprítógépben összekevertem, kitettem a konyhapultra, alaposan átgyúrtam, hengerré formáztam és félretettem.
Egy serpenyőben a kókuszt halvány színűre pirítottam, majd annyi ideig hűlt, amíg a tészta bekerült a tepsibe.
A sütőt bekapcsoltam 200 fokra.
A tésztahengert kettévágtam. A kétharmadát beletettem egy 17X25 cm-es tepsibe, ami önmagában jól hangzana, könnyűnek tűnne, de ne felejtsük el, hogy ez nem egy finomlisztből készült masszív tészta, nagyobb óvatosságot igényel, de azért nem kell ám megijedni tőle! Ráadásul a tepsiben kézzel kiigazítható.
Szóval, úgy történt, hogy alaposan meglisztezve nyújtottam, majd amikor már úgy éreztem, hogy nincs biztonságban az épsége, én megemeltem, az uram meg alátette a sütőpapírt, és azon nyújtottam tovább, úgy kb. 3-4 mm vastagságúra, majd papírostól került a tepsibe.
Az egyharmad tésztahengert kinyújtottam olyan szélesre, mint a tepsi (17 cm), és 5 egyforma széles csíkot vágtam belőle (ezek kb. 4 cm szélesek), amiket egyenletes távolságra fektettem egymástól a lekvározott felületen.
A langyosra hűlt pirított kókuszba belekevertem a barnacukrot, összekevertem a tojásokkal, és a kapott morzsát elnegyedeltem, majd behalmoztam a tésztaközökbe a lekvárcsíkok tetejére. Egy ecsettel szépen lesepregettem a tésztasávokat az elszóródott kókuszmorzsától, azután megkentem tejjel.
A tésztacsíkokat hosszában kettévágtam, majd átlóban szeleteltem. Nem vártam eleget a szeleteléssel, és ez bizony meglátszott az éleken és a sarkakon. Kicsit ropogott a tészta, így el-elpattant belőle egy-egy morzsa.
A délután szeleteltek már szebbek voltak, de nem volt gusztusom újabb képeket csinálni.
 |
| SZOLGÁLATI KÖZLEMÉNY: a morzsa "dizájnelem", nem szóródik szét a süti! |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése