Translate

2014. február 23., vasárnap

Zabpehely és magok, meg rozmaring

Vendégségben voltam a minap és egy nagyon finom sós kekszet ettem. Persze, rögtön el is határoztam, hogy csinálok olyat. Ma jött el a napja, de nem tudom meghazudtolni önmagam, vitt a "vérem". Ez a nagy ellentmondása az én életemnek. 30 éve az a dolgom, hogy szabályokat tartsak be, szabályokat tartassak be, feltárjak, észrevegyek. Itthon meg képtelen vagyok ilyesmire. Főzéskor kipakolok a konyhaszekrényre és lesz, ami lesz, még akkor is, ha papírról csinálom.
Ez is így indult. Úgy gondoltam, úgy csinálom, ahogy Marika elmondta (1 rész liszt, 1 rész vaj, 1 rész túró), kivéve, hogy nem zablisztből, hanem őrölt zabpehelyből, aztán mégsem teljesen úgy alakult. Volt két maradék tojássárgája, amit el akartam használni, aztán eszembe jutott, hogy bizony a hetek óta tervezgetett rozmaringos zabkeksz is megvalósulhat ezzel az akcióval.
Így tehát, amiket összegyúrtam:
  • 35 dkg őrölt zabpehely
  • 25 dkg vaj
  • 35 dkg félzsíros tehéntúró
  • 2 tojássárgája
  • pár ágacska rozmaring összeaprított levele
  • 1 evőkanál só
  • szezámmag
  • lenmag
  • napraforgómag
  • 1 tojás a teteje megkenéséhez
  • pár dkg félkemény reszelt félkemény sajt
A hozzávalókat a sóval bezárólag összegyúrtam. Ez egy puha massza lett, ezért hagytam 10 percig állni, ami alatt egy kicsit megszívta a nedvességet a zabpehely őrlemény, így formázható lett. Két hengert gyúrtam belőle, kb. 5-6 cm  átmérőjűeket, becsomagoltam műanyag fóliába és betettem a hűtőszekrénybe. Mindez tegnap este történt.
Ma reggel kb. fél cm-es szeleteket vágtam belőle, sorba rakosgattam egy sütőpapírral bélelt tepsin, megkentem felvert tojással, megszórtam a magvak keverékével és mindegyikre tettem egy pici reszelt sajtot is.
180 fokon 10-13 perc alatt ropogósra sütöttem.
Tojáskrémmel és Waldorf-salátával ettük reggelire, de ez már két másik történet.

Nincsenek megjegyzések: